A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-03-28 / 13. szám

SZARMATA ÉKSZEREK Asztrahányi régészek érdekes ásatáso­kat végeznek a Volga alsó folyásának és a Don bal parti mellékágának vi­dékén. Szolnoje falu közelében az ősi szarmata sírok (kurgánok) feltárása során értékes leletekre bukkantok az időszámításunk előtti V. századból. A gazdag régészeti anyagban egyebek között 160 övcsat, 145 bronz nyílhegy, római eredetű bronztükör, arany fül­bevalók, nyakláncok, karperecek, bo­rostyán gyöngyök találhatók, amelyek a szarmaták ötvösművészetének magas színvonalát 'bizonyítók. MAGZAT ES RAK A rák okát számos kutató vírusokban, különböző vegyszerekben keresi. Az Oak Ridge-ben működő kutatóintézet munkatársainak véleménye szerint ví-ROBOT­BERENDEZÉSEK AZ AOTÚBAN Jó néhány éve felismerték már, hogy a közlekedés biztonsága nagymérték­ben növekedhet, ha kiiktatják a közle­kedésből a legbizonytalanabb ténye­zőt, az embert. Ez az egyik oka annak, hogy világszerte kísérleteznek a veze­tő nélküli autókkal. A teljes automati­zálást elsősorban a nagyvárosok köz­lekedésében igyekeznek megoldani egyrészt a különböző újszerű tömeg­­közlekedési eszközökkel, másrészt az egy — vagy kétszemélyes robotautó­­rendszerekkei. A vezető nélküli robotautónak azon­ban van egy olyan hátránya, amelyet aligha egyenlít ki a sok előnye: meg­fosztja az autót individuális jellegé­től, éppen attól a tulajdonságától, ami az emberek számára a legvonzóbb. Az individuális közlekedési eszköz valódi (és véltI) előnyeiről nehezen monda­nak le az emberék, még akkor is szí­vesebben használják, ha az nehézsé­gekkel és időveszteséggel jár. A ro­rusok és vegyszerek csak olyanokká alakítják át a géneket, amilyenek nor­mális körülmények között a magzati életben. Más szavakkal tehát a mag­zati gének megzavarodása a tényle­ges megkülönböztető jele a rákos fo­lyamatnak. Az amerikai kutatók sze­rint a magzat és a ráksejtek tulajdon­ságai közötti hasonlóság meghökkentő. Mindkettő a gazdasejtek elárasztása inváziója immunológiai kilökődés nél­kül és a gyors növekedés is mindket­tőjükre jellemző. Elméletük alapján egyes kísérleti állatokat mór sikerült magzati antigénekkel immunizálni a rák ellen. NÖVÉNYVÉDŐ KOMPUTEREK Repülőgépek, fotókamerák és kompu­terek segítségével tervezik megvédeni a jövőben kanadai farmerek termő­földjeiket a rovarkártevők pusztításaitól. A nagy kiterjedésű gabonatáblákról naponta légifelvételeket készítenek majd repülőgépekről. Az esetleges színeltérések alapján azonnal felfedez­hetik és behatárolhatják a megtáma­dott területeket. A filmeket előhívás után olyan komputerek értékelik, ame­lyek különleges programjuk segítségé­vel néhány fénykép összehasonlítása révén elkészítik majd a védekezés ha­ditervét, a kártevők leküzdésére indí­tandó hadművelet adatait is. Ottawai szakértők arra is gondolnak, hogy né­botautónak tehát nehéz lesz kiszoríta­nia az autót, de a- városi közlekedés fejlődésével — és a nehézségek növe­kedésével — nyilván a szemlélet is megváltozik majd. A közlekedés növelése érdekében azonban addig sem állhat meg a fej­lődés, amíg beköszönt az automatizált városi közlekedés és az esetleges ro­botautók korszaka. Ha a legbizonyta­lanabb tényezőt, az embert nem lehet kiiktatni, akkor legalább segíteni kell neki. Robotautók helyett tehát olyan robotelemeket kezdtek építeni az au­tókba, amelyek egyrészt tehermentesí­tik a vezetőt, másrészt kijavítják azo­kat a vezetéstechnikai hibáit, amelyek balesethez vezetnének. Már a mai autókban is találhatunk olyan robotelemeket, amelyek figyel­meztetik a vezetőt, ha az autó vala­melyik szerkezeti eleme rendellenesen működik. A kétkörös fékrendszerek ese­tében például a vezető csak akkor szerez tudomást az egyik fékkör hibá­járól, amikor vészfékezésre kerül sor, mert kisebb, lassító fékezésnél egy kör is elegendő fékhatást ad. Sok baleset származott abból is, hogy a vezető túlságosan megközelí­tett egy másik gépkocsit, s amikor hir­telen fékeznie kellett, nem tudott meg­állni. Nem mindenki tudja ugyanis pontosan megítélni, hogy adott sebes­séghez mekkora féktávolságot ajánla­tos betartani. Most olyan berendezé­seken kísérleteznek, amelyek teljesen önműködően „kiszámítják" a jármű adott sebességéhez tartozó féktávolsá­got. A berendezés radarhullámokkal dolgozó adó-vevő, amely a vezetőnek — veszély esetében — hang- vagy fényjelzést ad. Kísérleteznek már olyan megoldással is, hogy a készülék ne csak figyelmeztessen, hanem ütközési veszély esetében be is avatkozzon, pél­dául fékezzen, vagy levegye a gázt. Érdekes és újszerű robotelem az a berendezés, amely az autó oldalirányú gyorsulásait érzékeli, s önműködően „korrigál" a kormányszerkezettel, ha a vezető nem avatkozik be idejében. Ol­hány év múltán mesterséges holdakat is állíthatnak a mezőgazdasági termő­­területek ellenőrzésének szolgálatába, így idejekorán felfedezhetik majd a rovarkártevők támadását, és csírájá­ban elfojthatják pusztításukat, Ez a módszer abból a szempontból is óriási jelentőségű lenne, hogy így a viszony­lag kisebb területekre juttatva, keve­sebb növényvédőszer kerülne a bio­szférába, környezetünkbe. HÖALLÓ PORCELÁN A gyors hőmérsékletváltozásaknak is ellenálló üvegkerámia eredetileg az űrtechnika mellékterméke. Kiváló tulaj­donságai következtében fényes jövő vár rá a háztartásokban, sőt az iparban is. Kísérleteznek különleges elektromág­neses és villamos tulajdonságú üveg­kerámiák kifejlesztésével is. Kiindulási anyaga litium-alumíniumszilikát, ame­lyet hagyományos eljárásokkal formáz­nak, majd ezt követően hőkezelik a kész tárgyat. Az 1300 fokos kiégetés során az anyag kristályos szilikáttá alakul át, amely hőmérsékletváltozás hatására gyakorlatilag nem tágul ki és nem húzódik össze. Az újtípusú por­celán felületét különböző módon ne­mesíthetik, egyebek között teflon-be­vonatot is feivihetnek rá. Az ilyen por­celánedényben zsiradék nélkül lehet húst sütni. dalirónyú gyorsulás 'keletkezik, ha az autó széllökést kap, hirtelen megvál­tozik az oldalgyorsulás, ha az autó megcsúszik a kanyarban. Mindkét eset­ben a kormánnyal lehet stabilizálni az autót, de ezt a vezető elmulászthatja, vagy rosszul hajthatja végre. A robot­elem nem „korrigál", ha a vezető a kormánykerékkel jól végzi el a szük­séges műveletet. Ha azonban késleke­dik, a robotelem végrehajtja a ve­szély elhárításához szükséges kormány­­mozdulatot. Sokszor még a legmegszállottabb autóvezető is szívesen pihenne egy ki­csit, anélkül azonban, hogy megsza­kítsa útját, megállna. Ennek megvaló­sítására az angol Útügyi Kutató Inté­zetben végzik jelenleg a legelőrehala­­dottabb kísérleteket. Az autóban elhe­lyezett elektronikus berendezések an­nak megfelelően „kezelik" a gázt, a Párnázott, visszhangmentes térben pró­bálják ki a radarelven működő beren­dezést. A kocsi orrába szerelt robotnak az a feladata, hogy lény vagy hang­jelzéssel figyelmeztesse a vezetőt, ha egy másik gépkocsit az adott sebességhez képest veszélyesen megközelített. kormányt, féket, egyszóval az autó ösz­­szes vezetési szervét, hogy az út men­tén, vagy az útburkolatra telepített kábelekről milyen jeleket, parancsokat kapnak. Az utak kábelezése természe­tesen nagy és költséges munka, éppen ezért a jövőben is csak bizonyos út­szakaszokon valósul meg. Előnye vi­szont, hogy az autó autó marad, te­hát csak bizonyos útvonalakon műkö­dik automatikusan, s azokon is csak akkor, ha az autós is úgy akarja. A vezető koncentrálóképességét leg­inkább a nagyvárosi közlekedés, s kü­lönösen a csúcsforgalom veszi igény­be. Szinte minden pillanatban ezerfelé kell figyelni: jelzésekre, lámpákra, gya­logosokra, más autókra, még arra is, hogy el ne sodródjon a kíméletlen for­galomban. Ebben a tekintetben a Sie­mens robotberendezése segíthet az autóvezetőn. A berendezés működésénél« a lénye­gét így fogalmazta meg a gyártó: programozott autóvezetés. A berende­zés lelke egy központi komputer, amelyhez az egyes autók „bejelent­kezhetnek", ha igénybe kívánják ven­ni irányítását. A különböző úticélokat számcsoportok jelképezik. A vezető megadja tartózkodási helyét és úticél­ját egy-egy ilyen számcsoport formá­jában. Egy adóberendezés ezt a prog­ramot sugározza az útkereszteződések­ben elhelyezett berendezéseknek. A ve­zetők úgy szereznek tudomást a szá­mukra legalkalmasabb útvonalról, hogy a szerelvényfalon levő irányjelző táb­lák közül a kereszteződésekhez érve mindig az gyullad ki, amely irányba haladni ajánlatos. Egy másik táblács­ka jelzi azt a sebességértéket is, ame­lyek betartásával a vezető minden ke­reszteződésben szabad utat 'kap, tehát zöldhullámban közlekedhet. Vitathatatlan, hogy ez a megoldás jelentősen növeli a közlekedésbizton­ságot, csökkenti a nagyváros csúcs­­forgalmi gondjait, viszont az is cáfol­hatatlan, hogy rendkívül költséges. De másképpen is lehet fogalmazni: mi le­het drágább az emberéletnél, a biz­tonságnál? (na) 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom