A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-09-13 / 37. szám
Az elnöki palota Helsinkiben képzelései és tervei alapján nagyarányú lakásépítő akció indult Helsinkiben, Lahtiban, Tamperében és más városokban, A tervek realizálása beigazolta Saarinen építészeti felfogásának helyességét. Legideálisabbnak tűnik a természetellenesen és hirtelen duzzadó nagyvárosok decentralizálása és kisvárosok, helyesebben elővárosok építése a nagyvárosok körül. Ezen elv» alapján épült Helsinki elővárosa — Tapiola, mely minden látogatóra tartós benyomást tesz üde szépségével, újszerűségével. Itt minden egyes ház más, úgy a külsejét, mint a belső kiképzését tekintve, s ez annyira különbözik a mi új külvárosainktól, lakónegyedeinktől, ahol az embert megtévesztik az egyforma épülettömbök, s mi tagadás, nem is nagyon nem látják bebiztosítva a kellő forgalmat és a lehető legnagyobb nyereséget, A nagyarányú építkezés mérsékelte ugyan a lakásproblémát, de korántsem oldotta meg teljesen, s ezt azután a lakástulajdonosok alaposan ki is használják. így napirenden maradt az égető probléma, mely a háztulajdonosok és az albérlők között gyakori nézeteltérések okozója, az egyre emelkedő lakbérek problémája. Mert ezek a lakbérek igen érzékenyen sújtják a családi költségvetést: a finn dolgozó keresetének negyedrészét, sokszor még ennél is többet emésztenek fel. De nemcsak a lakbérek emelkednek, hanem jelentős mértékben az árak is. A legfontosabb élelmiszerek ára az elhalandóság ebben az északi országban! Fokozott figyelmet fordítanak a fiatalokra és a felnövekvő generációra. S ennek következtében érdekes feladatok hárulnak a közigazgatási szervekre. Például nekik kell gondoskodniuk arról, hogy a diákok ingyenesen kapjanak meleg ételt az iskolában. Továbbá figyelembe véve a jellegzetes finn adottságokat, az iskolától távol lakó gyerekeket az iskolába és az iskolából haza kell szállítaniuk, illetve biztosítaniuk kell azok elszállásolását. Ha a finn iskolában megkezdődött a tanítás, oda már nem léphet be senki, s így azután a későn érkezőnek várnia kell az első szünetig, amikor minden A parlament monumentális épülete gyereknek ki kell mennie a friss levegőre, bármilyen is az időjárás. Azt hiszem, ezt nálunk is bevezethetnék! A testnevelés és a sport a finn iskolában nem valamilyen harmadrendű szerepet tölt be, hanem a mindennapi élet fontos tartozéka. A már hagyományossá vált könnyűatlétikai versenyeket végignézi, végig szurkolja az egész környék lakossága. Finnországban csakúgy, mint a többi északi államban is, komoly problémát jelent az alkoholizmus. Sokáig szesztilalom volt, de a közmondás szerint is a tiltott gyümölcs csábít legjobban, így aztán a törvény csak papírformula maradt. 1931-ben népszavazást tartottak és a szavazók hetvenkét százaléka a szesztilalom feloldására szavazott. Az ALKO-társaság állami létesítmény. Minden nagyobb városban van néhány üzlete, a kisebb városokban egy-egy és a falvakban ilyen egyáltalán nincs. Az ALKO üzleteiben kapható sör, bor korlátozás nélkül. De erősebb bort és pálinkát csak könyvre kaphatnak a vásárlók, s a vásárolt mennyiséget beírják az illető könyvecskéjébe. Az ALKO központjában lelkiismeretesen vezetik a kartotékokat arról a 30 000 alkoholistáról, akik csak korlátozott mennyiségben, illetve egyáltalán nem kaphatnak szeszes italt. Az átlagos polgárt nem sújtja ez a rendszer. Hétköznap tizenhét és szombaton tizennégy óra után Finnországban sehol sem lehet palackozott szeszes italt vásárolni. A kávéházakban és a mulatóhelyeken is csak pohárba töltött italt szolgálnak fel. S ami talán a leglényegesebb az alkoholizmus terjedése elleni harcban: Finnországban rendkívül magas a szeszes italok ára!... Erdőkkel, tavakkal, észak szép tündérlányával kezdtem és alkohollal fejezem be az írásom. Hát igen, amit sikerült megtudnom, mindent elmondtam már Finnországról és a rokonszenves finn emberről, csak azt nem, hogy azért ők is ismernek bennünket. RADIM SVOJAN Finnország — az ezer tó és a végtelen erdők országa A látogatók és a turisták túlnyomó többsége bizonyára