A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-05-30 / 22. szám
CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés — népművészet - levelek — tudosításo ÚJABB HATÁRKŐ „Csak a politikailag fejlett ember tud helyesen tájékozódni. Csak az az egyén tud öntudatosan harcolni az össztársadalmi érdekekért, aki megérti az egyéni és a társadalmi érdekek közötti összefüggést.” Mindezeket Pásztor Ferenctől, a CSEMADOK galántai járási bizottságának titkárától, a járási konferencián hallottam. Ez a két mondat határozta meg az elmúlt két év tevékenységét és jelöli az elkövetkező kettő munkájának irányát. Amint a beszámolóból megtudtam, a legutóbbi járási konferencia óta eltelt időszak alatt 174 politikai és 32 tudományos-ismeretterjesztő előadást tartottak. Az is figyelemre méltó, hogy a könyvkióllítások alkalmával 43 497 korona értékű könyvet adtak el. Szerzői estet 34 alkalommal tartottak, amikor is további 1700 darab könyv talált gazdára. A „Nagy évfordulók" című vetélkedőnek 97, a „Ki tud többet a SZNF-ről" címűnek 57 résztvevője volt a járásban. 5 helyi szervezet rendezett vetélkedőt a Szovjetunióval kapcsolatban. A Szocialista Akadémia (TIT) és a Járási Népművelési Központ az ifjúság szocialista neveléséről szóló előadásait 150 szülő kísérte figyelemmel. A galántai járás CSEMADOK szervezetei a fiatalokat is bevonják munkájukba. A mintegy 2000 fiatal tagból 1200-an aktív színjátszók, népi táncosok, énekkari tagok vagy irodalmi színpadok szereplői. Szép számmal kapcsolódnak be a néprajzi gyűjtő munkába. Nagy segítséget nyújtanak a népi- és a munkásmozgalmi hagyományok felkutatásában. A járási konferencián szó esett a színjátszás és a népitánc-mozgalom jelenlegi helyzetéről. Határozat is született: újjá kell szervezni a népművészeti szakbizottságot és annak albizottságait. Aktivizálni kell a fiatalokat, a valamikori műkedvelőket, növelni kell a fellépések számát és színvonalát. örvendetes tényként könyvelhetjük el, hogy a galántai járásban fejlődésnek indult az énekkari mozgalom. Záreczky László felszólalásában mégis arról beszélt, hogy Kodály Zoltán egykori lakóhelyének és későbbi gyűjtéseinek területe, a mai galántai járás, nem elégedhet meg 7 énekkarral. Az idén június 21—22-én kerül sor Galántán az énekkarok fesztiváljára, sorrendben a III. Kodály-napok megrendezésére. Az énekkarok előadói színvonalának emelése érdekében a Kodály-napok alkalmával dalostalálkozót is rendeznek. A vitában többek között szót kért Fábry István, az SZNT alelnöke és a CSEMADOK KB Elnökségének tagja. „Ezekben a napokban országszerte a 30 évvel ezelőtti eseményekre emlékezünk. Ha ebből indulunk ki, nem lehet előttünk kétséges, milyen feladatok várnak ránk. Társadalmi rendszerünknek megfelelően a kultúrának is a szocializmus építését kell szolgálni" — mondotta egyebek között. Csömör Lajos, az SZLKP galántai járási bizottságának ideológiai titkára elmondta, hogy a járási bizottság plénumain mindig pozitívan értékelték a CSEMADOK munkáját, mert szocialista hazafiasságra és proletár nemzetköziségre neveli tagjait. A konferencián elhangzott beszámoló alapján elmondhatjuk, hogy a CSEMADOK értékes munkát végzett a galántai járásban. Az elfogadott határozatokban, a kitűzött célok igényesek. Egyik legfontosabb feladatuknak továbbra is a marxista-leninista ideológia terjesztését tekintik. Fokozni kívánják a népnevelési, népművelési és az öntevékeny művészeti tevékenységet, növelni a tagság általános, szakmai és politikai műveltségét. FISTER MAGDA HIRMOZAIK £ A luceneci (losonci) református temető dombjának legszebb részén helyezték örök nyugalomra Szabó Gyula érdemes festőművészt. Szebb helyet nem lehetett volna találni számára. Nem sokkal halála előtt ő választotta ki ezt a helyet. Most az özvegy férje sírjára nagyszerű síremléket állíttat. Kivitelezője Jaroslav Kubicka Banská Bystrica-i szobrász, aki az elhunytnak azt az óhaját teljesíti, hogy sírja fölött hatalmas sziklatömb álljon: a „Bálvány”. A Banská Bystrica-i Kamenopriemysel n. v. szállítja Losoncra a hatalmas, sötétszínű, finom szemcséjű gránitsziklát. A név és az évszám bronzbetűkből kerül a sziklára. A „Bálvány” elé helyezett fekete gránitlapra Szabó Gyula egyik képe kerül a „Ecce Vita” sorozatból. A kép méltóképpen fejezi ki a művész nagyságát, s azt, hogy érdemes művészünk életének értelme a munka volt. A monumentális síremlék leleplezésére május 25-én, a művész halálának 3. évfordulóján kerül sor. # A luceneci (losonci) Pofana textilgyór üzemi klubjában nagyszerű kiállítást nyitottak meg Szabó Gyula érdemes festőművész grafikai hagyatékából. Felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére „Szabadságért ” címmel a művész forradalmi jellegű grafikáit mutatták be. Szabó Gyuláné fogalmazta meg a kiállítás lényegét és jelentőségét: „Mint mikrokozmosz tükrözi az emberiség fejlődésének szakaszait, s ezen belül az egyéni élet kis és. nagy örömeit, tragédiáit.” Ez a kiállítás is félreérthetetlenül bizonyította, hogy Szabó Gyula egész művészetét a társadalmi haladás szolgálatába állította. SÓLYOM LÁSZLÓ 9 Nemrégen Bérezi István költővel és Kovács Magda fiatal prózaíróval találkozott a közönség a safárikovói (tornaijai) ifjúsági klubban. Bárczi István a magyar nemzetiségi irodalmak helyzetéről beszélt. A hallgatóság átfogó képet kapott a romániai, a jugoszláviai és a kárpátaljai magyar írók munkájáról. Részletesen foglalkozott az Egyszemű éjszaka és a Fekete szél költői és prózai antológiákkal. Kovács Magdával a fiatalok a Fekete szél című antológiában megjelent novelláiról beszélgettek, örömmel vették tudomásul, hogy a tehetséges fiatal prózairó hamarosan összeállítja 14—15 novellát tartalmazó önálló kötetét. BORZI LÁSZLÓ % A Budapesten élő Szombathy Viktor író Lucenecre (Losoncra) látogatott. A húszas és a harmincas években sokszor járt városunkban. Darkó István egyik legjobb barátja volt. A Rimavská Sobota-i (Rimaszombati) irodalmi Napok és gömöri körútja után a CSEMADOK helyi szervezetének meghívására látogatott el Losoncra. Régi ismerőseinek, barátainak és az érdeklődőknek „A palócok eredeté és a palóckutatás" címmel tartott tartalmas és érdekes előedást. SÓLYOM LÁSZLÓ # A CSEMADOK 300 tagot számláló zemnéi (szímői) helyi szervezete mindig is nagy figyelmet fordított arra, hogy megmentse a mának és a jövőnek a helyi hagyományokat, szokásokat. Tizenhárom évvel ezelőtt először elevenítette fel a valamikori szőlőtermelő kisgazdák borkóstolóját. 1962-ben a verseny győzteseit tárgyi jutalomban részesítették. A hagyományos bórkóstoló verseny évről évre népszerűbb s idén . tizenharmadszor rendezték meg. BÚKOR JÓZSEF # A CSEMADOK tomasikovói (tallósi) helyi szervezetének tagjai hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére Gágyor József, Egri László és Cservenka Lászlóné rendezésében zenés esztrádműsort mutattak be. A közönség lelkes tapssal köszönte meg a színvonalasan előadott tánc- és népdalokat, magyar nótákat, vidám jeleneteket és verseket. A szereplőgárda tagjai voltak: Nyári József, Gágyor Józsefné, Bugár Tiborné, Farkas Mária, Hagony Gyuláné, Ibolya Sándor, Kollár Sándor, Ferencz Józsefné, Sfavnicky Istvánná, Karácsony László, Hosszú Miklós, Cservenka László, Egri Lászlóné, Horváth Mária. Tallóson kívül felléptek még Mostovóban (Hidaskürtön), Cierny Brodban (Vízkeleten) és Veiké Ulanyban (Nagyfödémesen). EGRI LÁSZLÓNÉ 0 A CSEMADOK tvrdosovcei (tardoskeddi) helyi szervezetének színjátszói és táncosai gyakran szerepelnek helyben és idegenben. A színjátszók évente betanulnak egy darabot. Sajnos, tavaly a főszereplő megbetegedett, s ez megakadályozta fellépésüket. 1974-ben Pócs Istvánnak, az általános iskola tanítójának vezetésével tizenkét tagú egyszólamú énekkar alakult. Mór a kezdet kezdetén nagy fába vágták a fejszét. Beneveztek a „Tavaszi szél vizet áraszt" országos népdalversenybe, s bejutottak az elődöntőbe. Népdalokon kívül forradalmi dalokat is énekelnek. Nemcsak helyben, a környéken is jól ismerik őket. Szívesen fogadják soraikba a jó hangú fiatal jelentkezőket. Negyventagú, többszólamú kórus létrehozásán munkálkodnak. Kép és szöveg: BOGDÁNY GÉZA 0 A CSEMADOK tomásovi (féli) helyi szervezetének színjátszói Drge István tanító rendezésében bemutatták Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok című háromfelvonásos színművét. A szereplők, akik sikerrel vitték színre a darabot: Karácsony Jánosné, Kulacs Miklósné, Méri Vincéné, Szalai József, íd. és ifj. Olgyai György. Nemrégen Varsányi László vezetésével harminctagú énekkar alakult. A már jól ismert Kis-Duna Táncegyüttes új programmal készül a Gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepélyre. A közelmúltban megkezdte munkáját az irodalmi színpad és a tánczenekar. Felszabadulásunk 30. esztendejében tehát újra lendület és tenniakarás jellemzi a helyi szervezet munkáját. NAGY ERNŐ CSEMADOK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudosításo
