A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-22 / 47. szám
1 :....... ACSEMADOK-nak a koJlcei (kassai) járásban végzett negyedszázados sikeres munkájáról nem könnyű összefogó képet adni, ugyanis a megalakulástól máig eltelt Idő alatt annyi minden feljegyzésre érdemes történt, hogy akár egy kötetet is jócskán meg lehetne tölteni vele. így aztán csak a legfontosabb tények felsorolására szorítkozhattam e rövid cikk keretében. A szövetség megalakulásakor a mai megnagyobbodott koilcei (kassal) járást közigazgatásilag két járás, mégpedig a kassal és a szepsl alkotta. Elsőnek Koilcén (Kassán) alakult helyi szervezet. Ennek megalakításában döntő szerepet játszott számos magyar nemzetiségű kommunista, többek között Kohn Péter, dr. Simái Béla, Dénes Ferenc, Tóth István, Stein Jenő, Halász József, a Kulcsár-házaspár és mások. Házról házra járva, a párt politikájának irányelvéből kiindulva Igyekeztek megnyerni a magyar nemzetiségű dolgozókat a szervezet számára. Munkájukban a párt kevéssel korábban alapított magyar nyelvű napilapja, az Új Szó is sokat segített, mert terjesztése alkalmat adott újabb és újabb emberek megismerésére s ezzel a taglétszám emelésére. A kassai szervezet s egyben a Járási bizottság első elnöke Tóth István elvtárs volt. Ezt követően a másik járási székhelyen, Szepsiben Is megalakult a szövetség helyi szervezete, majd sorra alakultak az akkori két járás többi községében is. A legnagyobb Irammal a kassaiak kezdték el a munkát. Ismét megindult a magyar nyelvű színjátszás, a népművelési munka területén rendszeressé váltak a politikai, ateista, egészségügyi és egyéb témájú előadások, népi tánccsoport, énekkar alakult, rendezvény rendezvényt követett. A helyi szervezet a városban levő üzemekkel, köztük a Kelet-szlovákiai Gépgyárral és a mai Vasmű elődjével a Hukóval Is felvette a kapcsolatot. A város és a községek CSEMADOK-szervezeteinek tagjai önkéntesen részt vettek az Ifjúsági vasútvonal és a Kelet-szlovákiai Vasmű építésében s azonkívül Is rengeteg árát dolgoztak társadalmi munkában a roznavai (rozsnyól) vasércbányában, országos és helyi jelentőségű akciókban. A CSEMADOK-kal csaknem egyidőben kezdték alakulni az egységes földművesszövetkezetek. A kollektivizálás nagy munkájából a CSEMADOK- szervezetek és a tagság Is mindenütt dicséretesen kivette részét. Nemcsak agitáltak. Aratások Idején az aktív segítség mellett, a CSEMADOK-csoportok kultúrműsorokkal szórakoztatták az aratókat. A csoportok szereplésére sok esetben a tarlón, ebédszünetben került sor. Voltak községek, ahol viszont az efsz segített a CSEMADOK helyi szervezetének megalakításában. A helyi szervezetek alapításával egyidőben kezdtek megalakulni, illetve, most már a CSEMADOK keretében működni színjátszó, tánc- és esztrádcsoportok. A már említett kassal csoporton kívül ide tartozott: a hanecl (nagyszaláncl) táncegyüttes és színjátszó csoport, amelynek megalakításában érdemei voltak Kulcsár, Kmetz, Hézsely és Szarvas elvtársaknak, a cfurkovi (győrkel) tánccsoport és énekkar, ahol dr. Szabó Zoltán, Vitéz László, Vitéz István és Mltro Lászlóné jelentették a mozgató erőt; továbbá a bldovcel (magyarbődi) népművészeti csoport (Mihók Imre, Gédra Imre), a Vel'ká Ida-i (nagyldai) együttes (Veres Pál, Kis-Csáji Ferenc, Tobákos János, Fedák Isvánné, a Bulykó-család és mások) a sertai (abaújszinal) együttes (Sós Gábor, Erőss Pálné, Mitró László), de így sorolhatnánk a többi tánc, színjátszó, esztrád csoport egész sorát is. A kezdeti években a közművelődési tevékenység nagyobb méretű kibontakozását a kultúrházak, kultúrtermek hiánya gátolta. A páratlan lelkesedés és igyekezet időszakában sokszor kitakarított Istállók, raktárak vagy más nagyobb méretű termek fogadták be a kultúra kedvelőit. Idővel aztán sorra épültek az új kultúrházak — mindenütt a CSEMADOK-tagok aktív segítségévei. A munka eredményessége érdekében a kerületi bizottság a járási bizottsággal közösen többnapos, sőt többhetes tanfolyamokat rendezett a helyi szervezetek vezetői számára. Az iskolázások résztvevői szerzett ismereteiket és tapasztalataikat később mint a párt-és állami szervek s a Nemzeti Front szervei járási apparátusának dolgozói is kamatoztatni tudták tevékenységükben. A járási bizottság' irányításával fokozatosan mindenütt a megfelelő kerékvágásba jutott a szervezeti élet. Nagy segítséget jelentettek ebben a járási aktivisták, akik gyakran látogatták a helyi szervezeteket. A művelődési formák közül a színjátszás vált mindjárt kezdetben a legnépszerűbbé. Igaz, eleinte sok gondot okozott a megfelelő darabválasztás, a szövegkönyvek beszerzése és természetesen a díszletezés, a színpad műszaki berendezése. Nemegy esetben előfordult, hogy éppen a műszaki kellékek hiánya rontotta az előadások hatását, színvonalát. Fokozatosan aztán, ha nem Is teljes mértékben, de ezek a kérdések is megoldódtak. A CSEMADOK járási bizottságának dramaturgiai szakbizottsága, melynek már évek óta Sanyi József mérnök az elnöke, mindig megfelelő Ideológiai és szakmai szinten Igyekezett irányítani a csoportok munkáját. A színjátszó csoportok műsorán sok olyan mű szerepelt, amely népszerűsítette a párt politikáját, a társadalmunk fejlődésével párhuzamosan változó életmód egyes formáit, és nem utolsósorban a szövetkezetesítés gondolatát. A legkiforrottabb csoport a kassai volt. Műsorukban számtalan ismert és kevésbé ismert mű kapott helyet. Szép sikerrel játszották Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című darabját; ezzel több mint száz alkalommal (I) léptek közönség elé. Ugyancsak eredményesen szerepeltek a Dódi, a Liliomfi, a Közös út, A cigány, a Boci boci tarka, a Vitézek és hősök, a Kubó, az Apa, a Lúdas Matyi, a Kullogók, a Jeggyűrű a mellényzsebben és más darabokkal Is. Sokan vállalták a nehéz, de szép és hasznos munkát. Ilyenek voltak, hogy csak néhány nevet említsek: a Novotny-hózaspár, Huzsvár Ferenc, Nóbi Margit, Molnár Aranka, Spisák Géza, Musák Viktor, Breznyicky László, Horváth Ferenc, Antal Pál, a Ruzsbáthhózaspór, Zsolcer Béla, Kóstyenszky Ferencné, Takács Lajos és sokan mások. A vidéki színjátszók közül a szepsiek (Mirandolina, Bújócska, Futótűz, Mielőtt a kakas megszólal stb.) a csécsiek (Énekes madár, Kígyómarás, Senki fia, A debreceni lunátikus stb.) és a buzitaiak (Húsz év után, A vén szerelmes stb.) képviselték legtöbbször járásunkat országos versenyeken, így a komáromi Jókai-napokon, valamint a szlovákiai amatőr színjátszó csoportok Surányban megrendezett seregszemléjén. Szépen dolgoznak a somodlak, akik az 1972-ben első ízben kiírt szovjet drámaverseny járási fordulójában az első helyen végeztek. A járásunkban évente átlag 8—12 csoport tanul be és ad elő háromfelvonásos színdarabot. A kezdeti nehézségek után, a népművészeti tevékenység is fellendülőben van. Kezdetben itt sem volt kellő számú szakember. Ennek ellenére olyan lelkes emberek, mint Hemerka Olga, Erőss Pálné, Sarlós József, Horváth Ferenc és mások segítségével, rendre alakultak a népitánc és éneklő csoportok (Abaújszinán, Szepsiben, Jánokon, Somodlban, Nagyidán, Györkén, Magyarbődön, Csécsen és másutt). A csoportok számára nagy lépést jelentett a dal- és táncünnepélyek rendszeresítése. Az első ilyen járási méretű rendezvényre 1955-ben került sor Szepsiben, s azóta minden évben találkoznak a népművészeti csoportok, a táncosok, énekesek, hogy tanúbizonyságot adjanak felkészültségükről, tudásukról, számot adjanak egész évi munkájuk eredményeiről. Mór szintén hagyományos a nagyldai körzeti dal- és táncünnepély, és legújabban igen nagy sikere van a Daloló Alsólánc néven megrendezésre kerülő népművészeti bemutatónak. ""A néptánc- csoportok s a népdalénekesek Is évenként járási versenyeken mérik össze tudásukat. A tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny járási fordulóin Idáig átlagosan mindig 20— 20 énekes szerepelt. Es hogy a CSEMADOK komolyan foglalkozik a népi hagyományok ápolásával, azt a legjobban az bizonyítja, hogy tánccsoportjai mindig nagyon jól helytálltak a szlovák csoportokkal közösen megtartott járási versenyeken. De ugyanez elmondható az országos rendezvényeken való szereplésükről is. Az ötvenes évek elején, az akkor még fiatal kassai csoport több alkalommal szerepelt a stráfnicei országos folklórfesztlválon. Röviddel később az abaújszlnaiak Is betörtek az országos élvonalba s a zselízi folklórfesztiválról gyakran tértek haza a győztesnek kijáró jutalommal. Persze, Zselíz mellett Gombaszögön, Vychodnán, Levocóban (Lőcsén), Svidníken és minden más, nevezetesebb rendezvényen is sikeresen szerepeltek. Rajtuk kívül a nagyidaiak, győrkelek, jánoklak, szepsiek, csécsiek, migléciek, buzitaiak, komáróciak tevékenysége, szereplése is dicséretet érdemel. A népművészeti mozgalom irányítása terén nagy feladat hárul a CSEMADOK jb népművészeti szakbizottságára, melynek már hosszú idő óa Hemerka Olga az elnöke, A CSEMADOK jb és a Járási Művelődési Központ jó együttműködésére vall, hogy évente többnapos tanfolyamot rendeznek a tánckörvezetők számára. Az énekkari mozgalomnak is meg-NÖVEKVŐ igényességgel A CSEMADOK munkája a kosicei járásban 10