repülőgéppel érke zik Finnországba. S lehet, hogy közülük sokan nem is tudatosítják, hogy az a vidék, mely fölött elrepülnek, mennyire jellegzetes. Kicsiben ilyen az egész or szag. A táj két szép uralkodó eleme a rengeteg kisebb-nagyobb tó és a csaknem összefüggő erdőség. Igen, végtelennek tűnő erdők és a megszámlálhatatlan tótükör. Pedig kissé más a helyzet. A rendszerető és alapos finnek a megszámlálhatatlant pontosan megszámolták. Az erdők az ország területének hetvenegy százalékát, s a tavak pedig ugyan csak a kilenc százalékát borítják, de azért körülbelül hatvanezer van belőlük is. Ezeket a tavakat folyók, patakok, erek és csatornák kötik össze, s így tulajdonképpen ez a sok tó egy hatalmas, összefüggő vízhálózatot alkot. Ha valaki azt hinné, hogy ez a finneknek —- éppen azért, mert olyan sok van belőle — már közömbös, hétköznapi valami, hát nagyon nagyot téved. Talán rrjjnden tónak, tavacskának, még a legkisebbnek is van neve. És nem is akármilyen, hanem költői, mesébe illő nevek ezek. Vajon hogyan élnek az emberek ebben a rokonszenves, szép északi országban? Aki már többször járt itt, hosszabb időt töltött el ebben az országban, bizonyos összehasonlításokat tehet és megerősítheti, hogy a fejlődés sok újat hozott, újat és jót. De azért probléma van itt még bőven. A második világháború vérzivatara után békés fejlődésnek indult ez az ország. Hozzálátott új és modern iparának kiépítéséhez, s amikor felmerült az egyre komolyabb arányokat öltő lakáskrízis, eszükbe jutott Saarinen. Az ő elélveztek. Ennek a ténynek erős kontrasztja viszont az, hogy az asszonyok egyenlő munkáért kisebb fizetést kapnak, mint a férfiak (úgy a fizikai; mint a szellemi munkások). A nők és a férfiak fizetése közötti különbség gyakran húsz százalék. S ezért aztán Finnországban még egyre tart a nők harca az igazi egyenjogúságért, hogy a nők és a férfiak egyenlő munkáért egyenlő bért kapjanak. Ez a probléma állandóan napirenden van sok szervezetben, főként a női szervezetekben. Bizonyos haladást jelent, hogy az utóbbi időben fokozottabb mértékben gondoskodnak az anyákról és a gyermekekről. Fokozatosan kiépült olyan központoknak egy aránylag sűrű hálózata, melynek feladata az anyákról és a gyermekekről való gondoskodás. Ezeken a helyeken ingyenes orvosi vizsgálat és szülési tanácsadó van. Világ- I viszonylatban a legkisebb a gyermekmúlt évben tizenöt százalékkal emelkedett. A gazdasági helyzet következtében ötvenötezerre emelkedett a munkanélküliek száma, s ezek jelentős hányada nő. Bár Finnországban a nők foglalkoztatottsága igen magas (körülbelül 45 százalék), ennek ellenére is léteznek itt azok a problémák, amelyek más államokban is megoldásra várnak még. A legtöbb nő a szolgáltatási üzemekben, az üzletekben, a mezőgazdaságban és az iparban dolgozik. A finn iskola is erősen feminizálódott. Ha már a nőknél tartunk, meg kell említenünk egy tényt. Finnország volt a világ első olyan állama, ahol a nők o férfiakkal egyenlő politikai jogokat Egy jellegzetes vidéki szauna, amilyen útón-útfélen akad Finnországban A szerző felvételei Tapiola egyik részé gyönyörködtetnek. Tapiolában a házak fenyvesben, sziklákra vagy a tengerpartra épültek bizonyos távolságra egymástól, hogy minél jobban érvényesüljenek természetes környezetükben. Hogy a fény minden oldalról érhesse őket, levegősek legyenek. A finnek számára nemzeti ideál az, hogy a természetben élhessenek. A vágy, hogy minél nagyobb harmóniában, összhangban éljenek a természettel, oly erős és annyira beléjük gyökerezett, hogy sok esetben semmibe veszik a modern urbanisztika törvényeit. Azt mondják, hogy a törvény van az emberért és nem megfordítva. A finn lakáskultúra tagadhatatlanul igen magas színvonalú, viszont a különféle szolgáltatások terén már nem ilyen ideális a helyzet. Nemegyszer előfordul, hogy a szolgáltatási részlegek és az üzletek igen messze vannak a lakásoktól. Ennek egyik oka az, hogy a szolgáltatási hálózat és az üzletek magánkézen vannak. S a tulajdonosok addig nem létesítenek új üzletet, amíg TAPIOLA - ÉSZAK TÜNDÉRLÁNYA
