A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-22 / 47. szám

irtó meg „Dél-afrikai utazások" című könyvét.

Lunda-ország a mai Angolát és a volt, Belga-Kongó Katanga tartományát foglalta magdj^a. Lunda-országot a bantu négerek alapították a Felfő Kaszai mentén. Nyugaton f Kuango, keleten a Szankuru folyó határolta. Egy időben kiterjedt a Bangveolo-tóig. A tulajdonképpeni Lunda-hátságon 150 000 kmJ-en elterülő, furcsa ország volt. A nagy kiterjedésű ország sajátos államszervezete, népének szokásai egyaránt izgatta a kutatók fantáziáját. Magyar Lászlónak módja volt megismerni a jelentős afrikai ország belső életét. Ismeretlen területet térképezett fel, jelentős földrajzi Ismerettel gazdagította a világot. Mindezen munkásságával hozzájárult Afrika belsejének megismeréséhez, ötömösl Magyar László Afrikában járta előtt, úgy gondolták, a Kongó folyó rövid szakaszú, de bővizű és valamelyik afrikai tóból ered. ö tárta fel ennek a hatalmas folyónak, valamint a Zambezlnek vízrendszerét is, Földrajzi felfedezései mellett különösen néprajzi feljegyzéseit kell kiemelni. Az Itt élő népekről értékes, találó leírást adott.

Másfél évi tartózkodás után 1851 - ben visszatér Bihébe. Útközben meglátogatta Lunda-ország fővárosát, Kabebét is. Blhéből Benguelába ment, innen hazaküldte értékes kéziratát, amelyre otthon csak később figyeltek fel.

Benguelóban néhány hét alatt felkészült második nagy kutatáútjára. 1852 májusában indult el fegyveres kíséretével. Ez az útja . a Becsuána-föld északi szegélyéig vezetett. Itt több addig ismeretlen néptörzzsel Ismerkedett meg. Köztük járva, megfigyelte életmódjukat és szokásaikat. Ez az útja már nem lett olyan jelentőségű, mint az első. Elvették tőle a felfedezés jogát és Serpa Plnta portugál felfedező nevéhez kapcsolták, róla várost is neveztek el, holott ő csak 1877-1878 között járt erre.

hajóval, s hidrolokátorok segítségével állandóan meghatározhatják tartózkodási helyüket. Veszélyhelyzetben gyorsan a felszínre emelkedhetnek.

•

ELKÉSZÜLT AZ ELBA-ALAGÚT

Hatévi munka után ez óv végén adják át rendeltetésének Európa leghosszabb — 3210 méteres — víz alatti útját, a hamburgi új Elbaalagutat. Az alagút 5 csőből áll, amelyek közül háromban két-két úttest épült a forgalom számára, két cső pedig a szellőztetést szolgálja. Becslések szerint az alagút hat pályáján naponta 65 000 autó fog áthaladni az Elba alatt,

Második útjáért drága árat fizetett. Egészsége megrendült. A homoksivatagban súlyos szembetegséget kapott és hónapokig tétlenségre volt kárhoztatva. Közben 1853-ban Llvlngstone-nal szeretett volna találkozni. Felkeresésére indul. Eljutott Llnyántlba amely település a Zambézi vízesései közelében volt, Llvlngstone-t már nem találta ott. Ismét útra kelve, 1854-ben megint Bibében van.

Küzdelmes életében néha öröm Is akad. 1852-ben a londoni Földrajzi Társaság évkönyve és a portugál szaklapok közölték útleírásainak egy részét.

1855-ben indult harmadik belföldi útjára. Ekkor már nem jut olyan meszszlre, mint a két előző alkalommal, Expedícióját megtámadták a bennszülöttek. Maga is megsebesült és csak nagy nehézségek árán jutott vissza Bihébe, abba az országba, amelyben talán a legtöbbet tartózkodott,

Hol terült el a sokat emlegetett Blhé-ország? Nyugat-Angola homokos, egyhangú partvidékéről három lépcsőfokon át jutunk el Angola fennsíkjára, Loanda és Benguela magas tetőire, írja dr. Cholnoky Jenő Afrika című könyvében. Benguela szavannás fennsíkján van a vízválasztók csomózása. Ott volt a múlt században Blhé-ország, ahol Ötömösl Magyar László letelepedett és meghalt. Két nagy folyó kanyarodik Innen nyugatra az Atlanti-óceánba.

Blhéből betegségtől gyötörve írja haza, hogy öt évi bolyongás, kutatás során bejárta Dél-Afrika belsejét a déli szélesség 4 fok 22 perc és a keleti hosszúság 12 fok 34 perc között, Eközben betegségben, harcban, vadállatokkal való küzdelemben elvesztette kísérőinek nagyobbik részét, Leveleiben panaszkodik, hogy otthonról nem kapott anyagi támogatást arra, hogy a hazai gyűjtemények részére afrikai néprajzi tárgyakat, állatokat küldjön.

Híradásai először angolul, majd német és portugál nyelven jelennek meg. Kiadják Dél-Afrika általa készített térképét is, Magyar részről mégcsak néhány újságcikk emlékezik meg munkásságáról, pedig ötömösi Magyar László csökönyösen ragaszkodik ahhoz, hogy munkái először magyar nyelven jelenjenek meg.

Több levelében írja, hogy szeretne hazatérni. Végtelenül gyötri a honvágy, de hazautazáshoz nincs pénze. Nehezen tudja magát fenntartani. Elefántcsontkereskedelemmel foglalkozik. Még ebből sem tellett az útra, pedig abban bízott, hogy az otthoni éghajlat meggyógyítja.

Politikai okok miatt el kellett hagynia Blhét, ami még jobban előidézi anyagi csődjét, öt gyermeke közül csak kettő maradt életben. Ezek közül a nagyobblkat szerette volna hazai nevelésben részesíteni. Apjához fordul a kéréssel, hogy szeretne hazatérni, Idősebb fiával és hű kísérőjével Pakaszéróval. Apja azonban azzal utasította vissza fia kérését, hogy egy szerecsen udvartartást nem tud idehaza eltartani. Ez az elutasítás mélyen megsebezte őt.

Végül hazaküldött munkái Hunfalvy János kezébe kerültek, aki azokat sajtó alá rendezte. 1857-ben az Akadémia kiadta leveleit, majd 1859-ben megjelentette három kötetre tervezett nagy földrajzi és néprajzi munkájának első kötetét ötömösl Magyar László dél-afrlkal utazásai címmel. Ez a mű sikert aratott úgy hazájában, mint külföldön. Az Akadémia levelező tagjává választotta és 140 arany tiszteletdíjjal Jutalmazta.

Sorsa egyre rosszabbra fordult. A Luclra-öböl partján, csaknem mindenkitől elhagyatva, nyomorúságos viszonyok között élt betegen. Még egy öröm érte életében, 1861 karácsonyán jutott el hozzá két évvel azelőtt megjelent könyve. Hálálkodó levelet írt haza az Akadémia elnökének, főtitkárának, Hunfalvy Jánosnak és édesapjának. A leveleket meg Is kapják a címzettek, azután már semmi hír nem érkezett tőle. Az Akadémia 1868-ban

diplomáciai úton érdeklődött a portugál kormánynál levelező tagja után. Még 1868 októberében megéhezett a lesújtó hír, hogy ötömösi Magyar László Angolában, Benguela közelében, Ponto do Cujoban 1864. november 9- én meghalt.

Könyvei és iratai halála utón megsemmisültek. Ezeket két ládában egy portugál telepesnél helyezték el, akinek háza leégett, így két utóbbi útjának eredménye a tűz martaléka lett. A Lunda-küszöb és környékének feltárását portugál utazóknak könyvelték el, bár ők később járták be ezt a területet.

Életrajzából kitűnik, hogy kora felfedezőihez viszonyítva hátrányosabb feltételek mellett, küzdelmet, nélkülözéseket vállalva dolgozott. Felfedező volt a maga nemében.

Ma, amikor a világ figyelemmel kíséri Nyugot-Afrikában a politikai eseményeket, Angolával kapcsolatban került előtérbe ötömösi Magyar László neve, aki ezt a földet Ismerte, bejárta, tanulmányozta népét, akik viszont őt szerették. Nem volt tévelygései dacára sem a gyarmatosítás híve. Kutató és felfedező volt. Ezért ma Angola függetlenségének kivívása hajnalán méltán emlékezünk meg felfedezője halálának 110. évfordulójáról.

TELEKY IZABELLA

ROKKANTSZÉK

VILLANYMOTORRAL

VÉRTELEN MŰTÉT - LÉZERKÉSSEL

Az angol Queensway gyár kutatói a képen látható új típusú rokkantszéket kísérletezték ki. A szék ülőkéje emelhető és süllyeszthető, ezenkívül a tengelye körül Is elforgatható 180 fokos Szögben a telepekkel együtt a szék talprészébe épített villanymotorral. A beteg a Jobb karfába épített kezelőfogantyúval működteti a motort, állíttatja a széket a kívánt helyzetbe. A bal karfa leszedhető: ez a székbe ülést,_ Illetőleg a kiszállást könnyíti meg.

A beteg anélkül, hogy a székből kiszállna vagy a testhelyzetét változtatná, könnyen eléri a környezetében különböző Irányban és magasságban levő tárgyakat.

A moszkvai Visnyevszkij sebészeti intézetben legújabban lézerkést alkalmaznak a szív- és májműtétek elvégzésére. A szemészetben már évek óta hasznosítják korunk technikájának „varázspálcáját", a lézert súlyos szembántalmak orvoslására, de a szív, a máj műtétéinél Is — maguk a sebészek is a legnehezebb leiadatnak tartják az ilyen operációk elvégzését. A műtéti módszerek több évtized során alakultak ki és nemzedékről nemzedékre „öröklődnek". Miért van hát szükség lézerre a műtőbeni

Alekszander Visnyevszkij professzor, az Intézet névadó tudósának unokája az új sebészeti lézer úttörője. Egyelőre mindössze egyetlen példány van a lézerkésből, de már 1975-re tervezik sorozatgyártásának megkezdését, A sebészeti lézer ember nagyságú szerkezet. Külsőre keskeny szekrényre emlékeztet, amelynek felső részéhez merev cső van erősítve. Ehhez a csőhöz csatlakozik a különleges berendezés, a lézerkés. Igaz, egyáltalán nem hasonlít késre, a sebészek szikéjére. A belőle kiáramló lézersugár sem vágja a szöveteket, hanem elgőzölögteti. Könnyű mozgatni, és bonyolult optikai szerkezet révén rendkívül pontosan lehet Irányítani.

A sebészeti lézerkésnek számos előnye van a hagyományos szikével szemben. Szívműtétek során a mellkas nyílásán át közelíti meg a sebész a szivet — olykor egy gyermek szivét —, amelyen nagyon pontos bemetszést kelt ejtenie; ettől függ egy ember normális szivtevékenysége, élete. A sebész műtét közben • a szikén kivül egész sor más eszközt Is használ, s ezek bizonyos mértékig elfedik a műtéti teret. Ám a sebésznek állandóan ellenőriznie kell az átmetszett szöveteket. A lézerkés megoldja ezeket a nehézségeket. A vágás abszolút steril és a lézerkés még a több órás műtétek során sem tompul-csorbul

ki.

Évszázadok óta álmodoznak a sebészek a vértelen műtétekről. A lézerkés megvalósítja ezt az álmot, mert nemcsak átmetszi a szöveteket, hanem rögtön el is állítja a vérzést. Ez'a tulajdonsága lehetővé teszi, hogy a sebészek optimális körülmények között végezzék el a legbonyolultabb, legfelelősségteljesebb műtéteket Is.

A lézerkés kifejlesztése sok-sok évet vett igénybe. Először különböző kísérleti állatokon, patkányokon, egereken és nyulakon végeztek kísérleti műtéteket és 1969-ben próbálták ki először emberi műtét során — ám nem a mostani lézerkést, hanem elődjét, az Impulzusütemű optikai kvantumgenerátort.

Az új lézerkés létrehozása sebészek, mérnökök párhuzamos kutatásainak legújabb eredménye. Nincs szükség különleges helyiségre a berendezés elhelyezésére és a műtétek elvégzésére, és nem igényel állandó mérnöki felügyeletet, karbantartást sem. Ám a legfontosabbak továbbra Is a sebészek kezei. Az új sebészeti műszert sokféleképpen lehetne elnevezni. De ha lézerkésnek nevezik, ez pontosan jelzi, hogy a sebész kezének kell irányítania.

A Visnyevszkij sebészeti Intézetben rövidesen máj- és gyomorműtétek során is „bevetik" a lézerkést. Az Ilyen operációk során különösen fontos a műtéti terület /ó áttekinthetősége. A lézerkés pontosan meghatározott adagokban sugározza a lézerfényt és nagy pontosággal a célba talál. Ahogyan a nagy tapasztalatú és gyakorlatú sebészek kezei Irányítják.

19