A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-22 / 47. szám

■HHHHHB« vannak már a hagyományai. Az el­múlt huszonöt évben szép eredménye­ket ért el a koslcei (kassal) Új Nem­zedék énekkara dr. Roskoványi László vezetésével. Jelenleg a legsikeresebb a már kilenc éve működő szepsl énekkar, ezt Szombathy László, a CSEMADOK jb elnöke vezeti. A szepsl dalárda jó munkáját bizonyltja, hogy az 1972-ben a galántai Kodály-napokon megkap­ták a bronzkoszorú minősítést. Már évek óta szépen dolgozik a tornaúj­­falusi vegyeskar Mázik Mihály vezeté­sével. Kívülük még a tornai hallatott magáról. A népművelési tevékenység terén a CSEMADOK-szervezetek munkája főleg előadások megtartására és különböző tanfolyamok megszervezésére Irányult. Nehéz volna pontoson megállapítani azt, hogy a szövetség megalakulása óta hány előadást tartottak a helyi szervezetek és mennyi volt az azokon résztvevők száma. Az 1960-as évek ele­jén a tagság figyelemre méltó érdek­lődést tanúsított a szlovák nyelvtanfo­lyamok iránt. Ezenkívül voltak még fő-, ző, varró és társastánc-tanfolyamok. Az előadások, előadássorozatok témá­jának kiválasztásánál a rendezők min­dig a helyi követelményekből Indultak ki, betartva a párt- és állami szervek által a társadalom fejlesztése érdeké­ben megszabott irányelveket. Voltak ezenkívül irodalmi estek, író­­olvasó találkozók. A járás irodalom­­kedvelő közönsége közelebbről is meg­ismerkedhetett Szalatnai Rezső, Fábry Zoltán, Illyés Gyula, dr. Czlne Mihály, Egri Viktor, Ozsvald Árpád, Forbáth Imre, Gál Sándor, Török Elemér, Batta György és mások munkásságával. Számtalan nagy sikerű rendezvénye volt a CSEMADOK-nak az elmúlt hu­szonöt év alatt. A Batsányi-kör számos olyan ren­dezvényt szervezett, amelynek híre nemcsak mlnálunk, de sok esetben Magyarországon, Romániában,' Jugo­szláviában is nagy visszhangra talált. Ilyen rendezvények voltak a Kodály, 1. A somodi tánccsoport 2. Fábry Zoltán sírjának megkoszorú­zása e jeles antifasiszta íróról elneve­zett irodalmi és kulturális napok egyik hagyományos mozzanata 3. A sok tapsot aratott győrkei énekkar Bartók, Petőfi, József Attila, Ady, Rá­­kóczl-emlékestek; a Tátray-vonósné­­gyes, Jancsó Adrienne, Béres Ferenc, Berek Katalin és más neves művészek vendég szerepeltetése. A rendezvények sokasága között — a már említetteken kívül — ott sze repelnek a különböző államünnepek, jeles politikai évfordulók alkalmából rendezett műsorok, emlékestek, továb­bá vetélkedőkön (Nagy Évfordulók, Ki tud többet az SZNF-ről stb,), való részvétel, a Csehszlovák—Szovjet Ba­ráti Szövetség járási bizottságával kö­zösen rendezett békeünnepélyek és egyéb akciók. Kuriózumként meg kell említeni, hogy a járás egy-két lelkes CSEMA­­DOK-tagja az ötvenes években a Ma­­gas-Tátrában Is alakított egy helyi szervezetet, amely 6 évig dolgozott. A szervezet tevékenysége rövid kultúrmű­sorok betanulásából állt. A CSEMADOK járási és városi szer- ; vezete jó kapcsolatot tart fenn a tár­sadalmi szervezetekkel, elsősorban a politikai és tudományos ismeretek ter­jesztésére alakult Szocialista Akadé­miával. Példás az együttműködés a já­rási és a városi pártbizottsággal, a járási művelődési központtal, a járási nemzeti bizottság oktatás- és művelő­désügyi osztályával és más szervekkel. > A kapcsolat kiépítéséből minden ak­tív tag kiveszi a részét, de a legna­gyobb feladat mégis azokra