A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-22 / 47. szám
a város arról nevezetes, hogy Itt van a világ legnagyobb szilvapiaca. A legfestőibb útvonal mindenképpen az, amely Szerbiát köti össze Bosznia-Hercegovinával. Visegrádon keresztül. Ez az út fut át azon a híres Drinahídon, amelyet még Szokolovics Mehmed pasa építtetett 1571-ben. A hídnak nagyszerűen szép történetét Ivó Anrics Nóbel-díjas jugoszláv író írta meg, s amely Híd a Drinán címmel magyarul is megjelent. Az ország belsejében az utak mentén szilvafák szózezerszám — Bosznia szilvaország, rengeteg a gyümölcsöskertje és új telepítésű szőlője. Északon Bihác városát találjuk: vadregényes folyóján, az Unán egymást érik az örvények és a vízesések. Délen a Drvar, a hős város fogad. A Neretva mentén feltűnik Mostar, amely feledhetetlen képet nyújt fehér kőből épült házaival, magas ívelésű római emlékű — Csontvári festészetében is megjelenített — hídjóval, a szürkéspiros Velezs hegység alatt, Bosznia-Hercegovina történelme tele van harccal, küzdelemmel. Legrégibb lakói az Illírek voltak. Időszámításunk kezdete előtt a IV, században kelták birtokolták. Később a rómaiak, majd a gótok hódították meg. A szláv törzsek a VI. században telepedtek le Boszniában, elsősorban a nehezebben megközelíthető hegyvidéken ütöttek tanyát. A X. században megszületett Bosnyák bánság szerb, horvát, bizánci, majd a XII. századtól magyar hűbéri fennhatóság alá került. A tatárjárás után IV. Béla Boszniát két külön bánságra osztotta. Harcolt itt Mátyás király is a török ellen. Jajce bevételéhez fűződik szállóigévé vált mondása: „Emberekért, nem falakért Kép a közelmúltból: rendőrök támadják meg a sztrájkoló munkásokat Paramarihóban szerződések megkötésére és; o szakszervezeti mozgalomban való részvételre. A természeti kincseket túlnyomórészt külföldi tőkés érdekeltségek aknázzák ki. Suriname a bauxitbányászat tekintetében Jamaica és Ausztrália mögött a harmadik helyen áll a világon (7 millió tonna évente). A külszíni fejtéssel kitermelt érc egy részét hazai kohászati üzemekben dolgozzák fel. A három nagy lelőhely közül kettő az amerikai ALCOA, egy a holland harcolunk!" Végül 1463-ban II. Mohamed török szultán elfoglalta Boszniát. A szörnyű szenvedésekkel járó török uralom cári orosz hadak segítségével 1878-ban ért véget. Ekkor Boszniát az Osztrák—Magyar Monarchiához csatolták. Az osztrákok véres terror árán vezették be a „civilizált rendet". Erre a terrorra a Ferenc Ferdinándot meggyilkoló Princip Gavrilo pisztolylövései tettek pontot 1914-ben Szarajevóban. Kitört a világháború és a monarchia összeomlott. A két világháború között Bosznia élete állóvíz volt: sötétségben, elmaradottságban élt. De szabadságszerető, bátor népéből nyomban a német megszállás után sokan fegyvert ragadtak, elhagyva otthonukat a hegyekbe menekültek és véres harcokat vívtak a nácikkal. E harcok eredményeképpen itt szabadultak fel Jugoszláviában az első területek, amelyek partizán-közigazgatás alatt önálló, független életet éltek, és bölcsőivé váltak a szabadságnak. Az elsők között felszabadított Bihaöban alakult meg az antifasiszta tanács (AVNOJ), amely később az ősi Jajcéban tartotta meg második ülését 1943. november 29-én. Ott rakták le voltaképpen az új Jugoszlávia alapjait. Korábban az ország lakosainak főfoglalkozása a földművelés volt, termékei: búza, dohány, cukorrépa és gyümölcs, különösen a szilva. Állattenyésztése elsősorban a juh és sertéstartásra korlátozódott. Ipara feldolgozó, háziiparszerű volt. A hosszú török uralom alatt a gazdasági élet alig mozdult előre. Az Osztrák—Magyar Monarchia általi annexió után megélénkült a forgalma, a bányászata (ámbár elsősorban külföldi vállalatok fölözték le a jövedelmet), és fejlődött a kereskedelme is. Ezt nagymértékben Billiton társaság birtokában van. Ugyancsak az ALCOA suriname-i kirendeltségének tulajdonában van a hatalmas Affobakka vizierőmü, amelynek kapacitása eléri az egy milliárd kilowattot. Az ország lakosságának kétharmada a mezőgazdaságban dolgozik, főleg a holland telepesek ültetvényein és kis parcellákon. Főbb termények: a rizs, cukornád, kukorica, kókuszdió, kakaó, banán és citrusfélék. Jelentős a mahagóni- és teakfa-kitermelés. Az állatállomány jelentéktelen. Gazdaságának alapja és fő exportcikke a bauxit. A városokban, főként a csaknem 150 ezer lakosú Paramaribóban nagy a munkanélküliség, mintegy 80 ezer ember kénytelen külföldön dolgozni. Az Egyesült Államok befolyása főként a második világháború idején erősödött itt meg, amikor Suriname-ban amerikai légitámaszpontok voltak. Az USA befolyását kellőképpen illusztrálhatja az a tény is, hogy Suriname kormányzója és a tanácsadó testület elnöke hoszszú évekig Henri L. de Vries volt, az ALCOA suriname-i fiókjának elnöke. Az új államnak nehéz feladattal kell megbirkóznia: a politikai függetlenség elnyerése után a gazdasági függetlenséget is ki kell harcolnia. elősegítették a viszonylog nagyarányú út- és vasútépítkezések is. A fordulatot a felszabadulás jelentette. Azóta az Ipar fejlődése is felfelé ívelő görbét mutat. A legutóbbi harminc év alatt Bosznia-Hercegovina mezőgazdasági jellegű területből közepesen fejlett agráripari jellegű országgá vált. Az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem négyszer, az ipari termelés hatszor nagyobb a háború előttinél. Jugoszláv! nagyipari üzemeinek egynegyede Bosznia-Hercegovinában van. A Trók-macedon-masszívum értékes fémekben gazdag, ősi hegységei a bányászatot és a fémipart teszik az új gazdasági élet súlypontjává. A vasipar központja a közép-boszniai Zenica: hatalmas kohói és acélművei vannak. A fémfeldolgozó ipar központja Banja Luka, amelynek fejlett vegyipara és bőrgyártása, sör-, dohány-, konzervipara van. Jelentős a bányaipara, mangánt, vasat, krómércet, bauxltot, piritet, magnezitet és sót termelnek ki hegyeikből, és van kőolaja is. Bosznia-Hercegovina Jugoszlávia egész vasérckitermelésének 96, sókitermelésének 100, a bauxiténak 34, a. szenének 38, a nyersvasénak 54 százalékát adja. Hála a nagyesésű folyókon épített vízierőműveknek, Jugoszlávia bauxitját az országon belül dolgozzák fel, és ma Franciaország után Jugoszlávia Európa második bauxit-nagyhatalma. A háború előtt csupán Szarajevónak volt több mint 50 ezer lakosa, ma lakóinak száma meghaladja a negyedmilliót, és az iparosodás révén 50 ezren felüli középváros lett Banja Luka, Tuzla, Zenica és Mostar is. f falu az őserdőben I Szarajevó egyik modern lakótelepe
