A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)

1975-02-21 / 8. szám

CSEMADCK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tuáosításo FIATALABB, MINT A CSEMADOK... A CSEMADOK sochy-i (ipolysági) helyi szervezetének vezetőségében van egy igen rokonszenves, csinos és sok­oldalú kislány: Jámbor Zsuzsa. Fia­talabb, mint szervezetünk, hiszen köz­tudomású; hogy o CSEMADOK tavaly ünnepelte fennállásának 25. évforduló­ját, Zsuzsa pedig még csők húszéves múlt. íme a vele készített kis interjú: — Kérem, mutatkozzék be a Hét olvasóinak ... — A Smrecina faipari vállalat ipoly­sági üzemében dolgozom, mint anyag­­beszerző és raktáros. Harmadik éve vagyok a CSEMADOK tagja, akkor léptem be, amikor az itteni helyi szer­vezet nagy tagtoborzást tartott a fia­talok között. Akkor sokan voltunk, akik beléptünk. Jobb Ipolysági fiatallal együtt én is úgy éreztem, hogy ten­nünk kell valamit városunk kulturális felemelkedéséért. CSEMADOK-tagok­­ként kívántuk ezt a nemes ügyet szol­gálni, Engem tavaly nagy megtisztel­tetés ért: megválasztottak a helyi szer­vezet vezetőségi tagjává. Én ebben nem annyira a saját személyem, ha­nem általában az összes fiatal CSE­­MADOK-tag megbecsülését látom és ezért képességeimhez mérten igyek­szem megszolgálni az előlegezett bi­zalmat. — Ügy tudjuk, személyesen Is részt vett az újabb tagtoborzásban ... — Igen. Amikor a CSEMADOK he­lyi szervezete legutóbb tagtoborzási kampányt indított, én is egy agitációs kettős tagja lettem. Társnőmmel, Pa­­parinszky Marikával együtt negyven új CSEMADOK-tagot szereztünk és ezzel a szép eredménnyel az agitációs ket­tősök között az első helyre kerültünk. Most már csak az lenne a fontos, hogy a tagság, a régebbi és az új tagok egyaránt munkához lássanak, kicsit megmozgassák a kulturális életet itt, Ipolyságon. — Miért, talán nem elégedett az ipolysági CSEMADOK-szervezet mun­kájával? — Hát ha őszinte akarok lenni, azt kell mondanom, hogy eredményeink, sikereink, több szép akciónk és meg­mozdulásunk ellenére sem vagyok tel­jesen elégedett. De ez talán jó is így, hogy mi, fiatalok, amolyan egészséges keretek között mindig elégedetlenek vagyunk az elért eredményekkel és még jobb munkát szeretnénk kifejteni. Jómagam például nagyon szeretek szerepelni színdarabokban, kabaré- és esztrádműsorokban, de erre nálunk — sajnos — semmiféle lehetőség nincs. Többször terveztünk ilyen kabaré- vagy esztrádműsort, de soha nem tudtuk megvalósítani, mert nincs aki szervez­ze, vezesse, betonítsa a szereplőket. Pedig ha sikerülne valamilyen értékes műsort vagy egy-egy színdarabot be­tanulnunk, biztosan nagy lenne az ér­deklődés. A színjátszás, ha sikerülne beindítani, egyrészt jó és szép szóra­kozási alkalmat jelentene, a helyi szervezet számára pedig anyagi ered­ményekkel is járna. — Melyek azok az utóbbi rendez­vények, amelyeket a legsikeresebbek­nek tart? — Elsősorban a Petőfi- és Madách­­évfordulóval kapcsolatos irodalmi jel­legű rendezvényeinket, a Petőfi nyo­móban tett magyarországi tanulmány­­utunkat (ennek során felvettük a ba­ráti kapcsolatokat a szalkszentmártoni kultúrtársakkal és ezt azóta is ápol­juk) és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére rendezett vetélkedőt. Ezeken kívül persze számos kisebb rendezvényt, akciót is megva­lósított helyi szervezetünk tagsága. — Van-e a helyi szervezet legifjabb vezetőségi tagjának szabad ideje, s ha igen, mivel tölti? — Sajnos, nemigen van szabad időm. Az ipolysági magyar gimnázium esti tagozotán folytatom tanulmányai­mat, a második osztályálba járok. Ez annyit jelent, hogy minden héten há­rom délutánomat, négy órától kilencig, az iskolában töltöm. A többi napokon tanulni kell és emellett bizony csak kevés szabad időm marad. Ha mégis, azt főleg olvasással töltöm. Nagyon kedvelem a csehszlovákiai magyar írók műveit, de első számú kedvencem talán Lovicsek Béla. Világirodalmi mű­veket is szívesen olvasok, nagyon tet­szett Puskin Jevgenyij Onyeginja és igen kedvelem Lev Nyikolajevics Tolsz­toj műveit is. Szívesen táncolok, és szeretnék színdarabokban, vidám jele­netekben is fellépni. — Mit szeretne még elmondani? — Talán azt, hogy igen nagy öröm számomra, hogy a közelmúltban fel­vettek a kommunista párt tagjelöltjei­nek sorába. Ez azt jelenti a számom­ra, hogy mind a munkahelyemen, mind az iskolában, mind pedig a CSEMADOK helyi szervezetének veze­tőségében mint tisztségviselő eredmé­nyesen helyt akarok állni. Remélem, hogy ez sikerül... SÁGI TÓTH TIBOR A SZŐLŐ ÉS A BOR A KIS­­GRAFIKÄBAN Érdekes kiállítást láthatott a közön­ség nemrég Roznavában (Rozsnyón). A Magyar Mezőgazdasági Múzeum mintegy másfél ezer darabból álló, szőlő és bor témájú, nemzetközi kis­­grafika gyűjteményét tekinthették meg a látogatók. A 30 ÉV SZABAD HAZÄBAN című vetélkedő segédanyaga A mint azt már hírül adtuk, a CSEMADOK Központi Bizottsága, a Hét szerkesztősége, az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma, a Bratislavai Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya, az írószövetség magyar tagozata, valamint a Csehszlovák Rádió Magyar főszerkesztősége 30 év szabad hazában címmel országos vetélkedőt hirdetett meg. Szerkesztőségünk mint a múltban, most is segítséget nyújt az országos vetélkedő résztvevőinek munkájához. Éspedig úgy, hogy a vetélkedő jónéhány anyagával és jónéhány kérdésével már előre megismerteti a versenyzőket. ■ A Csehszlovákia területén folytatott harcok ki­terjedésüknél, időtartamuknál és a résztvevő egysé­gek számánál fogva, a Vörös Hadseregnek Közép- és Délkelet-Európa országai felszabadítására indí­tott legkiterjedtebb .hadműveletei közé tartozott. A Vörös Hadsereg csak Csehszlovákia területén 122 ellenséges hadosztályt semmisített meg, illetve ejtett foglyul. Kérdés: Mekkora volt a vesztesége a hitleri csapatoknak a Vörös Hadsereggel vívott harcokban Csehszlovákia területén? ■ 1945. május 9-én országunk egészen felszabadult. Végétért a nemzeteinket sújtó fasiszta uralom. Arról kellett dönteni, hogy milyen utat választunk. Végül népi demokratikus köztársaság lett hazánk, amely­ben a politikai hatolom megoszlott a munkásosztály és a burzsoázia között. A munkásosztály Csehszlová­kia Kommunista Pártjának vezetésével lényeges re­formokat és demokratikus átalakulást kényszerített ki (földreform, államosítás stb.). A proletariátus ugyan még nem döntötte meg a burzsoázia hatalmát, mégis forradalmi átalakulásról beszélünk. Kérdés: Hogy nevezzük az 1945-ös forradalmi változást ha­zánkban, és miért? ■ Az idézet egy neves csehszlovákiai magyar író történelmi regényéből való. „Reggelig aludt Alboin, alig moccant, és ez a mozdulatlanság is vérig inge­relte. Milyen más volt azelőtti Akkor alig ébredezett, alig mozdult vagy sóhajtott, a férfi nyomban ráfor­dította tekintetét. Mintha titkos szálak tartották volna fogva testüket, és szívük is egy ütemre dobbant..." Kérdések: 1. Ki a regény szerzője? 2. Mi a regény címe? ■ A Csehszlovákia felszabadításáért folyó harcok során növekedett a hitleri csapatok ellenállása. A németek a felszabadító harcok kezdetén, 1944. szeptemberének elején harminc hadosztályt vetettek harcba. Novemberben és decemberben további 13, januártól áprilisig pedig újabb hadosztályokat vezé­nyeltek át erre a frontszakaszra. Kérdés: Milyen számú fasiszta hadosztályok ellen harcoltak a szovjet csapatok Csehszlovákiában? ■ Népi demokratikus köztársaságunk politikai, gaz­­m dasági és társadalmi átalakulásának alapelveit a Kosice-i (Kassai) Kormányprogram foglalta magába. Megvalósítása folyamán egy-egy programpontja konkrét rendelet vagy törvényerejű rendelet (dekré­tum) formájában lépett életbe. így történt ez az államosítás esetében is, amely két szakaszban való­sult meg. Kérdés: Mikor hirdették ki az államosítás­ról szóló törvényerejű rendeletet? ■ Egy jeles csehszlovákiai magyar író könyvéből idézünk. „Indulnak, futnak, bukdácsolnak mind: se­besült partizánpk, szökött katonák, pelyhes állú fia­talok és rogyadozó térdű örea irtványosok. Látom köztük a szakadék pinceverméoen hét hónapja rej­tőző, csonttá aszott zsidó kántort, az asszonyát és hét gyerekét." Kérdések: Ki az idézett szöveg szer­zője? Mi a könyv címe? ■ A Csehszlovákia területén folyt harcok idején a Szovjetunió Kommunista Pártjába 50 656 tagot, a Komszomolba ugyanezen idő alatt 40 258 személyt vettek fel. A prágai hadművelet megkezdése előtt az I., a II. és a IV. Ukrán Front minden negyedik katonája párttag volt. A kommunisták nemcsak sze­mélyes példájukkal hatottak — példaképei voltak a hősiességnek, a bátorságnak és az önfeláldozás­nak —, hanem fáradhatatlan propagátorok és agi­tátorok is voltak. Kérdés: A Vörös Hadsereg hány katonáját tüntették ki a Csehszlovákia felszabadítá­sáért folytatott harcok idején a Szovjetunió Hőse címmel? ■ Csehszlovákia életét az 1945—48 közötti években leginkább a burzsoázia és a munkásosztály között folyt harc jellemezte. A burzsoá vezetők igyekeztek kiszorítani a munkásosztályt és élcsapatát, Csehszlo­vákia Kommunista Pártját az állam vezetéséből. Jó alkalomnak kínálkozott számukra a felszabadulás utáni első választás, amikor a nemzetgyűlési és nem­vjü!ADCK életétől - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tue ásítások )r\&t? 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom