A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-11-08 / 45. szám
réven jártam. Alig ismertem rá az egykori kis poros falura. Teljesen megváltozott az arculata. Eltűnt a házak környékéről a sivó homok, gyönyörű rózsák, tarka virágok szegélyezik a széles aszfaltozott utat. Eltűntek az egykor szegényszagot árasztó apró parasztházak, helyükön gyönyörű, korszerű családi házak, villák épültek. De az elmúlt három évtized alatt nemcsak a falu arculata, az emberek élete is lényegesen megváltozott. — A választási programban kijelölt feladatokat sorra teljesítjük — tájékoztatott minket Nagy László, a helyi nemzeti bizottság agilis elnöke. A községfejlesztési munka eredményeit azonban majd a helyszínen mutatom meg. Gyere csak nézz körül, meglátod mi mindent építettünk, létesítettünk mi magunk. Az utat szegélyező rengeteg színpompás virágot, rózsát a falu népe ültette társadalmi munkában. Ezt az értéket nehéz lenne pénzben kimutatni. Ezt csak a nagyvárosok főkertészei tudnák, ahol minden egyes virágszál pénzbe kerül. Virágoskert a mi falunk, az elért egyéb eredmények mellett erre vagyunk a legbüszkébbek. Nagy László elnök sétálgatás közben elmondotta, hogy a helyi gazdálkodási üzemek kilenc szakágazata van: a kőművesek, ácsok, cserépkészítők, tetőfedők, lakatosok, asztalosok eredményes munkát végeznek, — A tavalyi forgalom megközelítette a két és fél millió koronát, a tiszta nyereséget a község fejlesztésére fordítjuk. Már tető alatt van az új, korszerű kultúrház, rövidesen megkezdik a belső szakipari munkákat. A kultúrház nagytermében korszerű színpad és szélesvásznú filmvetítő berendezés is lesz. Úgy tervezzük, hogy 1975. május kilencedikén, az ország felszabadulásának harmincadik évfordulóján adjuk át rendeltetésének. Királyrév legnagyobb üzeme az állami gazdaság. Lantos Kornél Igazgató vezetésével kitűnő eredményeket érnek el a gazdaság dolgozói. Ma már országszerte ismert kacsafarmjuk van, ahol évente több százezer kacsát nevelnek. — A" fiataloknak nem kell idegenbe menniük munkát keresni. Mindet foglalkoztatni tudjuk itthon az állami gazdaságban és a helyi gazdálkodásban — büszkélkedett a helyi nemzeti bizottság elnöke. Klrácskó Ignác, a falu agilis sportvezetője is sokat tesz azért, hogy a fiatalok hasznosan töltsék a szabad idejüket. — A királyrévi sportegyesület 1927-ben alakult, tehát már nagy tapasztalatokkal, hagyományokkal rendelkezik. Labdarúgó csapatunk a járási bajnokságban szerepel. Télen asztalitenisszel és tekézéssel töltik szabad idejüket a fiatalok, és a felnőttek is szívesen eljárnak a korszerű tekepályánkra — mondotta Kirácskó Ignác. — Kitűnő gyepesített pályánk van, s a sportegyesületet anyagilag támogatjuk — egészítette ki a tájékoztatást Nagy László hnb elnök. — Es itt mondom el, hiszen a testedzés szorosan összefügg az_ egészségüggyel, hogy ma már két szakorvos működik o faluban, korszerűen berendezett belgyógyászati és fogorvosi rendelőben. — További terveik? — A meglévőt kívánjuk fejleszteni, szépíteni. Azt akarjuk, hogy a község minden lakosa jól érezze magát, itt dolgozzon, fejlessze azt, aminek az alapjait apáink és mi fektettük le. Késő délután van. Elérkezett a búcsú pillanata. Elhagyjuk a csinos, a szépen fejlődő községet, a főút igazi virógerdejét, amire büszkék a kirólyréviek. Kinn a határban szorgalmasan dolgozó emberekkel találkoztunk. A gazdag, jól öntözött földekről éppen a cukorrépát takarították be. önkéntelenül arra az öreg bácsira kellett gondolnom, aki vagy három évtizeddel ezelőtt az akkori aszály idején azt mondta: „Meglátják, eljön az idő, amikor b szárazságot is legyőzi az emberi ész, a munka." (f) „Virágoskert a mi falunk" A Mátyusföldön barangolva, két évvel a szörnyű világégés után, amikor a nagy szárazság pusztította az új életet kezdő emberek szorgalmas munkájának eredményét, a termést, jártam először Kráfov Brodban (Királyréven), Jól emlékszem Galántáról jövet kátyút, rázás, hepehúpás úton rozoga szekéren döcögtünk a kiszáradt, repedező földek és az utat szegélyező kókadozó fák között. Útközben senkivel sem találkoztunk, a földeken nem dolgoztak. Szomorú csönd nehezedett a tájra. Már a falu közelében döcögtünk, amikor két öregemberrel találkoztunk. Szótlanul álltak az út mentén, bizalmatlanul mustráltak minket, mert abban az időben a váratlan vendégek csak bajt hoztak a falu népére. — Jó napotl — köszöntöttük a poros út mentén állá két öregembert, amikor szekerünk elhaladt mellettük. — Adj isteni — fogadták köszöntésünket, majd egyikük megkérdezte: — Merre tartanak ebben a tikkasztó hőségben? — Nádszegre — válaszolt kocsisunk. — Ha arrafelé tartanak, hót csak kapaszkodjanak föl — Invitálta őket, s előhúzott a bak alól egy gyalulatlan deszkát és keresztbe fektette. — Nem valami kényelmes, de a gyaloglásnál mégis Jobb. Az út pora nem kínozza úgy az embert. — Dehogyis nemi Olyan szomjas vagyok, mint ez a föld, a vetés meg a sok hervatag fa. Egy hörpintésre akár egy tóra való vizet pillanatok alatt ki tudna Inni — jegyezte meg az egyik öreg. — Amit nem tett tönkre a front, azzal a szárazság végez. És mi mindezt tétlenül nézzük... Csodára várunk. Mind azt lessük, mikor erednek meg az egek csatornái. De a csodára hiába várunkl Nem segít Itt az Imádság, csak a munka. Öntözni kellene a földeket. Van itt elég víz a föld mélyén. Meglátják, eljön az idő, amikor a szárazságot Is legyőzi az emberi ész, a munka ... Közben beértünk a faluba s megálltunk a kis vendégfogadó előtt. Kocsisunk két vödörrel bement a kocsmába és vizet hozott. Megltatta a lovat, majd sörre invitált minket. Ezek a csaknem három évtizedes emlékek sejlettek fel bennem, amikor a napokban Ismét Klrály-H. L.-né vemnél (színiül) olvasónk levelére válaszoljuk Ha a büntető eljárásban a tettest, aki önt megkárosította, a büntetésen kívül arra is kötelezték, hogy az okozott kárt megtérítse, ez a bírósági döntés ún. végrehajtási jogcímet képez, amelynek alapján a polgári bíróságnál kérheti a végrehajtás elrendelését, vagyis a kötelezett személy fizetésének, nyugdíjának vagy egyéb pénzbeli követelésének lefoglalását, ingatlanának vagy ingóságainak lefoglalását és eladásét. Az ilyen tartozásért csak a bűncselekményért elítélt tettes felel, házastársa nem. Ha az illetőnek nincs jövedelme, sem lefoglalható vagyontárgya, akkor addig kell várnia, amíg ilyenre a jövőben szert tesz. „Egy nagyon régi olvasó“ jeligére válaszoljuk: Bírósági válás esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül bejelentheti az anyakönyvvezetőnél, hogy ismét felveszi a házasságkötés előtti (lánykori) nevét. Ilyen esetben nem kell illetéket fizetni. Ha ezt nem teszi meg, akkor továbbra is a volt férje nevét kell viselnie, s ezt később már csak külön kérvény alapján és illeték lefizetése ellenében engedélyezik. Válasz „Remény“ jeligére: Ha a második gyermekének megszületése előtti két naptári évben legalább 270 napig volt biztosítva, igénye lesz a fizetett szülési szabadságra. Minthogy 1971. február 1-től van munkaviszonyban és 1973. augusztus 16-tól 1974. február 12-ig fizetett szülési szabadságon volt, feltehetően ezt a feltételt teljesíteni fogja, még akkor is, ha azóta fizetésnélküli szülési szabadságon van. A szülési segély nagysága szempontjából azonban tanácsos volna, ha a második gyermeke megszületése előtt legalább 25 napot tényleg ledolgozna. Csak ebben az esetben kapná ugyanazt a segélyt, mint az előző gyermeke születése után. (Lásd Dávky v materstve a prídavky na deti Práca 1973. 74. oldal.) Dr. B. G.
