A Hét 1975/1 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1975-02-21 / 8. szám
c r a *' r v < Tv V 'lettből - kulturális hírek -‘népművelés- népművészet - levelek - tuc.csítáí A kiállítást Labancz István, a Bányászmúzeum igazgatója nyitotta meg. A megnyitón résztvevő vendégek közül dr. Vlcsko Lajos, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója köszönte meg a meghívást, Labancz István kezdeményezését. Tőle tudtuk meg, hogy a jelenleg Rozsnyón látható kiállítást előzőleg Prágában, Jihlavában, Nyitrán és Bratislavában tekinthette meg a nagyközönség. A kiállítás anyagát túlnyomórészt ex librisek képezik, de emellett jelentősek a szőlővel és borral kapcsolatos egyéb grafikák: újévi üdvözletek, esküvői értesítések, családi vonatkozású kisgrafikák stb. mennyisége is. A szemet gyönyörködtető művészi munkák szinte áttekinthetetlen sokasága a téma variálásában is igen gazdag képet nyújt. Talál itt érdeklődésének megfelelő látnivalót a kultúrtörténész, csakúgy, mint a néprajzos. A hosszú időszakot (XVI— XX. sz.) felölelő anyag némi bepillantást enged az ex libris művészet történeti rétegeibe is. Az alkotók nagy részét a mitológiai témákon kívül, nemegyszer a népművészet, sőt néphit inspirálta (pl. a szőlőben a karóra húzott lókoponya, amelynek jégeső-elhárító hatást tulajdonítottak). A közel húsz országból kiállított anyag nagyrészt a bortermelő államokból került ki: Olaszországból, Franciaországból, Spanyolországból és természetesen Magyarországról. Szép munkák képviselik a csehszlovák művészeket is. A kiállítás nagy érdeklődést keltett. A távoli környék művészetkedvelői közül is sokan eljöttek, hogy megnézzék az értékes munkákat. SZANYI MÁRIA, etnográfus ÉLETELEME A NÉPZENE Huszonöt esztendővel ezelőtt alakult meg a CSEMADOK nesvady-i (naszvadi) helyi szervezete. Jelenleg óOO tagja van. A tagok többsége aktív szerepet vállal a falu kulturális életében. A színjátszók, a férfi és női kórus, valamint a citerazenekar tagjainak eddigi szereplését számtalan siker jelzi. Méry Kálmán pedagógus megalakulásától tagja a naszvadi helyi szervezetnek. Mint zeneszerető ember, segített az énekkarok megszervezésében, oktatásában. Több éven át vezetője volt a kórusoknak, s ezek ma nemcsak a járásban, hanem másutt is ismertek. A budapesti rádióban meghirdetett, majd a televízió által is sugárzott „Ki mit tud?" vetélkedő hatására 1964-ben citerazenekart alakított. Tagjai: Méry Kálmán, Kelemen Sándor, Asztalos Árpád, Gerhát Vilmos, Haris József és Csontos Péter. Nevükhöz sok-sok siker fűződik. Maguk készítette hangszereken játszanak. Méry Kálmán leginkább a húroshangszereket szereti. Ezért is hagyott föl az énekkarok oktatásával, hogy teljesen e kedvtelésének élhessen. Az utóbbi években iskolás gyerekekből citera- és mandolinzenekart szervezett. Az iskola citerazenekara jelenleg kilenctagú: Luzsica Mária, Psenák Mária, Dobosi Ildikó, Haris József, Justyók Gyöngyi, Molnár Zsuzsa, Tóth Erika, Simonies Mária, valamint a két köcsögdudás: Paluska József és Polgár Tibor játszanak benne, s már igen sok nyilvános szereplés van mögöttük. A népdalverseny járási vetélkedőjén átütő sikert arattak éppúgy, mint a hurbanovói (ógyallai) ifjúsági fesztiválon. Szerepeltek már a budapesti rádióban is. Méry Kálmán ezenkívül huszonhéttagú mandolinegyüttesével is sok dicsőséget szerzett falujának, iskolájának. Az együttes december elején mutatta be új műsorát. Érdekes, hogy jelenleg már az 1953-ban alakított első együttes tagjainak gyermekeit oktatja zenére. Repertoárjukban megtalálhatók a magyar népdalkincs legszebb gyöngyszemei. Céljuk a népi hagyományok ápolása, terjesztése. Méry Kálmán eddigi munkájáért számos elismerő oklevelet és értékes díjat kapott. Amit tesz, az számára magától értetődő, hiszen falujáért, népéért, a kultúra terjesztéséért teszi. Minden szabad idejét az ifjúság zenei oktatásának szenteli. Erre pedig csak olyan ember képes, aki igazán szereti a zenét. Méry Kálmán ilyen ember. ANDRISKIN JÓZSEF zeti bizottsági képviselőket választották meg. Csehszlovákia Kommunista Pártja azzal a jelszóval agitált, hogy „több munkát a köztársaságnak." Kérdés: Mikor zajlott le az említett felszabadulás utáni első választás? ■ Egy csehszlovákiai magyar folyóirat első számában megjelent cikkéből idézünk: „A kicsinyesség és törpülés veszélye, a kísértő könnyítés lehetősége kezdettől fogva fennállt. Itt csak ugrani lehetett, ha úgy tetszik menekülni: másba, többe, nagyobbá. A szlovákiai magyarság ezért lett és lehetett önmagánál több. Az új eszmeáramlatok csak ezen a nyitottabb, léghuzatos térfelen okozhattak fejfájást, eszmélést, és idézhettek elő — változást..." Kérdések: 1. Ki irta az idézett beköszöntőt? 2. Melyik folyóirat indult ezzel az esszével? ■ A szovjet hadvezetés, ’tudatában Csehszlovákia stratégiai fontosságának, s attól a szándéktól vezérelve, hogy mielőbb segítségére siessen a testvéri cseh és szlovák népnek, több hadműveletet készített elő. 1944. július 30-án a Vörös Hadsereg Főparancsnoksága döntésének értelmében külön hadműveleti egység alakult Csehszlovákia felszabadítására. Az egész hadműveleti egység parancsnokává I. Sz. Petrov hadseregtóbornokot nevezték ki. Kérdés: Mi volt a neve és sorszáma az említett hadműveleti egységnek (frontnak)? ■ A felszabadulás után Csehszlovákia Kommunista Pártja rugalmasan alkalmazkodott a megváltozott új viszonyokhoz. A párt célul tűzte ki a tömegek megnyerését, a háború okozta károk helyrehozását és a burzsoázia elleni harc sikeres befejezését. Ezek a célkitűzések a CSKP háború utáni első, sorrendben Vili. kongresszusán hangzottak el. Kérdés: Mikor és hol tartotta a CSKP említett kongresszusát? ■ Egy 1962-ben elhunyt csehszlovákiai magyar tudós-filozófus, tanár, írástörténész —, 1952-ben írt cikkéből idézünk: „Hogy február az évszakok során a tavaszba fordulást mór-már elindító hónap, hogy jeget tört, az a természet rendje szerint van így, de hogy gyümölcsöt is hozzon, rendkívüli egyedülálló jelenség. Köztársaságunkban az 1948-as év februárja mindkettőt megtette. Jeget tört, mégpedig keményet, valóságos jégpáncélt, szétzúzta a kapitalizmus kérlelhetetlen ridegségű jégtakaróját." Kérdések: 1. Ki volt az a tudós, aki a cikket irta? 2. Mi a cikk fogalommá vált címe? ■ „Az I. csehszlovák hadtest harcokban megtett dicső útja — e hadtest katonái vállvetve küzdöttek a szovjet hadsereg katonáival — s népeink fiainak közös harca a Szlovák Nemzeti Felkelés emlékezetes napjaiban — ez a Szovjetunió és Csehszlovákia harci internacionalista testvérisége útjának kezdete, annak a hősi útnak, amely nagy győzelemmel végződött." L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Kérdés: Milyen tisztséget töltött be a hadseregben a Csehszlovákia felszabadításáért folytatott harcok idején Leonyid lljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára? ■ A felszabadulás után'a falusi zselléreknek és kisparasztoknak csak egy töredéke jutott földhöz. Ezért a földnélküliek és kisparasztok elégedetlenkedtek. Követelték a földosztás felülvizsgálását és a földreform kiterjesztését. Ezt az 1946-ban alakult Gottwald-kormány váltotta valóra, amelynek kommunista földművelésügyi minisztere -volt. Kidolgozták a hat pontból álló mezőgazdasági törvényt, s azt egy nagy paraszttüntetésen ismertették. Kérdés: Hogy nevezték az említett mezőgazdasági törvényt? ■ Egy csehszlovákiai magyar költő versét idézzük: „Puskából lőtt tüzes istennyilák csapkodták körül az isten Hát. A három király német volt, s nekünk elkötötték egyetlen tehenünk." Kérdések: 1. Ki a vers szerzője? 2. Mi a vers címe? ■ „Csehszlovákia, akárcsak más közép- és délkeleteurópai országok felszabadításának feladata nem lepett meg minket. Az internacionalizmus, az elnyomott népekkel való szolidaritás, a dolgozók kölcsönös segítsége az igazi szocialista állam egyik alapvető tulajdonságának megnyilvánulása volt a múltban, az ma és marad a jövőben is." Andrej Antonovics Grecsko, a Szovjetunió marsallja Kérdés: Ki volt a IV. Ukrán Front 1. gárdahadseregének parancsnoka és milyen tisztségei tölt be ma? ■ A német fasiszták szívós védekezése csatatérré változtatta az ország egyes vidékeit. Nagyon fontos feladat volt a romok eltakarítása-.és a termelés helyreállítása. Az említett sürgős íeládatok elvégzéséről már a CSKP Vili. kongresszusa is tárgyalt. Az 1946-ban alakult Gottwald-kormóny kidolgozta az ún. „Országépítési programot". Ennek keretébe tartozott a kétéves terv, amely célul tűzt? ki a népgazdaság helyreállítását. Kérdés: Mikor hagyta jóvá a nemzetgyűlés a kétéves tervet és ez melyik évekre vonatkozott? 8 CSF.MADCK életéből - kulturális hírek - népművelés - népművészet - levelek - tudősítá Köt 11
