A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-03-07 / 10. szám
Lengyelország -1600 negyzetmeteren LENGYEL FOGYASZTÁSI CIKKEK KIÁLLÍTÁSA PRANDL SÁNDOR felvételei A baráti Lengyelország a felszabadulás óta eltelt három évtized alatt eddig sohasem tapasztalt ipari és társadalmi fejlődést mutathat fel. A lengyel ipar ma mintegy ötmillió embert foglalkoztat. Nem volt könnyű dolog tehát 1600 négyzetméteren — a bratislavai Művészetek Hálának két emeletén — egy kiállítás keretében átfogó képet adni at ország fogyasztási cikkeket gyártó iparának termékeiről. A kiállítás rendezőinek azonban, úgy látszik, ez sikerült. Először az úgynevezett „fogadó terembe" lép a látogató, ahol színes diaképek segítségével a Lengyel Népköztársaság mai gazdasági életéről és a lengyel—csehszlovák kereskedelmi kapcsolatokról nyerhet összképet. Ugyancsak ebben a teremben állítottak ki bútoripari termékeket. Különösen a 4,5 méter hosszú és 205 centiméter magas „Kristina" szekrényfal nyerte el a közönség tetszését. Egyébként ez a kitűnő beosztású, tetszetős kivitelű szekrényfal a közeljövőben nálunk is kapható lesz. Szépek az ugyancsak mahagóni bevonattal készült „Vera" és „Lech“ típusú szekrényfalak is. A terem szemközti szárnyában a Textilimpex vállalat termékei: a divatosnál divatosabb ruházati cikkek láthatók. Műszálas puha, könnyű szövetek, sokszínű és ízléses fehérnemű, szebbnél szebb készruhák. A kiállítás mindennapi délutáni műsorának fénypontja a divatbemutató, amelyen mintegy 60 női és férfi ruhamodell tekinthető meg. A villamos háztartási cikkek osztályán különösen sokáig elidőznek a látogatók. Az idősebbek a hangulat- és mennyezetlámpák gazdag választékát csodálják, míg a fiatalabbak elsősorban a hálózati áramra működő vagy tranzisztoros rádió-, tévé- és magnókészülékek előtt nézelődnek hosszasan. A zenekedvelők például nagyra értékelik a Fonomaster WG—610 típusú lemezjátszót, amely világviszonylatban is a legtökéletesebbek közé tartozik. Nem véletlenül nyert tavaly aranyérmet a Foznani Nemzetközi Vásáron. Számos további érdekességet lehet látni még az első emeleten. Ilyenek például a gázra, akkumulátorra vagy hálózatra egyaránt működő kemping-hűtőszekrények, az új formájú, szinte „kézbe simuló" hajszárítók, a nagy teljesitményü automata mosógépek, az újszerű sebességváltóval ellátott túrakerékpárok, a különböző méretű, ügyes porszívók, és a sok egyéb érdekes, hasznos és praktikus fogyasztási cikkek. A második emeleten is van néznivaló bőven. Különösen a hölgyek időznek el sokáig a szőrme- és bőrdíszmüáruk nagy választékánál; ám még nagyobb érdeklődéssel állnak meg az úgynevezett Pollena-sarokban, az ismert lengyel kozmetikai cikkeknél. Bőven vannak, akik rögtön a helyszínen tanácsot vagy útbaigazítást kérnek e világszerte ismert vállalat jelenlévő képviselőitől... És amíg a feleségek tanácskoznak, esetleg akár már szépitkeznek is, addig a férjek jobbára a fényképészeti és optikai műszerek előtt időznek. A kiállítás gazdag könyvanyaggal zárul, ahol a gyermekirodalomtól a modern szépprózáig és a tudományos-ismeretterjesztő enciklopédiákig a legkülönbözőbb könyvek megtalálhatók. A lengyel fogyasztási cikkek bratislavai kiállítása nemcsak mindenképpen hasznos: a közönség sok szép mindent lát, kereskedelmünk képviselői pedig szerződéseket kötnek a lengyel kiállítókkal, úgyhogy számos ma még csak megcsodálható lakberendezési tárgy, kozmetikai, ruházati vagy egyéb fogyasztási cikk, a közeljövőben már kapható lesz üzleteinkben. És ezzel tovább erősödnek majd a két szomszédos szocialista ország kereskedelmi és baráti kapcsolatai. (mik-) 55 éves a Szlovák Nemzeti Színház Az első világháború végéig a színjátszás Szlovákiában elsősorban a műkedvelők körében volt népszerű, akik nemcsak a kisebb-nagyobb városokban, de a legeldugottabb falvakban is határtalan lelkesedéssel dolgoztak, sőt, gyakorta tájoltak is a bemutatott darabokkal. A Szlovák Nemzeti Színházról először 1918-ban, a prágai Nemzeti Színházzal kapcsolatban esik említés, éspedig egy második „Nemzeti Színház“ megalakulásának szüksége kapcsán. így jött létre a mai Szlovák Nemzeti Színház első társulata, mely az egykori Városi Színház épületét vette át, melyet 1886. szeptemberében az Erkel Ferenc személyes vezényletével bemutatott Bánk Bánnal nyitottak meg. Az egykori Városi Színházban, a Szlovák Nemzeti Színház megalakulásáig, csupán magyar és német nyelvű előadások folytak. A bratislavai Szlovák Nemzeti Szinház legelső művészei cseh színészek és operaénekesek voltak, akikhez fokozatosan szlovák művészek is társultak. Az újonnan alakult színház 1920. március 1- én, a Bedfich Smetána: A csók című operájával, március 2-án pedig a Mrátík-fivérek Maryáájával nyitotta meg kapuit. Fokozatosan megindult a rendszeres művészeti munka, kialakult az egységes műsorpolitika, és Jankó Borodéi, Oíga Borodáéová, Andrej Bagar, Jozeí Kellő és GaSpar Arbét révén kialakult a színészi törzsgárda magva is. 1939-ig a Szlovák Nemzeti Színháznak két drámai együttese, balett-, operett- s egy-egy szlovák és cseh operatársulata volt. A felszabadulás után, de főképpen az 1948-as esztendőt köpető időszakban gyors fejlődésnek indult a szinház valamennyi társulatának munkája. Az évek során két új, ugyancsak a Szlovák Nemzeti Színházhoz tartozó színház is nyílt Bratislavában: a Hviezdoslav Színház és a Kis Színpad, ahol a drimai együttes előadásai folynak. A színház régi épülete néhány éve nagyjavítást kapott, s azóta új körülmények között dolgozik itt az opera- és balettegyüttes. A Szlovák Nemzeti Színház napjainkban már Szlovákia kulturális életének legjelesebb képviselői közé tartozik. A világirodalmi rangú alkotások mellett évről évre kortárs szerzők müveit is bemutatja a színház. Az opera-, a balett- és a drámai együttes munkájának művészi szintje akár európai mércével is mérhető, amit a külföldi cserekapcsolatok is bizonyítanak. Ez a figyelemre méltó fejlődés nagy mértékben azoknak a körülményeknek köszönhető, melyeket társadalmunk a színművészet számára teremtett. Az ezekben a napokban jubiláló Szlovák Nemzeti Színház is a népet szolgálja, teljesítve azt a küldetést, amely Thália művészetét a szocialista társadalomban megilleti. M. G. (J. VAVRO felvétele) 16
