A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-01-10 / 2. szám

A korcsai szövetkezet egyik fóliaháza, ahol a színpompás szegfűket termesztik

Mikorra odaértünk, éppen ebédszünetet jelzett a sziréna. Amíg ö munkások — többnyire asszonyok

— megebédeltek, Pakos elvtárs ismertette a fóliasátrak alatti kertészkedés távlati terveit.

— Szerintem két és fél év alatt megtérül a befektetés. Az idei a tapasztalatszerzés éve volt. Jövőre három-négyszázezer koronával több hasznot szeretnénk elérni. Nincs még egy ilyen modern fóliás gazdaság a környéken, mint a miénk. A szerkezet alumíniumból van. Magyarországról hozattuk be. A fólia Nyugat-Németországbói való. Állítólag három évig nem kell helyette másik. A konstrukcióba beépítettük az öntözőberendezést. Forró levegővel fűtünk, a földben vezetjük a vezetéket.

— Csak az a baj — veszi át a szót a kertész —, hogy sem uborkából, sem karfiolból nem áll rendelkezésünkre megfelelően kikísérletezett egyed. A karfiolnak túl párás itt a levegő, ezért aztán lassabban fejlődik.

Időközben ismét munkához láttak az asszonyok. Ásnak, gereblyéznek, készítik a paprika magágyát. Ma éppen nem kell karfiolt szedni.

— Jövőre már április utolsó harmadában szeretnénk szállítani az első termést.

— Mi is szeretjük a primőr zöldséget. A szövetkezet zöldségboltjában naponta frisset vásárolhatunk

— mondja valaki a hattagú törzsgárdából. ök azok, akik egész évben gondját viselik a növényeknek.

— Tavasszal sokan megbetegedtek közülünk. Nehezen szoktuk meg a páradús fólia alatti és a kinti levegő közötti hőmérsékletkülönbséget. Azóta már megtanultuk, hogyan keli öltözködni, hogy elkerüljük az influenzát.

Az elmúlt évben sok-sok zöldséget termeltek a szőgyéniek. Ügy hallottam, jövőre még többet akarnak. Az idén hatvan hektáron termeltek a szabad ég alatt zöldséget, 1975-ben ezt a területet száz hektárra növelik. Káposztát, kelt, karfiolt, paradicsomot, paprikát és babot fognak termeszteni.

— A paradicsom nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket — folytatja ismét az üzemgazdász. — Még az a szerencse, hogy a többi termékért többet kaptunk, mint vártuk. Az évi terv túlteljesítésében nagy része van a növénytermesztésnek. De az állattenyésztési termékek termelésében is elég szépek az eredményeink, tejből például 180 ezer literrel adunk el többet.

— Fister — VÁMOS GABOR felvételei

KÉTEZER SZÁL SZEGFŰ NAPONTA

Úgy déltájban kissé kiderült, de csak annyira, mintha valaki fenyőágseprűvel végighúzott volna az égen, azután ismét beborult. Sűrű, ólmosszínű hófelhők gyülekeztek az égen. A varjak leszálltak az utakra, ott ácsorogtak. A Duna felől hideg, csípős szél fújt, a fagy éles volt, facsarta az ember orrát, amikor a

korcsai földművesszövetkezet irodaépületéhez értünk.

— Reggelre, de lehet, hogy előbb leesik a hó. És ha a szél nem szűnik meg, hófúvással köszönt ránk a tél — szólt útitársam, amint kiszállt az autóból.

Amikor a korszerűen berendezett irodába léptünk. Kovács agrármérnök, a szövetkezet elnöke és munkatársai éppen az 1975. évi munkaterv pontosításán dolgoztak. A hagyományokhoz hűen, úgy, mint az elmúlt negyedszázadban, az idén is a járás legjobb szövetkezetei között akarnak lenni. Még több gabonát, cukorrépát, húst, tejet akarnak termelni és a tavalyi sikeres kísérlet után kétszer annyi szegfűt termeszteni.

Sidó Béla, a szegfűtermesztő csoport vezetője örömmel kalauzolt

bennünket. Joggal büszke a munkájára. Megmutatta azt a három fóliasátrat, ahol a színpompás szegfűt termesztik. Útközben tőle tudtuk meg, hogy a szegfű, amit a virágkertészek dianthusnak is neveznek, igényes virág. Sok gond és munka van vele, míg bimbói felrepedeznek, míg kivirágzik, sőt a téli fagyban a szállítása is gondos munkát kíván. De megéri)

— Ezt a három fóliasátrat tavaly tavasszal építettük. Huszonötezer palántát ültettünk ki. Minőségi palánták, Budáról hozattuk. Úgy bántunk velük, mint a hímes tojással. Sok munkába tellett, míg az első virágokat levághattuk. Jelenleg naponta átlagosan kétezer szál szegfűt küldünk az átvevőknek, Galántára és Szerdahelyre, de akár még egyszer ennyit is átvennének.

A fóliaházakat korszerű olajagregátokkal fűtik. A hőmérsékletet állandóan ellenőrzik, 14 C° körül kell lennie.

— Hányán dolgoznak a fóliaházakban?

— Kilencen ... Rábái Edit, Sidó Zsuzsa, Wurzel Mária, Bartal Zsuzsa, Mikuláscik Helena, Borbély Magdolna, Ponprácz Mária és Daravai Margit dolgoznak a csoportomban — mondotta Sidó Béla. — Nehéz babramunkát végzünk, de örömmel. Asszonyaink nagyon büszkék arra, hogy ök termesztik a járás legszebb szegfűit.

— A további tervek?

— Tavasszal még három fóliaházat építünk, megkétszerezzük a szegfűtermesztésünket.

Végigjártuk a fóliaházakat. Hoszszúságuk hetven, szélességük húsz méter körül lehet. A szorgalmas karcsaiak hosszúszárú, nagyvirágú szegfűt termesztenek. A tisztaságtól ragyogó fóliaházakban fehér, rózsaSidó Béla csoportvezető

szín, piros és vörösszínű szegfűk pompáznak a fagyos télben. A színpompás, kellemes illatú virágok között úgy érzi magát az ember, mintha tavasszal a virágos réten járna.

Már ránk köszöntött a sötétség, amikor visszatértünk a szövetkezeti irodába. Az ólmos égből nagy pelyhekben hullott a hó. Sűrűn szórta be az utat, a fákat, a környező házakat, épületeket. Kékes fehérségével egyre sűrűbben, nagyohb pelyhekben hullott, fehér ködmönével mindent betakart. A falu házai előtt kutyák ugattak, nyaldosták a frissen esett havat, együtt futkároztak, hancúroztak a gyerekekkel, akik hógolyóztak, szánkóztak, örültek a télnek.

Furcsa érzés fogott el. Orromban még éreztem a szegfűk bódító illatát, a tavasz varázslatos hangulatát, közben a fagyos szál arcomba csapkodta az égető fehér kristályokat, a havat. A tavasztól, a színpompás téli virágos rétről ismét a fagyos télbe csöppentem . .,

PRANDL SÁNDOR felvételei

7