A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-13 / 37. szám

\ A beat-zenészek betegsége „Eljön az az Idő, amikor a zaj az emberek nagy ellenségévé válik, és küzdeni kell majd ellene, mint valamikor a pestis és a kolera ellen.“ Ezt Robert Koch mondta a múlt században, és sajnos, úgy látszik jóslata kezdett betelje­sedni. A zaj, a nagy zaj már jelen van min­denhol, az ember szervezetének és egészségé­nek kárára. Korunk jellemzője, a mechanizá­­ció roppant fejlődése nem csupán a termelést növelte, hanem a zajt is. A különböző erős­ségű és minőségű zaj szinte állandó kísérő­jévé vált életünknek. Jelen van otthonunk­ban, az utcán és munkahelyünkön. Még a sűrű erdők mélye sem mentes a re­pülőgépek zúgásától, vagy éppenséggel a hangfal áttörésével való robbanástól. A nagy zaj káros hatása többoldalú. Hát­rányosan hat az idegrendszerre, az emész­tésre, a belső elválasztású mirigyekre, vala­mint a szívre és általában a vérkeringési szervekre, s természetesen a hallószervünkre. A hosszan tartó zaj fáraszt. Idegessé, inger­lékennyé válik az ember, csökken az össz­pontosító képessége és munkakedve. Az ál­matlanság, fejfájás, szédülés szintén lehet a nagy zaj következménye. Amerikai felméré­sek szerint az Egyesült Államokban az ipar­ban használatos gépek 50 százaléka 90—100 decibel zajt okoz, ami már károsan hat a hallószervre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy több millió ember van Ameri­kában, akinek a hallószerve tartós sérülést szenvedett. Nálunk sem sokkal jobb a hely­zet. Különösen egyes iparágakban, az olyan munkahelyeken, ahol állandó a nagy zaj. Természetes, hogy a zajártalom miatt nem lehet leállítani az ipari termelést. Az aóél­­üzemek, csementgyárak, szövödék stb. nélkül civilizációnk elképzelhetetlen. Ez azonban nem jelenti azt. hogy az iparban nem lehet semmit tenni. Jobb szigeteléssel, fülvédővel és nem utolsósorban munkaszünetek beikta­tásával jelehtősen lehet csökkenteni a zaj ká­ros hatását. A munkahely zajártalmát azon­ban a termelés érdekében tudatosan vállalt rizikónak is tekinthetjük. Nagyobb hiba az. hogy még a munkahe­lyen kívül is kénytelenek vagyunk tűrni á 80—90 decibelnél is erősebb zajt. Még a szó­rakozóhelyeken is. Egy régebbi szúrópróba alkalmával a ze­nés szórakozóhelyeken 90—110 dB (decibel) erősségű zaj volt mérhető. Kétségkívül a mikrofonoknak is nagy szerepük van a zaj okozásában. Ma már nagyon sok szórakozó­helyen van mikrofon, sőt, még a „csendes“ templomokban is. Egy felmérés arra mutat, hogy a szórakozó­helyeken dolgozó zenészek hallása nagyban csökken. No, de nézzük az adatokat. * Az egyik külföldi orr-fül-gégeklinika dol­gozói és munkatársai a beat- és a jazz-zené­­szek munkakörülményét és hallószervük ál­lapotát vizsgálták meg. Megállapították, hogy a zenekar tagjai a modem számok játszása­kor átlagosan 100 decibeles zajban dolgoznak. Mielőtt továbbmennénk, lássuk, mit mon­danak a szakkönyvek a decibelek hatásáról. A 85 dB-nél magasabb hangnyomás szint­jén dolgozók számára már ajánlatos az orvosi ellenőrzés. A 90—100 dB fáraszt, bágyít és (esetleg gyógyuló) hallásveszteséget okoz. A fenti megállapítás a beat és a jazz-zené­­szek esetében is igazolódott. A megvizsgált 35 zenész közül csak három­nak volt a hallása teljesen kifogástalan. A többieknél, tehát a megvizsgáltak 91,4 szá­zalékánál, erősebb-nagyobb hallásgyengülést állapítottak meg: 17-nél gyengébbfokú hallás­csökkenést; 10-nél középfokút; 5-nél pedig súlyosan sérült hallószervről tanúskodtak a vizsgálatok. így a beatzenészek, ahogy romlik hallásuk, mindig erősebben és erősebben ját­szanak hangszereiken, és tűrik a mikrofon torzító és fülromboló erősségét. Végül természetesen a zenehallgatók is megszokják a hangorkánt és bágyadtan, fá­sultan keresnek menedéket esetleg az alko­holban. Más a helyzet a fiatalokkal. A fiatalság szeret hangoskodni. A hanglemez klubok túl­zót hangereje azonban bizonyos, hogy rájuk is károsan hat. Sajnos, az ellen úgy látszik nem lehet tenni semmit. Az egyéni szabad­ságra való hivatkozással a fiatalság, nyilván minden törvénytervezetet igyekezne megtor­pedózni, amely a hangerősséget korlátozná. Pedig hát ha a törvénnyel meg lehet til­tani a fertőző betegségek terjesztését. . . Ha már a környezetszennyezés ellen is van törvény, akkor miért ne lehetne a testet, lel­ket károsító zaj ellen is törvényt hozni? Bizonyos, hogy egyszer lesz zajtörvény is. Addig azonban, amíg ezt meghozzák, ajánla­tos, úgy, ahogy lehet, egyénileg védekezni. Levelezni, ismerkedni szeretnének Kelemen Márta, 946 51 Nesva­­dy I. 157, okr. Koinárno. Tizenhat éves vagyok, szere­tem a tánczenét, a természetet, kedvelem az olvasást. Hozzám hasonló korú fiatalokkal sze­retnék levelezni. Bihari Zoltán, 7727 Palotabo­­zsok, Petőfi S. u. 21, Baranya­­megye, Magyarország. Tizennyolc éves vagyok. Szí­nészképeket és bélyeget gyűj­tök. 16—18 éves lányokkal sze­retnék levelezni. Mezei Ilona, Űdernícká é. 6, 94 501 Komárno. Tizennyolc—tizenkilenc éves fiúkkal és lányokkal szeretnék levelezni. Csiesei Károly VŰ 4434, 27 703 Horni Poéaply, okr. Mélník. Katonai szolgálatomat töltöm. Hasonló korú lányokkal és fiúkkal szeretnék levelezni. Bosnyák Magda, Kelecsényi Márta, Farkas Ilona, 049 43 Jablonov n/T., okr. Roíftava. Színészek és táncdalénekesek képeit gyűjtjük. Magyar nyel­ven szeretnénk levelezni. Moravéin Márta, 895 42 Veiké Dravce, okr. Luéenec. Tizenhét—tizennyolc éves lá­nyokkal szeretnék levelezni. Kedvenc énekesem Koncz Zsu­zsa. SIKER A tizennyolc éves Na­­gyezsda Pavlova a szov­jet klasszikus balett legnagyobb reménysé­gei közé tartozik. Nem­régen megnyerte azt a versenyt, amelyet a fia­tal balett-táncosok ré­szére írtak ki. Ma már a Moszkvai Nagyszín­ház táncosnője, és je­lentős külföldi vendé­gek látogatásakor is fellép. SÚLYA KILENC TONNA A moszkvai Lomonoszov Egyetem épületét ötágú csillag díszíti. A csillag 240 méter magasan van és aranyozott üveg­ből készült. Átmérője 9 méter és súlya 9 ton­na. A LEGFIATALABB RÁDIÓS Az ötéves Nad Mach­­kowen a világ legfiata­labb rádióbemondója. Az ausztrál rádióban minden reggel szerepel, gyermektörténeteket mesél magáról, beszél a szüleiről és a roko­nairól. Ez az adás az egyik legnépszerűbb műsorok közé tartozik. Rekordösszeget fizetett ki az egyik gyűjtő a képen látható 400 éves afiikai szoborért. A szobor 185 000 font sterlingért kelt el. Úgy látszik, a gyűjtőknek sem­mi sem drága, főleg, ha van miből kifizetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom