A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-05-30 / 22. szám
### Április végén ért a megtiszteltetés, hogy a vrakúni (nyékvárkonyi) fiatalok meghívtak egy vetélkedőre, amelyet a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére rendezett a helyi SZISZ-szervezet. Nos, nem bántam meg, hogy elmentem Várkonyba, mert valóban rangos, színvonalas versenynek voltam tanúja. Igaz, nem valami szépen kezdődött: egy teljes óráig várakoztunk a bősi és a kürti versenyzőkre, akik végülis nem érkeztek meg. Nemcsakhogy nem érkeztek meg, de még csak nem is üzentek, hogy ne várakozzanak hiába a tisztelt egybegyűltek, mivelhogy rájuk úgysem lehet számítani... — Biztosra mondták, hogy eljönnek? — kérdeztem az izgatottan szaladgáló Csicsay Ancitól, a várkonyi SZISZ-szervezet elnökétől. — Persze, megígérték__ Ezek után természetesen azt sem tarthatjuk véletlennek, hogy Gabcíkovóban (Bősön) éppen aznap rendeztek diszkotékát, hiszen az efféle rendezvény a fiatalokat — s jegyezzük meg mindjárt: az igénytelenebbeket — inkább csábítja, mint p vetélkedő, amelyből esetleg tanul* „A fehérek, akik nem mindig és mindenütt fognak kezet a feketékkel, előtte térdre borulnak: vezekelnek,“ — írta Kosztolányi Dezső 1928-ban, amikor Josephine Baker bemutatkozott a budapesti közönségnek. Abban az időben Josephine már az egész világot meghódította. A „fekete Vénusz" az USA- ban, Missouri államban született, de életének nagy részét Franciaországban töltötte: Párizsba a húszas évek közepén érkezett, s hamarosan világszerte ismert énekesnő lett. Vénuszi termetét, utánozhatatlan énekét és mozgását az egész világ csodálta. Róla írták az egykor oly népszerű slágert: „Fekete testén csak a banán ...“ A banánokból és strucctollakból készült ruha, a tehetség és a szépség azonban csak egyik oldaláról mutatta a csodálatos Josephinet. A fekete csillag nagy polgárjogi harcos is volt, az emberek közti egyenlőség rendíthetetlen hitvallója. Mikor a fasiszták megszállták Párizst, elhagyta a Chez Josephine dobogóját, s Eszak-Afrikába ment, ahol csatlakozott De Gaulle antifasiszta csapataihoz, hogy fegyverrel a kezében harcoljon a nácik ellen. Hadnagyi rangra emelkedett, De Gaulle hadikereszttel és becsületrenddel tüntette ki. .. ' mini-magazin 0 Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepli a Kazah SZSZK Állami Ének- és Népitánc Együttese. A művészi kollektívának jelenleg 120 énekese, táncosa, zenésze van. A tánc, a pantomim, a zene nyelvén dramaturgiai és színészi eszközükkel tükrözik népük történelmi múltját és tárják fel jelenét. A képen: Rauza Jeszmailova, a Kazah SZSZK Állami Ének- és Népitánc Együttesének szólistája. 0 A népszerű olasz szinész, az 53 éves Marcello Mastroianni elvalt a felesegétől, Catherine Denevuetöl, s feleségül vette Flora Corabellát. Közben beleszeretett Francoise Fabianba, s mindannyiukat Lucia Boséval csalja. Népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy hoszszú időn at mintaférj volt. Ha pénze van, talán megfeledkezik erről? 0 Lucia Bősé tragikus sorsú asszonyt alakit a Per le antiche scale cimü filmben. Rossz házasságból egy nagy szerelembe menekül, de súlyos csalódás éri. Lucia Bősé, a hajdani Miss Itália az ötvenes évek elejen a neorealista filmek egyik kiemelkedő csillaga volt, emlékezétes alokítást nyújtott a Nincs béke az olajfák alatt cimü filmben. # A bulgáriai Velingradban télen is több mint százfajta virágot termesztenek. Ebben az évben 35 millió szektát adnak a virágpiacra. Színvonalas vetélkedő hatnak is valamit. A bősiek talán úgy határoztak, hogy inkább közönségcsábításban versengenek a várkonyiakkal?... Ha igen, a versenyt megnyerték, mert a várkonyi szép, tágas kultúrházban elég kevesen jöttünk össze. Aki azonban eljött, biztosan nem bánta meg. A várkonyi és a topofoveci (nyáradi) SZISZ - szervezetek csapatai valóban jó felkészültségről tettek tanúságot, s meglepően jól szerepelt a harmadik csoport is, amelyet — versenyzők hiányában — hirtelen a helyszínen „verbuváltak". Mint már említettem, a vetélkedőt a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére rendezték, tehát a kérdések is a második Ezerkilencszáznegyvennégyben a felszabadított Párizsban ismét felhangzott Josephine Baker dala: „Két szerelmem van: hazám és Párizs..." A bratislavai közönségnek öt évvel ezelőtt, 1970-ben mutatkozott be. Az elmúlt években tizenkét — különböző nemzetiségű és különböző arcszínű — árva gyermeket fogadott örökbe: a „fekete Vénusz" így tiltakozott a faji megkülönböztetés ellen. Két hónapja sincs, hogy Josephine újra fellépett Párizsban, a Bobino Varieté színpadán. Ezúttal is bizonyította, hogy csak a világ öregszik, Josephine Baker fiatal marad. Az őt ünneplő tömeg akkor még nem tudhatta: most búcsúzik kedvenc városától, most búcsúzik a világtól a „fekete Vénusz", az emberség és szépség csodálatos asszonya .. . Josephine- Baker életének hatvankilencedik évében elköltözött az élők sorából. Holttestét a párizsi Madeleine templom előtt ravatalozták fel. Itt vettek tőle búcsút csodáiéi, akik közül sokan nem mindig és mindenütt fognak kezet a feketékkel, de előtte kénytelenk voltak meghajolni, térdre borulni: vezekelni. V. E. (S. Végh felvételei) VARGA ERZSÉBET A „FEKETE VÉNUSZ" HALÁLÁRA világháborúval és az azóta eltelt harminc szabad esztendővel voltak kapcsolatban. A versenyzők válaszaiból arra következtethetünk, hogy a történelmi eseményeket kitűnően ismerik a fiatalok, keveset tudnak viszont irodalmunkról, □ csehszlovákiai magyar irodalomról, amely szintén része szocialista társadalmunk életének, formálója tudatunknak, gondolkodásmódunknak. A vetélkedő első helyezettjei végül a nyáradiak — Miklós Béla, Vida György és Végh János — lettek, de a második helyezett — Pöthe Magda, Nagy Iván, Máté József összeállításban szereplő — várkonyi csoport is csupán egy ponttal maradt el a győztesek mögött. A vetélkedő sikeréért nemcsak a várkonyi SZISZ-szervezetet illeti dicséret, hanem a helyi egységes földművesszövetkezetet, a helyi nemzeti bizottságot és a Duna-menti Gépgyárat is: hiszen anyagilag ők segítették a falu fiataljait. Akik ott voltunk, tanulságos, érdekes estét töltöttünk a várkonyi kultúrházban. Reméljük, nem utolsó alkalommal...
