A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-04-18 / 16. szám
3 CSFMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósíts Haladó hagyományaink szellemében A CSEMADOK KB TÖRTÉNELMI-HONISMERETI SZAKBIZOTTSÁGÁNAK KÉTÉVES TEVÉKENYSÉGÉRŐL A CSEMADOK KB Történelmi-Honismereti Szakbizottsága 1970-ben alakult. Feladata volt, hogy a helytörténelmi kutatás előmozdítása mellett bekapcsolja a csehszlovákiai magyar történelemkutatókat és történelemkedvelőket az általános népművelési tevékenységbe. Vállalta ezenkívül a járási történelmi-honismereti szakbizottságok szakmai irányítását, a honismereti munkát elősegítő segédanyagok és előadások kiadását, és évente egy kulturálistörténelmi emléknaptár megjelentetését. Továbbá segített megalapozni a CSEMADOK helyi szervezeteiben a krónikaírást. Főleg a krónikavezetés elvi és módszertani alapanyagának kidolgozásában nyújtott sok értékes támpontot. Hagyományőrző küldetéséhez híven, a dél-szlovákiai munkásmozgalom emlékeinek felkutatását és megmentését is vállalta. Ilyen akció volt — egyebek között — 1973-ban a Major István születésének 80. évfordulója alkalmából meghirdetett pályázati felhívás is. A beérkezett pályaművek arra utalnak, hogy ilyen jellegű pályázatok meghirdetése a CSEMADOK honismereti munkájának kiterebélyesedését, hatékonyságának fokozását szolgálja. A Major István pályázatot Grek Imre, több mint 60 oldalas publicisztikai pályaműve nyerte. Az első díjon kívül, még további négy díjat ítélt oda a bíráló bizottság. A haladó hagyományok megőrzésére a szakbizottság újabb pályázatot hirdetett meg 1974-ben az SZNF 30. évfordulója tiszteletére. A pályázatra ketten reagáltak. Hajtman Béláné „Az Exnár partizáncsoport harcosának emlékei“ és szakbizottságunk tagja, Róják Dezső: „Emlékezéseimből 1938—45-ig“ című pályaművekkel. A hagyományok ápolása érdekében a szakbizottság az 1975-ös munkatervében — Csehszlovákia felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére — egy újabb pályázatot írt ki. 1975 tavaszán egy szakszeminárium megrendezését tervezi. A beérkezett anyagokat, a szakbizottság határozata értelmében Stifter Lajos, Hofer Lajos, Róják Dezső és dr. Csizmadia Dezső összetételű bizottság véleményezi. A forradalmi hagyományok ápolásának érdekében Hamar Kálmán tartott előadást „Dózsa a történetírásban“ címmel. A Történelmi-Honismereti Szakbizottság 1973—74-ben több előadói segédanyagot is kidolgozott (pl. a Párizsi Kommün és a Magyar Tanácsköztársaság évfordulójára, a Szlovák Tanácsköztársaság évfordulója, Kempelen Farkas a tornaijai járás munkásmozgalmáról.) Ezek az írások a szakmai továbbképzésen kívül, a csehszlovákiai magyar dolgozók és a CSEMADOK-tagok ideológiai fejlődését voltak hivatva elősegíteni a CSKP XIV. kongresszusa határozatainak szellemében. A szakbizottság szemináriumot rendezett Dózsa György születésének 500. évfordulójára, az SZNF 30. évfordulójára, ahol dr. Kissling Eleonóra és Róják Dezső tartottak előadásokat, 1974. április 27-én a szakbizottság á Tanácsköztársaság évfordulója tiszteletére tartott emlékülést, ahol dr. Hofer Lajos, dr. Kissling Eleonóra és dr. Fogarassy László tartottak előadást az 1919-es év eseményeiből. A szakbizottság többször foglalkozott egy évkönyv kiadásával, egyelőre azonban a javaslat csak terv maradt, mert sem a pénzügyi keret, sem a munkák száma nem tette lehetővé (eddig négy munka érkezett be), de legalább 10-re volna szükség ahhoz, hogy érdemben tárgyalni lehessen a Madách Kiadóval. A szakbizottság tagjai zsűritagokként vettek részt a „Ki tud többet az SZNF-ről“ vetélkedő elődöntőin és az országos döntőn. 1974-ben a szakbizottság vállalta egy történelmi-kulturális emléknaptár összeállítását, ez azonban forrásanyag híján nem valósult meg. Az utolsó plenáris ülés óta eltelt két év alatt a vezetőség ötször ülésezett és tartott elnökségi ülést. Ezeken az üléseken a szakbizottság szervezési kiadásait és a munkaterv teljesítését elemeztük. A taggyűléseket a munkaterv szerint hívtuk öszsze, évente kétszer, s ezeket kultúrműsorral vagy szakszemináriummal kötöttük össze. Tavaly rendezett akcióink többsége tehát eredményes, így lényegében az 1974-es tervet és az 1973-as tervből maradt feladatokat teljesítettük. Emellett a bizottság több tagja pl. dr. Vadkerty Katalin, dr. Kissling Eleonóra szakmai előadásokat tartott és mások is bekapcsolódtak a népművelési munkába. A Történelmi-Honismereti Szakbizottság elnöksége megköszöni azok munkáját, akik fáradságot nem ismerve vállalták, és továbbra is vállalják ezt az áldozatos, a CSEMADOK Központi Bizottságával együtt végzett munkát. HAMAR KÁLMÁN a szakbizottság elnöke. RÖVIDEN • A CSEMADOK Kalná nad Hronom-i (garamkálnai) helyi szervezete nem véletlenül kapott emlékérmet a CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Eredményes kulturális munkát végeztek a negyedszázad alatt. Betanultak 25 színdarabot; hat író-olvasó találkozót, 25 ismeretterjesztő, tudományos és honismereti előadást s 18 műsoros estet rendeztek. Említést érdemelnek még a Petőfi-estek és a szlovák nyelvtanfolyamok is. Az elmúlt negyedszázad alatt kb. 200 felnőtt szerepelt a bemutatott színdarabokban, esztrádműsorokban, népdalesteken és író-olvasó találkozókon. A tagság és a község lakossága szívesen látta vendégül a MATESZ színészeit, a CSEMADOK Nővé Zámky-i (érsekújvári) színjátszóit és a szomszédos falvak színjátszó csoportjait. Megtiszteltetésnek vették, hogy a Tavaszi szél vizet áraszt-országos népdalverseny kerületi döntőjét tavaly Kálnán rendezték meg. A tagság számos brigádórát dolgozott le a művelődési ház építésénél és más akcióknál. Hozzájárult a választási program teljesítéséhez. A helyi szervezet járási méretben évről évre az elsők között rendezte a tagsági illetményt. 1958- ban elnyerte a járási titkárság vándorzászlaját, s a negyedszázad alatt több elismerő oklevelet kapott. Szinte kifogástalanul együttműködik a hnb-vel és a helyi pártszervezettel. A jó munkáért köszönet jár minden aktív tagnak, de főként Patassy Elek nyugalmazott tanítónak, Zéman János kultúrtársnak és Turay László elnöknek, aki az utóbbi tíz évben a helyi szervezet munkáját irányítja. 0 A CSEMADOK borsi helyi szervezete fennállása óta (1962) gazdag és tartalmas kulturális tevékenységet fejt ki. Népi tánccsoportjuk 1964-ben a Gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepélyen szerepelt, és nagyszerűen képviselte a trebi- Sovi (tőketerebesi) járást. Színjátszó csoportjukat évekig szintén a legjobbak között tartották számon. Sajnos, az utóbbi években sem a tánccsoportról, sem a színjátszó csoportról nem hallani. A borsiak nein feledkeztek meg a dolgozók szocialista szellemű neveléséről sem. Több ismeretterjesztő előadást, irodalmi és vitaestet rendeztek e cél érdekében. 1974-ben énekkart alakítottak. Vezetője Fábián Mária, a CSMTKÉ tagja. Aktuális és változatos műsorral már többször szerepeltek. Szép tevékenységet fejt ki az irodalmi színpad (szintén Fábián Mária a vezetője). 1974-ben három új műsorát mutatta be: Petőfire emlékezünk, Csak egy darab ég (a februári győzelem 26. évfordulója tiszteletére) és Radnóti Miklós emlékest (a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulója tiszteletére) címmel. Szorgalmasan készülnek az irodalmi színpadok járási versenyére és a felszabadulás 30. évfordulójának méltó megünneplésére. A helyi szervezet tagjai részt vesznek faluszépítési munkákban, a kastély parkjának rendbehozásában, valamint a nyári és az őszi mezőgazdasági munkákban. Tervükben szerepelnek: ismeretterjesztő előadások, két könyvkiállítás, két esztrádműsor, vita Borisz Polevoj: Egy igaz ember című könyvéről, közös kirándulások szervezése, többszáz brigádóra az állami gazdaság földjén, néprajzi gyűjtés és kiállítás, közös mozilátogatások és vitaestek stb. Szabadtéri színpadukon, vagyis a Rákóczi kastély parkjában június 8-án ismét megtartják a hagyományos járási békeünnepélyt. • A CSEMADOK Dőlné Saliby-i (alsószeli) helyi szervezete Duba Gyula Vajúdó parasztvilág című könyvéről és Csontos Vilmos Örökség című verskötetéről rendezett író-olvasó találkozót. Szabados László, az általános iskola igazgatója ismertette az írók életét és munkásságát, majd a vendégek vallottak magukról. Duba Gyula könyvéről # Janíkyban (Jánokon) először rendeztek író-olvasó találkozót. A IV. Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napok keretében Ozsvald Árpád költő látogatott el a faluba. Elkísérte őt Vojtech Kondrót szlovák író és Kmeczkó Mihály költő. A zsúfolásig megtelt művelődési házban együtt szorongtak gyerekek, fiatalok és idősek; az óvodások, a magyar és a szlovák általános iskola tanulói. A SZISZ jánoki helyi szervezetének az énekkara, valamint tánccsoportja, és Szombathy László vezetésével a Csemadok helyi szervezetének az énekkara adott műsort. Ozsvald Árpád verseit főjobbára az idősebb nemzedék vitatkozott, míg Csontos Vilmos verseiről a fiatalok mondták el véleményüket. Annak ellenére, hogy az íróolvasó találkozóra csak kevesen, mindössze ötvenen jöttek össze, úgy érezzük, hogy fáradozásunk nem volt hiábavaló. PANCSA VERONIKA iskolások és pedagógusok szavalták. A bemutatkozást és a műsort követő vitában számos kérdéssel fordultak Ozsvald Árpádhoz, aki a hallgatóságnak nemcsak a verseiről, az életéről, de a további irodalmi terveiről is beszélt. Elmondotta, hogy jelenleg a már régebben megjelent A kis postás című könyvének folytatásán dolgozik. Az éjszakába nyúló író-olvasó találkozó felejthetetlen élményt nyújtott, s felbátorított arra, hogy a jövőben is rendezzenek hasonló találkozókat. Felvételünkön Ozsvald Árpád válaszol a hallgatóság kérdéseire. FIRTKO ISTVÁNNÉ P. E. PETRIK JÁNOS 3 CSFMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek --tudásit 11
