A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-07-12 / 28. szám

ocialista társadalmunk rendkívül nagy rí mm gondot fordít az ifjúság helyes, szocia­­m lista szellemben való nevelésére. A f, szocialista eszméket fiataljaink a mindennapi életből rájuk gyakorolt hatásokból és a különböző könyvekből sajátítják el, ismerik meg. A könyv iránti szeretet — mint a tudásszerzés legbiztosabb forrása — ezért dön­tő fontosságú a felnövekvő nemzedék fejlődésé­ben, formálásában. Ezt a rendkívül fontos kül­detést teljesítette az elmúlt napokban járásunk­ban tartózkodó szlovák és szlovákiai magyar költők csoportja: Emil Boleslav Lukáé, Dénes György, Ozsvald Árpád és Zs. Nagy Lajos. Ta­lálkoztak a Královsky Chlmec-i (Királyhelmeci) Gimnázium tanulóival, a leleszi, a bélyi és a nagytárkányi általános iskolák tanulóival és Abarán az irodalom felnőtt rajongóival. A köl­tőket — eddigi munkásságuk méltatásával — Tolvaj Bertalan és Török Elemér mutatták be az irodalmi összejövetelek résztvevőinek. Az író-olvasó találkozók mindig nagy élményt jelentenek fiatalok és felnőttek számára egy­aránt. Az említett községek lakói olyan embe­rekkel kerültek közvetlen kapcsolatba, akiket már eddigi munkásságuk alapján ismertek és szívükbe zártak. Ez még növelte a személyes ta­lálkozások melegségét, élményszerűségét. A hallgatóságra a legnagyobb hatást Emil Bo­leslav Lukáé nemzeti művész, államdíjas költő mindenkit magával ragadó egyénisége gyakorol­ta. Csodálatos érzés volt az egyik legnagyobb élő szlovák költőt hallgatni, amint kedvesen és tisz­ta magyarsággal beszélt, szavalt, oktatott. A nagy költő szavaiból néhány tanulságos gondo­latot megpróbálok — nem szó szerint idézve — mindannyiunk közkincsévé tenni. A technika beláthatatlan fejlődésen ment át az utóbbi két évtizedben. Az emberek teljesen átalakították környezetüket. Falvak, városok, sőt egész országok arculata változott meg. A techni­ka ily rohamos, forradalmi fejlődése közepette igen nagy szükség van a kultúrára, amely az emberek közti humánus viszony, igazi emberi kapcsolatok elmélyítését szolgálja — mondotta a költő. A líra nemes érzéseket ébreszt, s éle­tem eddigi folyamán mindig ezt tartottam szem előtt és lírámmal, verseimmel, fordításaimmal következetesen szolgáltam az emberek egymás iránti megbecsülésének — elsősorban a szlovák és a magyar nép barátsága elmélyítésének ma­gasztos ügyét. Egyetlen nemzetnek sem lehet célja az elszigetelődés, mert ez a nemzet pusztu­lását jelenti, mint ahogy már eddig is számtalan kisebb-nagyobb nemzet tűnt el a világtörténelem színpadán. A szocialista társadalmi rend óriási — eddig soha nem tapasztalt — lehetőségeket nyújt az együttműködés és kölcsönös megértés elmélyítésére. Hiszek az emberi értelem erejében és bízok az emberek kölcsönös megértésében és egymás iránti közeledésében. Természetesen ál­landó harcot kell folytatnunk az imperializmus embertelensége, vadsága ellen — fejezte be be­szédét E. B. Lukáé. Ezt követően a költő saját verseiből adott elő szlovák nyelven, majd Ady Endre-, Babits Mi-Hasznos találkozások hály- és Juhász Gyula-költeményeket magyar nyelven szavalt rendkívül hatásosan és drámai erővel. A jelenlevők mindenütt lélegzetvissza­fojtva hallgatták a szavalatokat és óriási vas­tapssal fejezték ki tetszésüket. Valóban ezek a szavalatok az igazi, átélt versmondás példaképei voltak. Amikor megkérdeztem Emil Boleslav Lukáé költőt, mi késztette arra, hogy magyar költők verseit szlovákra fordítsa, nagyon kedvesen azt felelte: „Számomra ez visszatérés az első szere­lemhez, a magyar költészethez. Először köteles­ségtudatból fordítottam, s ebből a kötelességtu­datból szívügy lett, a két nép közötti kapcsolat és barátság elmélyítésének szívügye. Majd Ozsvald Árpád, Dénes György és Zs. Nagy Lajos költők mondtak el néhány hasz­nos gondolatot a könyv iránti szeretet, az olva­sás fontosságáról. „A könyv a tudás kimeríthe­tetlen kútforrása. amelyből állandóan meríthe­tünk. Ezért nagyon szeressétek a könyveket“ — hangsúlyozta Ozsvald Árpád. Zsélyi Nagy Lajos ügyesen hívta fel a fiata­lok figyelmét a szlovák nyelv tanulásának fon­tosságára, amikor leszögezte: „A legnagyobb szlovák költő anyanyelveteken szól hozzátok. Annyira tiszteli a magyar népet, hogy ragyogóan elsajátította a nyelvünket is. Ti is úgy tanuljá­tok meg a szlovák nyelvet, mint E. B. Lukáé szlovák költő a magyar nyelvet megtanulta. A szlovák nép és kultúrája iránti tisztelet serkent­sen benneteket a szlovák nyelv tökéletesebb el­sajátítására.“ A költőkkel való találkozás nagy élmény volt. Az olvasás iránti érdeklődés mellett internacio­nalista küldetését is nagyszerűen teljesítette az­által, hogy elmélyítette népeink közötti közeledés, megértés és barátság érzését. MAG GYULA Szőke Lajos felvétele TÓTH LÁSZLÓ: tükrökön átlobog Egy mozdulat, s virág, ló lüktető mell megszelídül Egy mozdulat, s ablakon átzúdul a hullám. Egy mozdulat és este van: szelíd, simogató, a magmától a felszínig, a gyökerekben és a zsigerekben. Állataid kifordult szeme fenn az égen és idelent, fénylő csillagképeid alatt egymásba torlódnak-csuszamlanak a sejtek, a szövetek: dadogás medre fölött átível a nyelv, késnél hidegebb homlokod sziklafák szelek verik. Megsejtett országot rajzolsz anyád fölsebzett tenyerébe, hol városok épülnek, s a szív tájékán városok dőlnek romba: mígnem az utolsó katona fölcsapó lángja is tükrökön átlobog — VÁMOS GÁBOR felvétele GÁL SÄNPOR: délután eső a sárga falú ház és a fehér falú ég és az ébredező cseppek a zöld síkok lábainál fák növekvőben két madár a nap képét ragyogtatja s a csend törvénye alászáll szempilláidra 9 E. B. Lukáé (középen) válaszol a feltett kérdésekre

Next

/
Oldalképek
Tartalom