A Hét 1974/2 (19. évolyam, 27-52. szám)

1974-11-22 / 47. szám

irtó meg „Dél-afrikai utazások" című könyvét. Lunda-ország a mai Angolát és a volt, Belga-Kongó Katanga tartomá­nyát foglalta magdj^a. Lunda-országot a bantu négerek alapították a Felfő Kaszai mentén. Nyugaton f Kuango, keleten a Szankuru folyó határolta. Egy időben kiterjedt a Bangveolo-tóig. A tulajdonképpeni Lunda-hátságon 150 000 kmJ-en elterülő, furcsa ország volt. A nagy kiterjedésű ország sajá­tos államszervezete, népének szokásai egyaránt izgatta a kutatók fantáziáját. Magyar Lászlónak módja volt megis­merni a jelentős afrikai ország belső életét. Ismeretlen területet térképezett fel, jelentős földrajzi Ismerettel gazda­gította a világot. Mindezen munkássá­gával hozzájárult Afrika belsejének megismeréséhez, ötömösl Magyar Lász­ló Afrikában járta előtt, úgy gondol­ták, a Kongó folyó rövid szakaszú, de bővizű és valamelyik afrikai tóból ered. ö tárta fel ennek a hatalmas folyó- nak, valamint a Zambezlnek vízrend­szerét is, Földrajzi felfedezései mellett különösen néprajzi feljegyzéseit kell ki­emelni. Az Itt élő népekről értékes, ta­láló leírást adott. Másfél évi tartózkodás után 1851 - ben visszatér Bihébe. Útközben meg­látogatta Lunda-ország fővárosát, Ka- bebét is. Blhéből Benguelába ment, innen hazaküldte értékes kéziratát, amelyre otthon csak később figyeltek fel. Benguelóban néhány hét alatt felké­szült második nagy kutatáútjára. 1852 májusában indult el fegyveres kísére­tével. Ez az útja . a Becsuána-föld észa­ki szegélyéig vezetett. Itt több addig ismeretlen néptörzzsel Ismerkedett meg. Köztük járva, megfigyelte életmódjukat és szokásaikat. Ez az útja már nem lett olyan jelentőségű, mint az első. Elvették tőle a felfedezés jogát és Ser- pa Plnta portugál felfedező nevéhez kapcsolták, róla várost is neveztek el, holott ő csak 1877-1878 között járt erre. hajóval, s hidrolokátorok segítségé­vel állandóan meghatározhatják tartózkodási helyüket. Veszélyhely­zetben gyorsan a felszínre emel­kedhetnek. • ELKÉSZÜLT AZ ELBA-ALAGÚT Hatévi munka után ez óv végén adják át rendeltetésének Európa leghosszabb — 3210 méteres — víz alatti útját, a hamburgi új Elba- alagutat. Az alagút 5 csőből áll, amelyek közül háromban két-két úttest épült a forgalom számára, két cső pedig a szellőztetést szol­gálja. Becslések szerint az alagút hat pályáján naponta 65 000 autó fog áthaladni az Elba alatt, Második útjáért drága árat fizetett. Egészsége megrendült. A homoksiva­tagban súlyos szembetegséget kapott és hónapokig tétlenségre volt kárhoz­tatva. Közben 1853-ban Llvlngstone-nal szeretett volna találkozni. Felkeresésé­re indul. Eljutott Llnyántlba amely te­lepülés a Zambézi vízesései közelében volt, Llvlngstone-t már nem találta ott. Ismét útra kelve, 1854-ben megint Bi­bében van. Küzdelmes életében néha öröm Is akad. 1852-ben a londoni Földrajzi Társaság évkönyve és a portugál szak­lapok közölték útleírásainak egy ré­szét. 1855-ben indult harmadik belföldi útjára. Ekkor már nem jut olyan mesz- szlre, mint a két előző alkalommal, Ex­pedícióját megtámadták a bennszü­löttek. Maga is megsebesült és csak nagy nehézségek árán jutott vissza Bihébe, abba az országba, amelyben talán a legtöbbet tartózkodott, Hol terült el a sokat emlegetett Bl- hé-ország? Nyugat-Angola homokos, egyhangú partvidékéről három lépcső­fokon át jutunk el Angola fennsíkjára, Loanda és Benguela magas tetőire, ír­ja dr. Cholnoky Jenő Afrika című köny­vében. Benguela szavannás fennsíkján van a vízválasztók csomózása. Ott volt a múlt században Blhé-ország, ahol Ötömösl Magyar László letelepedett és meghalt. Két nagy folyó kanyarodik In­nen nyugatra az Atlanti-óceánba. Blhéből betegségtől gyötörve írja ha­za, hogy öt évi bolyongás, kutatás so­rán bejárta Dél-Afrika belsejét a déli szélesség 4 fok 22 perc és a keleti hosszúság 12 fok 34 perc között, Eköz­ben betegségben, harcban, vadállatok­kal való küzdelemben elvesztette kísé­rőinek nagyobbik részét, Leveleiben panaszkodik, hogy otthonról nem ka­pott anyagi támogatást arra, hogy a hazai gyűjtemények részére afrikai néprajzi tárgyakat, állatokat küldjön. Híradásai először angolul, majd né­met és portugál nyelven jelennek meg. Kiadják Dél-Afrika általa készített tér­képét is, Magyar részről mégcsak né­hány újságcikk emlékezik meg mun­kásságáról, pedig ötömösi Magyar László csökönyösen ragaszkodik ahhoz, hogy munkái először magyar nyelven jelenjenek meg. Több levelében írja, hogy szeretne hazatérni. Végtelenül gyötri a hon­vágy, de hazautazáshoz nincs pénze. Nehezen tudja magát fenntartani. Ele­fántcsontkereskedelemmel foglalkozik. Még ebből sem tellett az útra, pedig abban bízott, hogy az otthoni éghaj­lat meggyógyítja. Politikai okok miatt el kellett hagy­nia Blhét, ami még jobban előidézi anyagi csődjét, öt gyermeke közül csak kettő maradt életben. Ezek közül a nagyobblkat szerette volna hazai ne­velésben részesíteni. Apjához fordul a kéréssel, hogy szeretne hazatérni, Idő­sebb fiával és hű kísérőjével Pakaszé- róval. Apja azonban azzal utasította vissza fia kérését, hogy egy szerecsen udvartartást nem tud idehaza eltarta­ni. Ez az elutasítás mélyen megsebez­te őt. Végül hazaküldött munkái Hunfalvy János kezébe kerültek, aki azokat saj­tó alá rendezte. 1857-ben az Akadé­mia kiadta leveleit, majd 1859-ben megjelentette három kötetre tervezett nagy földrajzi és néprajzi munkájának első kötetét ötömösl Magyar László dél-afrlkal utazásai címmel. Ez a mű sikert aratott úgy hazájában, mint külföldön. Az Akadémia levelező tag­jává választotta és 140 arany tisztelet­díjjal Jutalmazta. Sorsa egyre rosszabbra fordult. A Luclra-öböl partján, csaknem minden­kitől elhagyatva, nyomorúságos viszo­nyok között élt betegen. Még egy öröm érte életében, 1861 karácsonyán jutott el hozzá két évvel azelőtt meg­jelent könyve. Hálálkodó levelet írt haza az Akadémia elnökének, főtitká­rának, Hunfalvy Jánosnak és édesap­jának. A leveleket meg Is kapják a címzettek, azután már semmi hír nem érkezett tőle. Az Akadémia 1868-ban diplomáciai úton érdeklődött a portu­gál kormánynál levelező tagja után. Még 1868 októberében megéhezett a lesújtó hír, hogy ötömösi Magyar Lász­ló Angolában, Benguela közelében, Ponto do Cujoban 1864. november 9- én meghalt. Könyvei és iratai halála utón meg­semmisültek. Ezeket két ládában egy portugál telepesnél helyezték el, aki­nek háza leégett, így két utóbbi útjá­nak eredménye a tűz martaléka lett. A Lunda-küszöb és környékének feltá­rását portugál utazóknak könyvelték el, bár ők később járták be ezt a te­rületet. Életrajzából kitűnik, hogy kora fel­fedezőihez viszonyítva hátrányosabb fel­tételek mellett, küzdelmet, nélkülözé­seket vállalva dolgozott. Felfedező volt a maga nemében. Ma, amikor a világ figyelemmel kí­séri Nyugot-Afrikában a politikai ese­ményeket, Angolával kapcsolatban ke­rült előtérbe ötömösi Magyar László neve, aki ezt a földet Ismerte, bejárta, tanulmányozta népét, akik viszont őt szerették. Nem volt tévelygései dacára sem a gyarmatosítás híve. Kutató és felfedező volt. Ezért ma Angola füg­getlenségének kivívása hajnalán mél­tán emlékezünk meg felfedezője halá­lának 110. évfordulójáról. TELEKY IZABELLA ROKKANTSZÉK VILLANYMOTORRAL VÉRTELEN MŰTÉT - LÉZERKÉSSEL Az angol Queensway gyár kutatói a képen látható új típusú rokkant­széket kísérletezték ki. A szék ülő­kéje emelhető és süllyeszthető, ezenkívül a tengelye körül Is elfor­gatható 180 fokos Szögben a tele­pekkel együtt a szék talprészébe épített villanymotorral. A beteg a Jobb karfába épített kezelőfogan­tyúval működteti a motort, állíttatja a széket a kívánt helyzetbe. A bal karfa leszedhető: ez a székbe ülést,_ Illetőleg a kiszállást könnyíti meg. A beteg anélkül, hogy a székből kiszállna vagy a testhelyzetét vál­toztatná, könnyen eléri a környeze­tében különböző Irányban és ma­gasságban levő tárgyakat. A moszkvai Visnyevszkij sebészeti in­tézetben legújabban lézerkést alkalmaz­nak a szív- és májműtétek elvégzésére. A szemészetben már évek óta haszno­sítják korunk technikájának „varázspál­cáját", a lézert súlyos szembántalmak orvoslására, de a szív, a máj műtétéinél Is — maguk a sebészek is a legnehezebb leiadatnak tartják az ilyen operációk elvégzését. A műtéti módszerek több évtized során alakultak ki és nemze­dékről nemzedékre „öröklődnek". Miért van hát szükség lézerre a műtőbeni Alekszander Visnyevszkij professzor, az Intézet névadó tudósának unokája az új sebészeti lézer úttörője. Egyelőre mindössze egyetlen példány van a lé­zerkésből, de már 1975-re tervezik so­rozatgyártásának megkezdését, A sebé­szeti lézer ember nagyságú szerkezet. Külsőre keskeny szekrényre emlékeztet, amelynek felső részéhez merev cső van erősítve. Ehhez a csőhöz csatlakozik a különleges berendezés, a lézerkés. Igaz, egyáltalán nem hasonlít késre, a sebé­szek szikéjére. A belőle kiáramló lézer­sugár sem vágja a szöveteket, hanem elgőzölögteti. Könnyű mozgatni, és bo­nyolult optikai szerkezet révén rend­kívül pontosan lehet Irányítani. A sebészeti lézerkésnek számos elő­nye van a hagyományos szikével szem­ben. Szívműtétek során a mellkas nyí­lásán át közelíti meg a sebész a szivet — olykor egy gyermek szivét —, ame­lyen nagyon pontos bemetszést kelt ej­tenie; ettől függ egy ember normális szivtevékenysége, élete. A sebész műtét közben • a szikén kivül egész sor más eszközt Is használ, s ezek bizonyos mér­tékig elfedik a műtéti teret. Ám a se­bésznek állandóan ellenőriznie kell az átmetszett szöveteket. A lézerkés meg­oldja ezeket a nehézségeket. A vágás abszolút steril és a lézerkés még a több órás műtétek során sem tompul-csorbul ki. Évszázadok óta álmodoznak a sebé­szek a vértelen műtétekről. A lézerkés megvalósítja ezt az álmot, mert nem­csak átmetszi a szöveteket, hanem rög­tön el is állítja a vérzést. Ez'a tulajdon­sága lehetővé teszi, hogy a sebészek optimális körülmények között végezzék el a legbonyolultabb, legfelelősségtelje- sebb műtéteket Is. A lézerkés kifejlesztése sok-sok évet vett igénybe. Először különböző kísérleti állatokon, patkányokon, egereken és nyulakon végeztek kísérleti műtéteket és 1969-ben próbálták ki először embe­ri műtét során — ám nem a mostani lézerkést, hanem elődjét, az Impulzus­ütemű optikai kvantumgenerátort. Az új lézerkés létrehozása sebészek, mérnökök párhuzamos kutatásainak legújabb eredménye. Nincs szükség különleges helyiségre a berendezés el­helyezésére és a műtétek elvégzésére, és nem igényel állandó mérnöki fel­ügyeletet, karbantartást sem. Ám a leg­fontosabbak továbbra Is a sebészek ke­zei. Az új sebészeti műszert sokféle­képpen lehetne elnevezni. De ha lézer­késnek nevezik, ez pontosan jelzi, hogy a sebész kezének kell irányítania. A Visnyevszkij sebészeti Intézetben rövidesen máj- és gyomorműtétek során is „bevetik" a lézerkést. Az Ilyen ope­rációk során különösen fontos a műtéti terület /ó áttekinthetősége. A lézerkés pontosan meghatározott adagokban sugározza a lézerfényt és nagy ponto­sággal a célba talál. Ahogyan a nagy tapasztalatú és gyakorlatú sebészek kezei Irányítják. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom