A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-06-13 / 24. szám
FECSO PAL versei: HÓFEHÉR MEZŐK ÁLMA Hófehér volt a legelső álmom betűket rá a varjak szárnya rajzolt, hómezőn jártam túl a magányon magával vitt sokezernyi lábnyom, fehér mezőkről álmodtam mindig fehér mezőkön mezítláb jártam, fehér papírra betűket róttam, de önmagam meg nem találtam. NE RÁZZ FÖLD Ne rázz Föld csak ringass ébreszd bennem a jót nem szivárványból fontam én a lobogót nem légből kapott ökörnyál a hitem; ne rázz földi az erőszakot megvetem A JÖVŐ PAROLÁJA Ha vacogva is de hinnünk kell önmagunkban kiűzni csontjainkból a megkövesedett rágalmakat szelet idézni, hogy elűzhessük a lelkünket burkoló ködöt érteni jelenünk minden villanását, hogy parolánkat elfogadja a jövő KURUCZ OTTO FELVÉTELE KENYEREM Kenyeret vettem, kereket kezembe gurult a gyermekkorom anyám-dagasztott álmaim ma már csak te ápolod formálsz belőle valóságot amilyet te is szeretsz, kenyerem vagy s a meleget elrejti a tenyered Nemrég jelentette meg az Európa Kiadó és a Madách Könyvkiadó a közös könyvkiadási egyezmény keretében a Pokolraszállás című gyűjteményt, a Világirodalom Remekei sorozat legújabb kiadványaként. Ez elbeszéléseket tartalmaz a második világháborúról, ahogy az alcím jelzi. Tizenhat jeles huszadik századi szerző egy-egy kiváló novellája, elbeszélése, kisregénye, köztük az immár klasszikus William Faulkner Két katona című elbeszélése, Bogomolov Iván gyermekkora című, filmen is világsikert aratott kisregénye, a japán Flora Tamiki A nyár virága című novellája és Sarkadi Imrének a kötet címét is adó írása, a Pokolraszállás. De ott van a német Bruno Apitz, a lengyel Tadeusz Borowski, az orosz Nyikolaj Csukovszkij, a Kairóban született angol Cecil Scott Forester, az Argentínában született francia Joseph Kessel, a jugoszláv Michajlo Lalics, a cseh Jiíí Marek, a bolgár Jordan Radicskov, a nyugatnémet Schnurre, a görög Venezisz, az olasz Venturi egy-egy írása és Déry Tibor Anna néni című novellája. Vagyis a kötet a második világháború szépprózai körképe. A Világirodalom Remekei sorozat ezzel a kötettel érte el a közelmúltat s talán a mát, mert nyilvánvaló: az írások nagy része nemcsak azzal mai tematikájú, hogy szervezőjük esetleg még itt él közöttünk, vagy hogy alig néhány éve írta meg háborús történetét, hanem azzal, hogy ezek az írások nemcsak dokumentumok, hanem figyelmeztetések is. íme, a háború! Olvassátok, gondolkozzatok el az olvasottak felett és válasszatok: háború vagy béke? A mai magyar próza kiváló alkotóinak könyveit találhatjuk szép számmal a legújabb kiadványok között. Kodolányi János, Palotai Boris, Szabó Magda, Bihari Klára, Hernádi Gyula regényei, elbeszélései méltó szinten képviselik napjaink magyar irodalmát. Közülük legelsőnek az immár halott Kodolányi János kisregényeit említenénk, amelyek Szép Zsuzska címmel az egyre gyarapodó Kodolányi-sorozatban jelentek meg (mellékesen jegyezzük meg, hogy a közelmúltban jelent meg az első Kodolányi-monográfia is, Tüskés Tibor figyelemreméltó munkája). Négy kisregény található a legújabb Kodolányikötetben: az 1923-ban megjelent Szép Zsuzska, Börtön (1924), Kántor József megdicsőülése (1925) és a Kékhegy (1927). Sötét, baljós, könyörtelen e kisregények világa, de az