A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-22 / 47. szám

Egy elfelejtett magyar Afrika­kutató A múlt század afrikai utazói és felfe­dezői között találjuk ötömösl Magyar Lászlót, aki Alsó-Gulneát, vagyis a mai Angolát, valamint a Kongó és a Zam­­bézi vízválasztóját, ezenkívül a Be­­csuána-föld északi részét kutatta át. Tudományos munkássága mind föld­rajzi, mind néprajzi szempontból egy­aránt értékes. Értéke az, hogy nem állt o • gyarmatosítók szolgálatában. Életé­ben két jelentős szakaszt fedezhetünk fel. Ifjúkorában a kalandokat kereste, de életének második részében már a komoly tudományos kutatási vágy fű­tötte. Saját erejéből összegyűjtött va­gyonát áldozta a nemes cél elérésére. Kutatásait hazájából korára jellemző közönyösség kísérte. Csak röviddel ha­lála előtt Ismerték fel munkájának ér-A parányítás remeke a 4LK2B típu­sú tv-képcső, amelyben éppúgy megtalálható minden fontos alkat­rész, mint a szobai tévékészülékek­ben. Bár az élvezhető képek szem­pontjából a televízió-képcsövek gyártásában arra törekszenek, hogy minél nagyobb felületű és lapo­sabb képernyőket állítsanak elő, a gyakorlatban szükség van ezekre a kis méretű szerkezetekre Is. A képmagnókon például Ilyen apró kereső teszi lehetővé, hogy vissza­pergetett szalagon megtalálják a kiválasztott jelenetet. De játéknak sem rossz egy Ilyen képernyőjű készülék .. . LENGYEL VILLANYAUTÓ Bizonyára sokan találkoztak már — legalábbis amerikai filmeken — a képen látható kétszemélyes tőr­­peautó másával, ahogy dlmbes­­dombos golfpályán szaladgál az tékét. Kezdeti botlásai ellenére olyan egyéniséggé fejlődött, aki méltán ki­érdemelte a nagy utazók és felfede­zőknek kijáró tiszteletet. Megérdemli, hogy most, halálának 110. évfordulója alkalmával megemlékezzünk róla. ötömösl Magyar László 1818. no­vember 13-án született Szombathelyen. A kalocsai gimnáziumban végezte kö­zépiskolai tanulmányait, majd a pesti egyetemen földrajzot és természetraj­zot tanult, de az egyetemet nem fejez­te be. 1842-ben a fiumei tengerészeti Iskolába került. A kalandvágyé Ifjút hívta az Ismeretlen messzeség. 1844-ben elvégezte a tengerészeti Is­kolát, ahonnan egy osztrák postahajó­ra került. Ebben az Időben még cél nélkül hajszolta a pénzt, dicsőséget és a hírnevet. Magasabb bérért egy rabszolgaha­jóra szegődött matróznak. Kuba és a gulneal partok között szállították a fe­kete munkaerőt Amerikába. Életének ezt a szakaszát megbocsáthatatlan ballépésként könyveli el, bár tettét menti az a tény, hogy az (gy szerzett pénzt távoli célok elérésére akarta for­dítani. Azután Kubában tovább képez­te magát és mint kormányos az Albar­­ros nevű spanyol hajóval bekalandozta a fél világot. Járt Kelet-lndlában, be­barangolta Szumátrát és Jávát, s Ma­dagaszkárba is eljutott. A kalandos if­jú itt sem találta meg számítását. Ek­kor egy francia hajón továbbutazott Fokvárosba. Közben megbetegedett, kórházba került. Gyógyulás és pihenés után egy portugál hajóra szegődött el­ső kormányosnak és így jutott ki Rio de Janeiróba. Itt Dél-Amerlka Isme­retlen tájai felé fordult érdeklődése. Utazási tervét a Magyar Tudományos Akadémia elé terjesztette. De az Is­meretlen fiatalember tervét komolyta­lannak tartották és elutasították. Ekkor visszahajózott Afrikába, hogy saját erejéből próbáljon pénzt szerezni további utazásaihoz. Vonzotta minden, ami ismeretlen és úgy gondolkozott, ha már nem sikerült Dél-Amerlka bel­ellustult „sportolókkal", mert ugye­bár az Egyesült Államokban senki sem tesz meg, ha csak módja van rá, akár egy lépést Is — gyalog. Nyilván a varsói Visztula Idegen­­forgalmi Vállalat vezetőinek Is a kezébe kerülhetett az ügyes kis villanyautót propagáló prospektus, mert nemrégiben megvásároltak tíz darab Melexet, ahogy az akku­mulátoros törpeautó Lengyelország­ban gyártott változatát hívják. Mondani sem kell, milyen feltűnést keltett az ügyes kiskocsi megjele­nése a varsói utcákon. Az emberek csoportokban körülvették, körül­csodálták, érdeklődve, hogy „mit tud". Hát igen, a Melex helyes kis­kocsi. Nyitott, kétüléses; villany­motorját akkumulátor hajtja, csak éppen nem a leggyorsabb, bár ma sejébe hatolnia, kísérletet tesz Afriká­val. Szerencséje a kalahári király ud­varába, a mai Nigéria területére so­dorta. Két évig, mint a király flottájá­nak parancsnoka teljesített szolgálatot. Ez alatt az Idő alatt Ismerte meg a Kongó alsó szakaszát, vagyis azt a te­rületet, amelyet már Livingstone be­járt. Első útja tehát nem hozott új felfe­dezést, ezért búcsút vett a fekete ural­kodótól, akitől elefántcsontot, aranyat és állatbőröket kapott szolgálataiért. Ezekkel megpakolva Benguelába hajó­zott, hogy Innen Induljon Afrika bel­seje felé. Benguela volt az akkori por­tugál gyarmatok központja. A balahári uralkodótól szerzett vagyonért a portu­gál kereskedőktől sót, lőport, szövete­ket, tükröket, pálinkát és üveggyöngyö­ket vásárolt, ezenkívül 80 teherhordót fogadott. Bár a portugál és a spanyol nyelvet tökéletesen beszélte, azt azon­ban tudta, hogy helyi ismeretek és fegyveres kíséret nélkül nem Juthat el Afrika belsejébe, 1849. január 15-én Mursza blhél kereskedő karavánjával Indult útnak, a már portugál fennha­tóság alatt levő Bihé-országba. Ekkor szerezte meg hű kísérőjét, Pakaszérót, aki 16 éven át szolgálta. Blhé-ország Angola fennsíkján helyezkedett el. Aránylag kedvezőbb éghajlatú terü­leten. Bihé fővárosába, Kombalába érve Kajája Kajángula fejedelemtől letele­pedési engedélyt szerzett, s őt a feje­delem annyira megkedvelte, hogy ba­rátsága Jeléül feleségül kínálta 14 éves leányát, Ina Kulla Ozorót. Magyar László anélkül, hogy látta volna meny­asszonyát, beleegyezett a házasságba, hisz Jobb választása nem volt. Később kiderült, hogy Jól választott, mert Ozo­­ro jó feleség és hűséges társa volt az utazónak. A Kultu folyó partján egész klsparadlcsomot rendezett be. Vagyo­nát a távolabbi cél elérése érdekében kereskedéssel Igyekezett növelni. 1850. február 20-án indult el expe­díciója. Tulajdonképpen ezzel az úttal már a nagyvárosi forgalomban úgy­sem nagyon lehet száguldozni. Végsebessége 60 órakllométer. Saj­nos arról nem érkezett jelentés, hogy mennyi a hatótávolsága, vagyis hogy hány kilométert tud megtenni egy .feltöltéssel. A villa­mos hálózatról lehet feltölteni; egy feltöltés nyolc órát vesz Igénybe. Ez pedig nem túlságosan kedvező. Viszont a kocsi csendesen jár, s ami Igen fontos, motorja nem szennyezi a levegőt. Megvannak tehát az előnyei és a hátrányai ... A Melexet három éve gyártja már sorozatban egy mielecl válla­lat, éspedig kivitelre. Főképp az Egyesült Államokba, Angliába, az NSZK-ba, Ausztráliába és Kanadá­ba exportál. A mielecl üzem a Me­lex kocsik gyártásában kooperál egy nyugatnémet céggel, amely megvásárolta a Melex llcencét. A Bosch és az AEG cégek a saját akkumulátoraikat akarják besze­relni a kis vlllanyautóba. Eldobhatják a logarlécet nemsoká­ra korunk mérnökei, mert az elekt­ronikus zsebszámológépek viharos gyorsasággal szorítják ki a külön­féle hagyományos szerkezeteket. A B3. 04 típusú készülék újdonsága azonban nemcsak abban rejlik, hogy nyolc tizedesjegyig játszi könnyedséggel lehet vele elvégezni a négy alapműveletet. Külön figyel­met érdemelnek rajta a számabla­kok, amelyekben folyékony kristá­lyok segítségével jelennek meg a műveletek eredményei. Az 50 gramm kezdődött Magyar László felfedező munkássága. Utazásának pontos menetirányát csak nagy vonásokban lehet követni. A Kongó folyó és a Zambezi vízválasz­tóját kutatta át. Ezt a területet a Vi­zek Anyjának nevezte el. Abban az Időben még sem a Zambezi, sem a Kongó vízrendszerét nem Ismerték. így tehát bizonyos, hogy ötömösl Magyar László útja fehér folton vezetett ke­resztül, és az első térképet erről a te­rületről ő készítette. Több délnek tartó folyót átszelve eljutott a Kaszai felső folyásához. Innen keletre, majd észak­ra haladva, 450 km-es út megtétele után jutott el Lunda-ország vásárvá­rosába Jak-Kvilembe. Itt állondó jel­legű tábort építtetett. Itt született meg első gyermeke, Gonga. Mintegy más­fél évig maradtak ezen a helyen. Itt súlyú, tenyérnyi készülék egyetlen másfél voltos ceruzaelemmel műkö­dik. A TINRO-2 A Szovjetunióban már számos vál­tozatban készülő víz alatti kutató­készülékek legújabbikát, a Tinro-2-t mutatjuk be képünkön. A Tlnro-2 a fekete-tengeri biológiai kutatá­sokhoz készült. Két személy tartóz­kodhat benne; a kutatóhajó veze­tője és egy tudományos munkatárs. Tíz órát tölthetnek a víz alatt, eköz­ben film- és fényképfelvételeket ké­szíthetnek, változtathatják a hajó helyzetét vagy egy helyben lebeg­hetnek. Kutathatják, hogyan rea­gálnak a halak a különböző hang­hatásokra, a fényre vagy az elektro­mos mezőre. A kutatók állandó rádiókapcsolatot tartanak az anya­hét 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom