A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-03-14 / 11. szám

3 CSoMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósítá .....■■■■........... ................................ " .........— 1 ■■■■■■ — ■■ »- ............................—- ■ Titkárok értekezlete Immár több éves hagyomány, hogy a CSE­­MADOK Központi Bizottságának titkársága az új esztendő első heteiben megvitatja a Szövet­ség járási bizottságának dolgozóival, illetve a központi bizottság apparátusának alkalmazott­jaival a soron lévő hónapok aktuális feladatait — értékelve egyben az előző esztendőben vég­zett tevékenységet. Az idén február 20—21-én Bratislavában, illetve Szencen tartották meg ezt a szövetség szervezeti élete szempontjából fon­tos értekezletet. A kétnapos összejövetelt Varga János, a CSE­­MADOK KB titkára nyitotta meg, majd felkérte Varga Béla vezető titkárt, a CSEMADOK 1974- ben végzett tevékenységének részletes értékelé­sére. Szövetségünk vezető titkára ennek kapcsán egyebek között leszögezte: a CSEMADOK ta­valyi munkájával általában elégedettek lehe­tünk, hiszen mind a népművelési mind pedig a népművészeti munka tekintetében szinte ma­radéktalanul sikerült megvalósítani az 1974-re megszabott munkatervet. A járási bizottságok és a helyi szervezetek jó munkáját tükrözték az évzáró taggyűlések is, melyeken az elvégzett munkáról szóló számvetés mellett sok szó esett arról Is, miképpen lehetne munkánkat a jövő­ben még eredményesebbé tenni. A népművelési munka területén a CSEMA­DOK tevékenységét tavaly is a CSKP XIV. kong­resszusa által kitűzött művelődéspolitikai felada­tok határozták meg. Szövetségünk ezért nagy gondot fordított például a világnézeti nevelés időszerű kérdéseire, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség gondolatára, külön­böző honismereti kérdésekre és még számos más aktuális témára. Szép eredményeket értünk el az irodalom népszerűsítése és a könyvvel való munka területén is, hiszen csupán író-olva­só találkozót szám szerint 107-et rendeztek he­lyi szervezeteink. Az Irodalmi és kulturális em­léknapok közül kiemelhetjük a Szenczi Molnár Albert-napokat, a Czabán Samu kulturális na­pokat Rozsnyón, vagy az immár Czuczor Ger­gely irodalmi és kulturális napokat Érsekújváron. Sikeresnek mondható az SZNF 30. évfordulójára meghirdetett országos vetélkedő ‘is, melybe kö­zel 1000 versenyző kapcsolódott be. A népművészeti munkában — néhány kikü­szöbölhető fogyatékosság ellenére — sikerült tovább aktivizálnunk színjátszó-csoportjainkat, énekkarainkat, a népi hagyományokat ápoló férfi- és női éneklő csoportokat, valamint Szö­vetségünk helyi szervezeteinek tánccsoportjait is. Külön említést érdemel a CSMTKé és a SZŐTTES tavaly végzett eredményes munkája. A kétnapos értekezlet előadói egyhangúlag kihangsúlyozták, hogy ebben az esztendőben még tovább kell fokozni a tagság eszmei neve­lésének és az öntevékeny művészeti mozgalom színvonalát. Helyi szervezeteinknek ezért a jö­vőben még szorosabb együttműködést kell ki­építeniük az iskolákkal, a községekben működő többi társadalmi szervezettel, a helyi nemzeti bizottságokkal s végül, de nem utolsósorban, a CSEMADOK Járási Bizottságaival is. A CSEMADOK az idén is megrendezi a Zse­­lízi Országos Népművészeti Fesztivált, a Gom­baszögi Országos Dal- és Táncünnepélyt, társ­rendezője lesz a galántoi Kodály-napoknak és a komáromi Jókai-napoknak is — hogy csupán a legfontosabb központi rendezvényeket említ­sük. Titkáraink tanácskozásán megállapítást nyert, hogy a CSKP KB és az SZLKP KB leg­utóbbi plénumain született határozatok értelmé­ben, jelentős mértékben kell fokozni a CSEMA­DOK mindennapi munkájának hatékonyságát, s az eddiginél lényegesen komolyabb felelős­séggel szükséges gondot fordítani a Szövetsé­günk tevékenységének gazdasági vonatkozásai­ra. A CSEMADOK járási bizottságai titkárainak értekezletét élénk vita, majd több gyakorlati kérdést érintő határozati javaslat elfogadása zárta. ÁPOLJÁK A NÉPI KULTÚRÁT — A CSEMADOK helyi szervezetének hattagú cl­­teraegyüttese, férfi és női éneklő csoportja, s tánc­csoportja van. A férfi és női kórus, valamint a cite­­razenekar szerepelt már a Csehszlovák Televízióban is, a Mi hazánk című sorozat Nyugat Szlovákiáról szóló adásában. A tánccsoport nemrégen az elmúlt év novemberében alakult meg. Hogy a Hatat tánc­csoportnak zenei „kísérete" is legyen, egy úgyneve­zett „ifjúsági" cilerazenekar alakult, sajnos, a hang­szereket nehéz beszerezni. Az érdekesség kedvéért említem meg, hogy az ifjúsági citeraegyüttes tagjai­nak átlagos életkora tizenhat és lél év. — Es mi van az irodalmi színpadukkal — Hát... Nehezen akart megszületni az új mű­sor. Most készül az ezerkilencszóz tizenkettes görög­­bolgár háborúról és az azt követő világháborúról egy lírai oratórium, Elet a sírban címmel. Ebben a műsorban mindössze két ember — egy lány és egy fiú — szerepel: Kalmár Sárika, a tavalyi íókai-napok egyik győztese, és Fodor Rudolf, aki néhány évvel ezelőtt szintén nyert már első di.at a Jókai napokon. Mivel MOLNÁR JÖZSEFfe/, a topofniky-i (nyáras­­di) művelődési otthon igazgatójával beszélgetek, azt is megkérdezhetem, milyen szakkörök működnek a faluban: — Például a fotókör. Ennek tagjai minden akció­ról amelyre a faluban sor kerül, fényképeket készíte­nek. A néprajzgyűjtő csoportnak — sajnos — csu­pán két tagja van, de megemlítem, hátha valaki kedvet kap és jelentkezik ebbe a körbe. — Ki az a két tagi — Az egyik Csölle József, a másik én vagyok. — Ügy tudom, a MATESZ művészei aránylag gyakran látogatnak Nyárasdra. Szerződésük van a színházzali — Nem. Szerződésünk nincs. En szoktam meg­nézni a bemutató előadásokat, s ha tetszik a darab, meghívjuk a községbe is egy előadásra a művésze­ket. A múlt évben a Thália Színpad s a komáromi gárda is háromszor lépett lel nálunk, tehát összesen hat előadást láthatott a közönség. A Thália már az idén is járt nálunk. Sa/át csoportjaink pedig évente háromszor-négyszer lépnek lel. — Ezek milyen jellegű lellépéseki — Tisztán népművészeti jellegűek. Az énekkarok és a citeraegyüttes is csak népdalokkal szerepelnek, s tánccsoportunk is csak népi táncokkal lép fel. Az énekkarok és a citeraegyüttes munkájának eredményeiről alkalmunk volt meggyőződni, hiszen Nyárasd legutóbbi kulturális akciója a Hét-ankét volt, amelyet a . CSEMADOK helyi szervezetének kulturális csoportjai nyitottak meg. Szép, színvonalas fellépésüknek örültünk, s reméljük, sokszor hallunk még eredményeikről, sikereikről, sokszor tapsolunk még nekik. VARGA ERZSÉBET # A Stúrovo—Nána-i (párkányáénál) fiata­lok nemrégen Tóth Miklós Kutyaszorító című háromfelvonásos vígjátékát tanulták be. Elő­adásukkal nagy sikert arattak. A szereplők, a CSEMADOK helyi szervezetének fiatal tagjai, minden elismerést megérdemelnek. Iskolában, munkahelyükön példásan teljesítik kötelességü­ket. A színjátszócsoport tagjai: Erős Eleonóra, Jantoäik Márta, Csesznak Katalin, Németh Má­ria, Csvirik Vilmos. Nemcsak helyben, de a szomszédos falvakban is elnyerték a közönség tetszését. Hajtman Béláné Megjelent a CSEMADOK negyedszázados munkás­ságát összegező emlékkönyv A CSEMADOK 25 ÉVE Ezzel a címmel jelent meg a