A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-03-07 / 10. szám

M in ty n s fo Id i tik k ö r • Az Irodalmi Szemle ez évi el­ső számában egy ötvenoldalas mátyusföldi összeállítással Hazai tükör cím alatt sikeresnek ígér­kező sorozat indult, amelynek születéséről a nyitó írásban a kö­vetkezőket olvashatjuk: „Az öt­letet, hogy bejárjuk Dél-Szlová­­kia területeit, fölnevelő anyai tá­jainkat, az egykoron erkölcsi ér­tékrendünket, gondolkodásunkat és világlátásunkat alakító sző­kébb otthonvilágokat, felszabadu­lásunk harmincadik évfordulója hozta magával.. Nem minden előzmény nélküli vállalkozás ez: a Hagyományok és a Hazai fórum című Szemle­rovatok anyagának zöme szintén a fenti idézetben megfogalmazott célt szolgálja. A szerkesztőség­nek az egyes tájegységek szelle­mi erőit mozgósító törekvése az, ami mindenképpen új és hasznos mozzanat a sorozat terveiben, és amelynek első eredményei már a mátyusföldi számban is figyelem­re méltóak. Az Irodalmi Szemle profiljá­nak irodalomközpontúságából a­­dódóan az összeállításban a szép­­irodalmi művek vannak túlsúly­ban. Mátyusföld irodalmi hagyo­mányait pár nagy név jelzi csu­pán: Halotti Beszéd (Deáki, Tak­sony), Semptei Névtelen, Czuczor Gergely (Andód), Szenczi Molnár Albert és Kassák Lajos (Érsek­újvár). Közülük az utóbbi kettő került be a válogatásba. Varga Erzsébet Szenczi Molnár költé­szetének utóéletével foglalkozva megállapítja: „A zsoltár tehát már nem mint szakrális szöveg, hanem mint irodalmi mű, mint esztétikai értékek hordozója hat és él tovább az irodalmi köztudatban.“ Németh István írá­sában Kassák Lajos művészi életrajzának (Egy ember élete) utalásai alapján kutatta a még fellelhető emlékeket. Méltán ke­rült be a számba a két világhá­ború közötti magyar irodalom két kiváló képviselője: Sellyéi József és Morvay Gyula. A Kor­­társ irodalmat Bábi Tibor, Re­szeli Ferenc és Simon-István S. versei illetve prózája képviselik. A galántai gimnáziumban mű­ködő néprajzi szakkör munkájá­ról Roncsol László ad hírt. A szakkör vezetője Mórocz Károly két tanulmányai is kivette részét a mátyusföldi számból. A Tálto­sok, tündérek és garabonciások című munka Galánta környékén gyűjtő népmesék motívumrend­szerében fellelhető ősi elemeket ismerteti; a Mátyusföldi népi dí­szítőművészet pedig a szlovák­magyar etnikai különbségeknek a díszítőművészetben való tükrö­ződéséről számol be. A néprajzi írásokat jól egészíti ki két történelmi jellegű tanul­mány: Gágyor Józsefnek a talló­­si Maticza-malomról, Hofer La­jos Érsekújvár és vidékének munkásmozgalmáról készült ala­pos munkája. Halvány hiányérzetünk forrá­sait a következőkben foglalhat­juk össze. A bevezető tanulmány néhány utalásán túl hasznos lett volna a Mátyusföld-fogalom használatbeli differenciálódásá­nak tisztázása, esetleg egy vázla­tos térkép segítségével. Ugyan­csak hiányzik a tükörképből a tájegység mai arca. Nem ártott volna meg továbbá egy a mátyus­földi nyelvjárással foglalkozó í­­rás sem. Biztosan akadt volna jelentkező, aki Zolnai Gyula Má­tyusföld nyelvjárása (MNyr. 1890—91) című tanulmánya és saját tapasztalatok alapján ezt a témát feldolgozta volna. A Hol­mi mátyusföldi „különszámában“ pár soros jelentésekben hírt kap­hattunk volna e tájegység kulturá­lis életéről, a járási lapokról stb. S végül jól jött volna egy rövid bibliográfiai áttekintés is. Sum­mázva tapasztalatainkat elmond­hatjuk, hogy a kísérlet első fel­vonása reményekre jogosít fel. Tudatosítanunk kell, hogy az év­fordulók csak akkor válnak jö­vőt építő hétköznapjaink kiegé­szítőivé, ha az ünnepelt esemény, személy mához szóló üzenetéhez híven megtaláljuk az évfordulók puszta külsőségeknél mélyebb tartalmát. Ügy érezzük: az Iro­dalmi Szemle szerkesztősége ha­zaszeretetünket mélyítő honisme­reti (önismereti) sorozatával mél­tóképpen ünnepli felszabadulá­sunk harmincadik évfordulóját. SZARKA LASZLÖ I CSÁKY KÁROLY versei: ' VÁROSI REGGEL lábnyomaimat jelseperték a vizes aszfaltról paneldobozokká tornyosodott előttem a horizont valahol a nyolcadik emeletről anyám bámul szemében megkövesedtek a labdarózsák I ■ fecskék keresik az ereszt szédülten kapaszkodnak a bérházak falára a nyolcas busszal óvodások mennek a parkba hogy megnézzék a reggeli harmatot EMLÉKEZÉS i apám világod az udvar négyszöge meg a szántóföldek közti távolság volt reggelenként kinyilatkoztattad magad isten előtt karodon felgyűrted inged jelezve a tavaszt aztán elindultak alattad a rögek esténként beteltél magaddal kielégültél ha ökölbe rándult a kezed SZÁD KERESZTMETSZETE L * meglazult kerítés a szád melyről egyenként lehullnak a lécek és utolsó fogad árnyékából segítségért kiabál a nyelved ■ Köt 15 UJ —J LU te > •j Ul u. to O Z < ■■■% 5 z _j o z

Next

/
Oldalképek
Tartalom