hárult, akik az eltelt időszakban mint járási bizottsági elnökök tevékenykedtek. (Gondolunk itt a volt két önálló s most összevont járásra.) Ezek voltak: Tóth István, dr. Simái Béla, Urbán József, Kohn Péter, Kuzma Andor, Szabó Fe­renc, Koleszár János, Fedics János, Mózes Sándor, Kurucz László, Spllka János, Légárt Ferenc, Halász József, dr. Mede István és jelenleg Szombathy László. Végezetül megállapíthatjuk, hogy az elmúlt negyedszázad folyamán sikerek­ben gazdag tevékenységet fejtettek ki a járás CsEMADOK-szervezetei. Nem kétséges, hogy a siker titka a kitartó, a becsületes munkában rejlik. Mind­azok munkájában, akik a CSKP műve­lődéspolitikai célkitűzéseinek végre­hajtásával a proletár Internacionaliz­mus és a szocialista hazafiság szelle­mében igyekeztek és igyekeznek a csehszlovákiai magyar dolgozók kultu­rális felemelkedésének ügyét szolgálni. GAZDAG JÓZSEF Szeretnénk, ha Teleki Miklósnéhoz hasonlóan a Hét minden olvasója szívügyének tartané a lap terjesz­tését Az ankét résztvevői Megyeren Jól esik a beszélgetés a virágokkal díszített asztal mellett Prandl Sándor, Fister Magda és Rudinsktf Lukács felvétele OLVASÚK ÉS SZERKESZTŐK- egy asztalnál Azt hiszem, kevesen ismerik azt a régi angol mondást miszerint „Ha Johnyt meg akarod tanítani lati­nul, kettőt kell nagyon jól ismer­ned: a latint és Johnyt.“ Ez újság­írói nyelvre „lefordítva“ azt jelen­ti, hogy az újságírónak nemcsak a szakmáját kell ismernie, hanem a közönséget, az olvasókat is. A kö­zelmúltban a CSEMADOK Calovói (nagymegyeri) és Horn? Bar-i (fel­­bári) helyi szervezete ankétot ren­dezett lapunk olvasói és szerkesz­tői számára. Az újságszerkesztés ré­gi, jól bevált módszere, hogy a szer­kesztők időnként kötetlen beszélge­tés formájában véleményt cserélnek az olvasókkal a lap tartalmáról. Ezért tettünk szívesen eleget a meg­hívásnak. Nagyon jól esett hallani, hogy mindkét helyen úgy nyilat­koztak a Hétről, mint szép, tartal­mában gazdag hetilapról. S hogy nem volt hiábavaló látogatásunk, bizonyítja az is, hogy Teleki Mik­­lósné tanárnő Nagymegyeren helye­sen értelmezte a kultúra terjeszté­sének, forradalmi és nemzeti ha­gyományaink ápolásának feladatát. Az ankétot követő napokban hét előfizetőt szerzett lapunknak. Sze­retnénk, ha hozzá hasonlóan többi olvasónk is szívügyének tartaná a lap terjesztését. A két találkozón az olvasók számtalan kérdést, problémát és ja­vaslatot vetettek fel. Többek között felmerült a pályaválasztási tanács­adás gondolata. Major elvtérs, a Hét főszerkesztője, válaszában kifejtette, hogy ilyen témájú írásokat eddig is közöltünk. Riportokban bemutat­tunk néhány érdekes és kevésbé is­mert szakmát, foglalkozást. Lovi­­csek Bélának az irodalommal kap­csolatos kérdéseket tettek fel. Ér­deklődtek a szlovák és csehszlová­kiai magyar írók kapcsolatáról. Egyebek között szó esett a szerkesz­tőségbe érkező levelekről is. örültünk annak, hogy a CSEMA­DOK szervezetei a két ankét ren­dezésével is bizonyították: szív­ügyüknek tartják a CSEMADOK- tagok, az olvasók és a lap, a szer­kesztőségi kollektíva jó kapcsolatát. A jelenlevők betekintést nyerhet­tek a „kulisszák mögé“, az újság­­szerkesztés problémáiba, bővebben megismerkedhettek az egyes rova­tok küldetésével, de mi is gazda­godtunk: közelebb kerültünk azok­hoz az emberekhez, akiknek — és akikről írunk. FISTER MAGDA

Next

/
Oldalképek
Tartalom