napokban a bra­­tisiavai MADÁCH könyvkiadó gondozásában a CSEMADOK múlt esztendőben ünnepelt negyed évszázados jubileuma kapcsán kiadott emlékkönyv. A Szövetség 25 éves fennállása óta először adott k ilyen jellegű összegező kiadványt, melyben — mint azt Varga János, a CSEMADOK KB titkára a szerkesztő bizottság nevében a könyv előszavában megjegyzi — a meglévő dokumentumok alapján, ha nem is teljesség igényével, megismerteti az ol­vasót azzal a sokrétű munkával, amit a CSEMA­DOK az elmúlt két és fél évtized alatt a csehszlo­vákiai magyar dolgozók kulturális fejlődése érdeké­ben végzett. A kiadvány célja, hogy az eddig vég­zett sokoldalú munka összegezésén túlmenően, a könyv maradandó emléket állítson főképpen azok­nak az önkéntes dolgozóknak és tisztségviselőknek, illetve a tánccsoportok, a színjátszó együttesek az irodalmi színpadok tagjainak és még számos több, népművelési dolgozónak, akik fáradságot nem Is­merve segítették elő ezt a gazdag tevékenységet, „A CSEMADOK 25 éve" című könyv szinte a megalakulás napjától nyomon követi a Szövetség életének jelentősebb mérföldköveit, és az évek táv­latából talán már „hétköznapinak" tartott esemé­nyeit. Eredeti Írásokban és sajtószemelvények tük­rében emlékezik például az 1949. március 5-én tartott alakuló közgyűlésre, az ott elhangzott be­szédekre és a Szövetség mindennapi életének leg­első lépéseire. Érdekes Írásban eleveníti fel a kez­deti lépések nem könnyű időszakát Fábry István, az SZNT alelnöke, a CSEMADOK KB Elnökségének tagja; a Szövetség 25. évfordulóját üdvözli Lőrincz Gyula, a CSKP KB tagja, a CSEMADOK KB elnö­ke. Több szempontból vizsgálja a CSEMADOK ed­dig végzett munkáját Balázs Béla, Kiss József a dél-szlovákiai munkásmozgalom haladó hagyomá­nyaiból elevenít fel néhány mozzanatot, Gőgh Lász­ló, a CSEMADOK szervezeti életének fejlődéséről mond írásba foglalt véleményt, Bodnár Béla pe­dig 25 év távlatából elemzi o Szövetség népnevelő munkáját. Az emlékkönyv figyelmet érdemlő olvas­mánya Vasil Bifak elvtársnak felszólalása a CSE­MADOK VII. országos közgyűlésén és Egri Viktor: Visszapillantó tükörben című írása Is. A kiadvány részletesen foglalkozik továbbá az irodalomnépszerűsítő munka, az irodalmi színpa­dok, a népi táncmozgalom, a néprajzi gyűjtőmun­ka, az öntevékeny színjátszás, az énekkari mozga­lom, eddig végzett munkájáról; megemlékezik a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkará­ról, a Szőttesről, valamint a komáromi JÓkai-na­­pokrál is. Külön fejezet tárgyalja a CSEMADOK KB képes hetilapjának, a Hétnek szerepét és küldeté­sét a Szövetség tevékenységének egészében és mindazokban a művelődés-politikai célkitűzésekben, amelyekkel o Hét is hozzájárul a csehszlovákiai magyar lakosság szocialista és kommunista nevelé­séhez. Az emlékkönyvet Varga Bélának, a CSEMADOK KB vezető titkárának sorai zárják, aki egyebek kö­zött leszögezi: „Munkánk a jövőben is arra irányul, hogy erősítsük és segítsük hazánk s a szocialista országok baráti kapcsolatát, népeink együvé tar­tozásának tudatát, kulturális színvonalunk emelését és közös szocialista hazánk őszinte szeretetét." Ez az igényes alapossággal szerkesztett emlékkönyv ugyan nem gazdagítja majd a könyvesboltjainkban kapható új könyvek választékát, de minden helyi szervezet vezetőségénél, illetve a CSEMADOK járási bizottságain a járási népkönyvtárakban és a járási népművelési intézményekben mindenki számára megtekinthető, vagy kikölcsönözhető. 8 CSoMADGK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudósít 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom