A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-07-12 / 28. szám
ocialista társadalmunk rendkívül nagy rí mm gondot fordít az ifjúság helyes, szociam lista szellemben való nevelésére. A f, szocialista eszméket fiataljaink a mindennapi életből rájuk gyakorolt hatásokból és a különböző könyvekből sajátítják el, ismerik meg. A könyv iránti szeretet — mint a tudásszerzés legbiztosabb forrása — ezért döntő fontosságú a felnövekvő nemzedék fejlődésében, formálásában. Ezt a rendkívül fontos küldetést teljesítette az elmúlt napokban járásunkban tartózkodó szlovák és szlovákiai magyar költők csoportja: Emil Boleslav Lukáé, Dénes György, Ozsvald Árpád és Zs. Nagy Lajos. Találkoztak a Královsky Chlmec-i (Királyhelmeci) Gimnázium tanulóival, a leleszi, a bélyi és a nagytárkányi általános iskolák tanulóival és Abarán az irodalom felnőtt rajongóival. A költőket — eddigi munkásságuk méltatásával — Tolvaj Bertalan és Török Elemér mutatták be az irodalmi összejövetelek résztvevőinek. Az író-olvasó találkozók mindig nagy élményt jelentenek fiatalok és felnőttek számára egyaránt. Az említett községek lakói olyan emberekkel kerültek közvetlen kapcsolatba, akiket már eddigi munkásságuk alapján ismertek és szívükbe zártak. Ez még növelte a személyes találkozások melegségét, élményszerűségét. A hallgatóságra a legnagyobb hatást Emil Boleslav Lukáé nemzeti művész, államdíjas költő mindenkit magával ragadó egyénisége gyakorolta. Csodálatos érzés volt az egyik legnagyobb élő szlovák költőt hallgatni, amint kedvesen és tiszta magyarsággal beszélt, szavalt, oktatott. A nagy költő szavaiból néhány tanulságos gondolatot megpróbálok — nem szó szerint idézve — mindannyiunk közkincsévé tenni. A technika beláthatatlan fejlődésen ment át az utóbbi két évtizedben. Az emberek teljesen átalakították környezetüket. Falvak, városok, sőt egész országok arculata változott meg. A technika ily rohamos, forradalmi fejlődése közepette igen nagy szükség van a kultúrára, amely az emberek közti humánus viszony, igazi emberi kapcsolatok elmélyítését szolgálja — mondotta a költő. A líra nemes érzéseket ébreszt, s életem eddigi folyamán mindig ezt tartottam szem előtt és lírámmal, verseimmel, fordításaimmal következetesen szolgáltam az emberek egymás iránti megbecsülésének — elsősorban a szlovák és a magyar nép barátsága elmélyítésének magasztos ügyét. Egyetlen nemzetnek sem lehet célja az elszigetelődés, mert ez a nemzet pusztulását jelenti, mint ahogy már eddig is számtalan kisebb-nagyobb nemzet tűnt el a világtörténelem színpadán. A szocialista társadalmi rend óriási — eddig soha nem tapasztalt — lehetőségeket nyújt az együttműködés és kölcsönös megértés elmélyítésére. Hiszek az emberi értelem erejében és bízok az emberek kölcsönös megértésében és egymás iránti közeledésében. Természetesen állandó harcot kell folytatnunk az imperializmus embertelensége, vadsága ellen — fejezte be beszédét E. B. Lukáé. Ezt követően a költő saját verseiből adott elő szlovák nyelven, majd Ady Endre-, Babits Mi-Hasznos találkozások hály- és Juhász Gyula-költeményeket magyar nyelven szavalt rendkívül hatásosan és drámai erővel. A jelenlevők mindenütt lélegzetvisszafojtva hallgatták a szavalatokat és óriási vastapssal fejezték ki tetszésüket. Valóban ezek a szavalatok az igazi, átélt versmondás példaképei voltak. Amikor megkérdeztem Emil Boleslav Lukáé költőt, mi késztette arra, hogy magyar költők verseit szlovákra fordítsa, nagyon kedvesen azt felelte: „Számomra ez visszatérés az első szerelemhez, a magyar költészethez. Először kötelességtudatból fordítottam, s ebből a kötelességtudatból szívügy lett, a két nép közötti kapcsolat és barátság elmélyítésének szívügye. Majd Ozsvald Árpád, Dénes György és Zs. Nagy Lajos költők mondtak el néhány hasznos gondolatot a könyv iránti szeretet, az olvasás fontosságáról. „A könyv a tudás kimeríthetetlen kútforrása. amelyből állandóan meríthetünk. Ezért nagyon szeressétek a könyveket“ — hangsúlyozta Ozsvald Árpád. Zsélyi Nagy Lajos ügyesen hívta fel a fiatalok figyelmét a szlovák nyelv tanulásának fontosságára, amikor leszögezte: „A legnagyobb szlovák költő anyanyelveteken szól hozzátok. Annyira tiszteli a magyar népet, hogy ragyogóan elsajátította a nyelvünket is. Ti is úgy tanuljátok meg a szlovák nyelvet, mint E. B. Lukáé szlovák költő a magyar nyelvet megtanulta. A szlovák nép és kultúrája iránti tisztelet serkentsen benneteket a szlovák nyelv tökéletesebb elsajátítására.“ A költőkkel való találkozás nagy élmény volt. Az olvasás iránti érdeklődés mellett internacionalista küldetését is nagyszerűen teljesítette azáltal, hogy elmélyítette népeink közötti közeledés, megértés és barátság érzését. MAG GYULA Szőke Lajos felvétele TÓTH LÁSZLÓ: tükrökön átlobog Egy mozdulat, s virág, ló lüktető mell megszelídül Egy mozdulat, s ablakon átzúdul a hullám. Egy mozdulat és este van: szelíd, simogató, a magmától a felszínig, a gyökerekben és a zsigerekben. Állataid kifordult szeme fenn az égen és idelent, fénylő csillagképeid alatt egymásba torlódnak-csuszamlanak a sejtek, a szövetek: dadogás medre fölött átível a nyelv, késnél hidegebb homlokod sziklafák szelek verik. Megsejtett országot rajzolsz anyád fölsebzett tenyerébe, hol városok épülnek, s a szív tájékán városok dőlnek romba: mígnem az utolsó katona fölcsapó lángja is tükrökön átlobog — VÁMOS GÁBOR felvétele GÁL SÄNPOR: délután eső a sárga falú ház és a fehér falú ég és az ébredező cseppek a zöld síkok lábainál fák növekvőben két madár a nap képét ragyogtatja s a csend törvénye alászáll szempilláidra 9 E. B. Lukáé (középen) válaszol a feltett kérdésekre
