A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-10-25 / 43. szám
OKTÓBER 2 8 re inkább megmutatkozott, hogy a kielégítő megoldás a köztársaság szövetségi állammá való átalakítás sa. Évtizedek óta minden év októberében fontos eseményekre emlékezik köztársaságunk lakossága 1918. október 28-án vége szakadt az évszázados Habsburg-elnyomásnak, megalakult a polgári demokratikus Csehszlovák Köztársaság. Az 1918 előtti állapothoz viszonyítva a köztársaság létrejötte óriási haladásnak számított, azonban a hatalomra került burzsoázia a demokrácia leple alatt új eszközökkel tovább is fenntartotta a tömegek elnyomását. Az igazi demokrácia kialakításának lehetőségeit a felszabadulás után született számos haladó intézkedés biztosította. Ezek közé tartozott az 1945 októberében a cseh és szlovák kommunisták, valamint a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom vezetőségének szorgalmazására kiadott államosítási rendelet, amelynek értelmében állami kezelésbe kerültek a legfontosabb iparágak, a bankok iés a biztosító intézetek. Az államosításról szóló törvény a bányászat és kohóipar 100 %-át, az energiatermelő ipar 99 %-át, a vegyipar J7 %-át és a fémfeldolgozó ipar 73 %-át érintette. Fontos forradalmi lépést jelentett a bankok és a biztosító intézetek államosításaik mert utat nyitott a szocialista pénzgazdálkodás kiépítése előtt. A nagyipar és a bankok államosítása hatalmas csapást mért a finánctőkére, amivel az államosítás után a fiatal népi demokratikus állam az ipar kulcspozícióinak és a pénzintézeteknek az ellenőrzésével saját érdekeinek megfelelő új gazdasági rend kiépítéséhez, kezdhetett. Ez a forradalmi jellegű határozat annak idején messzemenően túlhaladta a többi népi demokratikus államok hasonló intézkedéseit, visszavonhatatlanul meggyengítette Csehszlovákiában a kül- és belföldi tőke hatalmát és lerakta a szocialista termelési viszonyok kialakulásának alapjait. Az államosítás eredményeképpen megkezdődött az ország gazdasági életének tervszerű irányítása, kidolgozták a kétéves újjáépítési és népgazdaságfejlesztési terv irányelveit, s 1947. január 1-én hozzákezdünk a tervben leszögezett feladatok megvalósításához, A kétéves terv eredményeként helyreállították a háború okozta károkat, javult a lakosság életszínvonala, emelkedtek a munkabérek és a termelés gyors növekedése új munkalehetőségeket biztosított a dolgozók részére. A CSKP szorgalmazására a munkás-paraszt szövetség megszi-A hatvanas évek közepétől kezdve a párton belül, egyre erősödő jobboldali erők többek között ennek az égető kérdésnek a megoldását is halogatták. 1968 augusztus 21-e után a CSKP vezető szerepének fokozatos megszilárdulása eredményeként végül is október 27-én a Nemzetgyűlés elfogadta a szövetségi államrendről szóló alkotmánytörvényt. A szövetségi államberendezés megvalósítása nagy mértékben hozzájárult az 1968 utáni konszolidációhoz és annak sikeres betetőzéséhez. Ma, amikor a hetvenes évek első felében, az államosítással induló, a politikai és gazdasági nehézségeket sikeresen legyőző szocialista társadalom sokrétű eredményeit vizsgáljuk, leszögezhetjük, hogy köztársaságunk ma már a világ gazdaságilag legfejlettebb országai közé tartozik. Ezt bizonyítják többek között a következő számadatok: az ország ipari termelésének terjedelme ma már 7,5-szeresen túlhaladja az utolsó háború előtti évben (1937) elért termelési eredményeket. 1970- ben már annyit termeltünk, mint 1937-ben a burzsoá köztársaság idején egy egész év alatt. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság ipari termelésének fejlődési üteme az államosítás napja lárdítása érdekében az 1945-ben kisajátított földterületekből 1 700 OOO ha földet osztottak ki a kisparasztok között. Az 1945 és 1948 közötti időszakban a fejlődés nem volt zökkenőmentes. A hazai reakció elkeseredetten várta az alkalmas pillanatot, hogy az elért demokratikus eredményeket felszámolja és a kommunistákat a haladó pártok képviselőivel együtt kiszorítsa a hatalomból. 1948 februárjában azonban a CSKP a dolgozó parasztság és a munkásosztály támogatásával meghiúsította a hazai és a külföldi reakció szándékát, a burzsoázia puccskísérletét. Pártunk teljesítette egyik alapvető történelmi feladatát: az ország munkásosztálya és dolgozó népe számára biztosította a teljes politikai hatalmat. A februári eseményekkel új fejezet kezdődött a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság fejlődésében. A burzsoázia végleges vereségével megnyílt az út a szocializmus építése előtt. 1948-ban lezajlott az államosítás második, még radikálisabb és eredményesebb szakasza. Az ipari és mezőgazdasági termelést hiánytalanul szocializáltuk. A kétéves terv teljesítette alapvető feladatait, és ezzel megteremtette az első ötéves terv megkezdésének feltételeit. A CSKP javaslatára a Nemzetgyűlés jóváhagyta az első ötéves tervet, 1949 februárjában pedig elfogadta az egységes földművesszövetkezetekről szóló törvényt. Az efsz-ek megszervezése a falvaknak szocialista termelési módra való fokozatos áttérését jelentette. Bár a következő évek gazdasági fejlődésében fogyatékosságok is mutatkoztak, az elért eredmények igazolták a szocialista termelési viszonyok vitathatatlan előnyeit. Ezekben az években különösen nagy hangsúlyt kapott Szlovákia iparosításának fontossága. A cseh és a szlovák országrészek közötti gazdasági kieegyenlítődés vitathatatlanul a szlovák nemzetiségi kérdés egyik foltos állomását jelentette, azonban Szlovákia helyzetének csupán ilyen formájú rendezése még nem tehette teljessé az országrész problémáinak megoldását. Egytúlszárnyalta az 1950—1970 közötti években fejlett tőkés államok ipari termelését. Ebben az időszakban az ipari termelés növekedési rátája a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban évi átlagban 83 %, az Egyesült Államokban 4,1 %, az NSzK-ban 7,4 %, Nagy-Británniában 30 % volt). A rohamos gazdasági fejlődés visszatükröződik kulturális eredményeink területén is. Az ország művelődési szintjének emelkedését bizonyítják országszerte az egyre épülő új iskolák, a közép- és főiskolát végzett fiatalok számának növekedése, a könyvtárak, múzeumok és színházak számának emelkedése. Napjainkban az államosításról szóló törvényerejű rendelet kibocsátásának 29. és az ország szövetségi köztársasággá való átalakulásának 6. évfordulóján az eltelt évek gazdasági, politikai és kulturális eredményeinek mérlegelése társadalmunk minden egyes tagját szocialista rendszerünkhöz való további becsületes hozzáállásra ösztönzi. Dr. KISSLING ELEONÖRA heü A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztőhelyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesztőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Cstredná expedícia tlaée, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vj'chodoslovenské tlaéiarne, n. p„ Kosice. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés. fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási szám: SÜTI 6/46. Címlapunkon P. Havran, a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele
