A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-15 / 46. szám
A Kii-Duna Táncegyüttes (Kontár Gyula felvételei) Az együttes sikerrel szerepelt a zselici országos népművészeti fesztiválon Is Elmélkedés egy bemutató ürügyén MITŐL EMELKEDIK A SZÍNVONAL? Szeptember utolsó vasárnapján tartotta hagyományos, őszi bemutatóját a CSEMADOK tomasovi (féli és Vel'kf Biel-I (magyarbéli) helyi szervezetének Kis-Duna Dal- és Táncegyüttese. A közönség megkedvelte az évről évre ismétlődő bemutatókat, olyannyira, hogy évi szórakozási programjába már automatikusan beiktatja a Kis-Duna műsorának megtekintését. így nem csoda, hogy mindig telt ház tapsol a koreográfus: Czlngel László és a táncosok, valamint az énekesek sikerének. A Kis-Duna azon kívül, hogy népművészeti együttes, bizonyos szempontból családnak is nevezhető. Mondanom sem kell, hogy egy „családban", lányokon és fiúkon kívül, anyák és apák is élnek... Nem hiányoznak a Kis-Duna együttesben sem. A fellépés utáni „családi" összejövetelnek ők voltak a szervezői, szakácsai, házigazdái; egészen pontosan: a szereplők szülei és a CSEMADOK két helyi szervezetének tagjai nemcsak családi, társadalmi vonatkozásban is érvényesíteni tudják szülői „státuszukat" ... Ügy vélem, mindenképpen szót kellett ejtenem erről a tényről, mert nemegy együttesünket segíthetne át a vajúdás évein egy-egy Ilyen nagy család ereje és bizalma .., A sikerekhez azonban a puszta erkölcsi és anyagi támogatás még nem elegendő. Elsősorban céltudatos, szakmailag képzett és munkájában örömet lelő koreográfusra van szükség. Czingel László személyében (aki egyébként a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának néptánc-szakelőadója) ez Is rendelkezésére áll a Kis-Duna együttesnek. Czlngel csöndes, lírai alkatú fiatalember, ennélfogva az együttes családi hangulatának kialakításában Is fontos szerepe van. Az sem véletlen tehát, hogy tánckompozícióinak legjellegzetesebb Ismertető Jegye a líraisóg. Már az első műve az egyik legáltalánosabb emberi érzés, a szerelem hatására született; s ennek az érzésnek a termékenyítő hatása nagyon tisztán fellelhető a „Ballada“ című legutolsó kompozíciójában is. Néha az a benyomása támad az embernek, hogy a Czlngel-táncokra egyfajta irodalmlság jellemző. (Nem a bemutatott műsor ötletes szerkezetére gondolok, hanem konkrétan egy-egy táncra). Az egyes figurák, refrénként megismételt lépésvariációk nem öntörvényűén „szólaltatják meg" a mondanivalót, hanem annak a legtöbb esetben alávetik magukat. Addig, amíg a tematikus táncokban (lásd a Balladát) lehet funkciója ennek a látás- és láttatásmádnak, a lírai jellegű kompozíciók az öntörvényűség erőteljesebb kidomborítását (kibontását) kívánják. Az erkölcsi és anyagi támogatásnak (más együttesekhez viszonyítva) nincs szűkében a Kis-Duna; jó képességű koreográfusa is van... Milyenek lehetnek akkor a táncosai? Hogy a legjobbak közül valók, azt a tény is bizonyítja, hogy az évek folyamán közülük nemegy a CSEMADOK KB Szőttes Népművészeti Csoportjának lett a tagja. Az együttes a tagvándorlás folytán nem lett gyöngébb, hiszen a sikerek újabb fiatal tehetségeket vonzottak az együttesbe. Ma már olyan szálótáncosa is van az együttesnek, aki eleinte csak azért járt el a próbákra, mert tetszett neki a „fergeteges" tánc. Egyszer maga is kedvet kapott valaki helyett beugrani a próbán, s a szögletes mozdulatok hónapról hónapra, addig csiszolódtak, hogy az eredmény szinte hihetetlennek tűnik. Egy dal- és táncegyüttesnek, természetesen, énekesei is vannak. A Kis-Duna éneklő csoportja szervesen Illeszkedik a műsorba, hol egy-egy kompozíció aktív részeseként, hol önálló műsorszámokkal. A tánc és a dal elválaszthatatlanok egymástól; ezt a népi hagyományaink bizonyítják a legjobban. Ezért külön öröm (s ezért a közönség hálás leginkább), ha egy-egy tánccsoportunk átalakul dőlés táncegyüttessé. Mint az Ilyen jellegű együtteseknek, természetesen a Kis-Dunának is vannak szólóénekesei. Bognár Sándorné és Fürst Pál országos szinten is az amatőr népdalénekesek élvonalába tartoznak. S végül — az elmondottakon kívül — az együvétartozás szelleme sem hiányozhat egy Jó együttesből. Hadd említsünk egy ilyen példát Is a Kis-Duna történetéből; 1965-ben, a nagy dunai árvíz idején az együttes tagjai közösen vettek részt a mentési munkában a Kis-Dunánál. Tulajdonképpen Innen ered az együttes neve is ... A Kis-Duna Dal- és Táncegyüttes ezévl (szeptemberi) bemutatójának ürügyén megpróbáltam felvázolni, hogy — a gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve — mi szükséges elengedhetetlenül egy együttes sikeres működéséhez, Persze, az elméleteket a folyton megújuló gyakorlat Igazolhatja csak maradéktalanul... KMECZKÖ MIHÁLY TELJES ÜTEMBEN Járásokszerte készülnek a CSEMADOK helyi szervezetek az évzáró taggyűlések megtartására, sőt, egyes helyeken már meg is tartották őket. Számot ad a vezetőség a tagságnak az egész évben végzett munkáról, megbeszélik, mit lehetett volna még jobban végezni, és kitűzik a jövő évi feladatokat. Így van ez a komáméi (komáromi) járásban is. Szabados Péter, a CSEMADOK járási bizottságának titkára számol be erről. — Még szeptember első felében körlevéllel fordultunk a CSEMADOK helyi szervezetek vezetőségéhez, irányelvekben szögezve le az évzáró taggyűlések megtartásával, a beszámoló és a határozati javaslat elkészítésével kapcsolatos teendőket. Szeptember második felében újabb körlevélben közöltük a CSEMADOK helyi szervezetekkel, hol mikor lesznek évzárók. A helyi szervezet vezetősége kétszer tart az évzáró előtt az előkészítéssel kapcsolatban ülést, s ezen részt vesz a járási bizottság részéről a helyi szervezethez kiküldött aktivista, aki segíti a vezetőséget munkájában. Az aktivista egész évben valamennyi vezetőségi Ülésen és taggyűlésen részt vesz. # — Mikor kerül sor az évzárók megtartására a járásban? — A CSEMADOK járási bizottságának elnöksége egész éven át minden hónapban rendszeresen ülésezett. így felkészülten fogtunk hozzá a munkához. Az utóbbi időben pénteken délután négy órakor tartjuk a plenáris ülést, így általában mindenki részt tud venni rajta. A legutóbbit október első felében tartottuk, erre meghívtuk a helyi szervezetek elnökeit és újból felhívtuk a figyelmüket az évzárókkal kapcsolatos tennivalókra. Az előkészítő vezetőségi üléseket október 14. és 25. között tartották meg a helyi szervezetekben. Az évzárókat november 9. és december 15. között akarjuk lebonyolítani, A járásban jelenleg 40 helyi szervezet van, több mint hatezerötszáz taggal. # — Milyen fontos kérdésekkel foglalkoznak majd az évzárók? — Az első és legfontosabb kérdés a szervezeti élet megszilárdítása, a CSEMADOK KB kiadott irányelvek megvalósítása. Szervezetünk ebben az évben ünnepelte fennállásának negyedszázados évfordulóját. Ennek tiszteletére többek között tagtoborzást is Vállaltunk. Sajnos, ezt nem sikerült száz százalékra teljesítenünk. Az évzárókra hárul a feladat elemezni a lemaradás okait és megfelelő határozatot hozni a probléma megoldására. Szeretnénk, ha minden helyi szervezet vezetősége előfizetőket szerezne a Hétre, a CSEMADOK KB képes hetilapjára. A következő évben ünnepeljük hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját. Fontos, hogy a helyi szervezetek tagjai az évzáró taggyűléseken konkrét felajánlásokat tegyenek a jelentős évforduló tiszteletére. A helyi szervezetek tagjai eddig is jelentős mértékben kivették részüket a községfejlesztési és szépítést akciókból, bízunk benne, hogy most sem maradnak adósak. # — Hogyan segíti a CSEMADOK járási titkársága az elmondottakon kívül még az évzárók sikeres előkészítését? — Az elnökség tagjai és a járási titkár is meglátogatják az egyes helyi szervezeteket. Az évzáró taggyűlésekre (és egyéb ülésekre is) nyomtatott meghívókat készítettünk, ezeket az önköltség megtérítése ellenében, a helyi szervezetek rendelkezésére bocsátjuk. Ezzel is igyekszünk megkönnyíteni a szervezési munkát. Az előző évek tapasztalatai alapján megvan a remény arra, hogy időben és sikeresen befejezzük az 1974-es jubileumi évzárókat. Természetesen, ehhez az is szükséges, hogy minden helyi szervezet a kitűzött tervek alapján szervezze munkáját. A legtöbb helyen egész évben rendszeresen dolgoztak, így bízunk benne, hogy a jó rajt után sikeresen célba érünk. K. L. 11
