A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-11-01 / 44. szám

Norvégia Európa legészakibb álla­ma, Határa az Atlanti-óceánnal, Finn­országgal, a Szovjetunióval és a ten­geren keresztül Dániával érintkezik. Lakosságának majdnem 99 százaléka norvég, a többi lapp, finn, dán és svéd nemzetiségű. Az ország kialakulása a történelem múltjába nyúlik vissza. A jelenlegi Norvégia területén a IX. században kis viking királyságok állottak fenn, amelyeket Haarfogr bizánci császárnő viking testőre kovácsolt egységes ál­lammá. A norvég hajósok messze tá­jakra kalandoztak. Egyes feltevések szerint már 1000 előtt eljutottak Eszak- Amerika partjaihoz, Norvégia uralma alá vetették Izlandot és településeket létesítettek Grönlandon. Norvégia ön-Az ország északi területein még ma is nagy elmaradottságban élnek a lap­pok A fjordokban légpárnás hajék bo­nyolítják le a forgalmat. álló államisága csak a tizenkettedik században vált kétségessé. Ettől kezd­ve ugyanis hol Svédországgal, hol Dániával élt perszonális unióban. Kö­zel ötszáz évig tartó svéd uralom után csupán 1905. június 7-én vált szuve­rén királysággá. Természeti adottságainál fogva Nor­végia több száz kilométeren érintkezik az óceánnal. Ez a partvidék nagyon tagolt. Az óceán néhol több mint 150 kilométer mélyen hatol fjordok formá­jában, magas sziklafalak közt az or­szág belsejébe. A legnagyobb fjord 185 kilométer hosszú, és a mélysége sem lebecsülendő, mert meghaladja az 1200 métert. A fjordok bejáratát mintegy 150 ezer apró sziget és szik­laszirt övezi. Köztük legnagyobb a Lo­foten- és a Vesteláren-sziget. Ezek ta­nyául és kikötőül szolgálnak az igen tapasztalt és edzett norvég tengeri ha­lászoknak, Norvégia egész területe hegyes vi­dék. A Skandináv-hegység tenger felé eső oldala meredek sziklafalként zu­han a tengerbe. A hajósok számára rendkívül félelmetesek ezek a sziklafa­lak, amelyek meredeken emelkednek ki az óceán hullámaiból, Viharos idő­ben próbára teszik a halászhajók leg­gyakorlottabb kormányosait is. Mindezt azért mondjuk el, mert Eu­rópában Anglián és a többi szigetor­szágon kívül nincs még egy ország, amelyik annyira kapcsolatban lenne a tengerrel, mint Norvégia. Ehhez igazo­dik gazdasági élete is, amely az ipar és mezőgazdaság mellett igen jelentős hasznot húz a tengeri halászatból és tengeri szállításból. Azt is mondhat­nánk, hogy Norvégia legfőbb gazda­sági forrósa a tenger. Természetesen a tenger gazdasági lehetőségeinek ki­aknázását az teszi lehetővé, hogy az ország nemzeti jövedelmének több mint 40 százalékát az ipar fedezi. Az ipar nyersanyagbázisa elsősorban az a vasérckészlet, amely Észak-Norvégiából, a Szovjetunióval határos vidékről szár­mazik. Egyedülálló az ország rézérc­készlete, valamint ólom- és cinkérc­bányászata is. Mór a hitleri Németor­szág is fontosnak tartotta az ország ércgazdagságót, mivel korán felfedez­ték uránérc készletét is. Az óceán mellett hosszan elnyúló országról tudnunk kell, hogy ipara 60 százalékban délen települt. Elsősorban a faiparáról és gépiparáról ismert a világon. Norvégia a világ első hajó­építői közé tartozik, de energiaforrásai sem lebecsülendők, hiszen rövid folyói meredeken zuhannak a tengerbe, és kitűnő alkalmat nyújtanak erőművek A hegyes vidéken gyakoriak a föld­csuszamlások. Európa legészakibb országa

Next

/
Oldalképek
Tartalom