író felelősségtudata éppen ebben az illúziótlanságban fejeződik ki: jól tudja, csak goromba szó, őszinte és pontos kórkép segíthet a bajokon, azon a népen, amely iránt érzett szeretete nemcsak ezeket a kisregényeket, hanem egész életművét áthatja. Palotai Boris válogatott novellái Szerelmespár címmel jelentek meg. Ha meggondoljuk, hogy az elbeszéléskötetek általában jóval kisebb népszerűségnek örvendenek a magyar olvasók körében, mint a regények, kisregények, akkor képet alkothatunk magunknak a Palotai-novellák népszerűségéről, minthogy e kötet immár második, változatlan kiadását érte meg s elsősorban az írónőnek az elmúlt tíz esztendőben született írásai találhatók meg benne, köztük a televízió adásaiból is ismert népszerű Áramszünet, a Fogadd részvétem, s a Pokróc az ablakon című novellái. A válogatás egyébként betekintést ad Palotai Boris ifjúkori prózaművészetébe is. A novellák között található a Nyugat pályázatán díjat nyert Instruktor kisasszony, ezúttal A két Vargóczy címen. Két második kortárs magyar nőíró ugyancsak jelentkezik a legújabb könyvpiacon. Mondják meg Zsófikának. Ez a regényeim már 1958-ban szállóigévé vált s az maradt mind a mai napig. Szabó Magda egyik legjobb, 1958-ban kiadott regénye jelent meg most újabb kiadásban, zsebsorozatban. Bihari Klára viszont, a nagy sikerű Miért? című regény szerzője Nincs tovább címmel jelentetett meg újabb regényt a mai fiatalok problémáiról. A regény hősei — egy házaspár — huszonhat éven át élnek az árulás alapjára épült házasságban. Azt, hogy együttélésük hazug, évekig csak az asszony tudja. A hazugság félelmetes poklát a férjnek kell újraélnie, attól a pillanattól kezdve, amikor egy nyaralás közben véletlenül tudomást szerez a huszonhat éven át takargatott titokról, felesége árulásáról. A szégyen ismeretében visszatekintve házaséletére, minden másképp, új és félelmetes árnyalatokkal telítődve idéződik fel, s nemcsak felesége, ő maga is könnyűnek találtatik a lelkiismeret mérlegén. Bihari Klára minden érzelgéstől mentesen, gondos lélektani elemzéssel ábrázolja regénye figuráit S még egy kiváló mai magyar regény, Hernádi Gyula Vörös rekviemje az utóbbi esztendők egyik legjobb magyar prózája, amely az 1932-es Sallai—Fürstper utolsó mozzanatát, Sallai Imre utolsó óráit, utolsó perceit eleveníti fel lenyűgöző erővel. A Világkönyvtár új kötete: Vaszil Bikov: Hajnalig élni című regénye a második világháború napjait eleveníti meg izgalmasan, Joy Adamson Oroszlánhűség című kötete viszont az állattörténetek kedvelőit örvendezteti meg ugyanúgy, mint a Búvár zsebkönyvek két újabb kiadványa, a Halak, illetve a Mohák, zuzmók, harasztok. A fiatal olvasók Mándy Iván Robin Hood című regényének, és Dániel Anna Margót királynő gobelinjei című írásának örülhetnek. A Versbarátok Köre legújabb kiadványaként a spanyol Federico Garcia- Lorca versei jelentek meg a Lyra Mundi sorozatban, András László válogatásában, a legkiválóbb mai magyar költők kiváló fordításában, míg a 125 levél című gyűjtemény a második világháború legmegrázóbb dokumentumait, ellenállók búcsúleveleit tartalmazza, osztrák, belga, bolgár, csehszlovák, dán, francia, görög, holland, jugoszláv, lengyel, luxemburg, magyar, német, norvég, olasz és szovjet hősök utolsó üzenetét. 23
