A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-13 / 37. szám

Nem a legalkalmasabb Idő­pontban toppantunk be a a Radvaft nad Dunajom-t (dunaradványi) egységes földművesszövetkezet iro­dájába az egyik augusztus eleji nap délelőttjén. A délutáni aratási ünne­pélyre készülődtek a szövetkezet tag­jai. Takács András agrármérnök, a szövetkezet elnöke éppen az utolsó sorait gépelte az ünnepségre készülő beszámolónak. Ennek ellenére foga­dott, bár Igazán nem sok ideje volt ezen a napon. Az aratási koszorú mór ott állt készen, Indulásra várva, minden azt mutatta, hogy befejezték az idei aratást, s nem is akárhogyan, megszolgálták az ünnepséget. Hétszáz hektáron gazdálkodik a dunaradványi szövetkezet. Takács András 1068 március óta elnök itt. A megelőző évben 1967-ben hét és félmillió, tavaly 15 millió 200 ezer korona volt a‘z összbevételük. Az idén még ennél is többet akarnak elérni. Erre 16 millió 700 ezer koro­na értéket tesz ki a termelési ter­Jó lenne, ha a terményfelvásárló és takarmánykeverő üzem Ismét beve­zetné a garantált súlygyarapodást biztosító takarmánykeverék gyártá­sát. Ezzel korábban nagyon jó ered­ményeket értünk el. Tudjuk, milyen óriási jelentőségű a víz, ha az ember a szolgálatába tudja állítani. A szeszélyes Időjárást akarták ellensúlyozni, amikor a kör­nyék öt szövetkezete úszó szivattyú­­állomást létesített a Dunán. Kétezer­negyven hektárt öntöznek így már negyedik éve az ún. sávos öntöző­­berendezéssel. A radványi szövetke­zetnek jelenleg hat ilyen öntözőbe­rendezése van, ezeket egy traktor­ral üzemeltetik, s kezeléséhez egv személy elegendő. Egy-egy ilyen be­rendezéssel 1,5 hektárt lehet öntöz­ni műszakonként. A jövőben ki akar­ják bővíteni az öntözőrendszert, ösz­­szesen 18 ilyen berendezést akarnak üzembe állítani. A radványi szövet­kezeten kívül a vlrtit, a madarit, a marcelházait, és a Srobárovóit is el­látja vízzel a szivattyúállomás. A szaralovi szovjet küldöttség látogatása az emlékműnél Jó szövetkezet-népes, fejlődő falu vük. Ezt főleg a mezőgazdasági ter­ményekből akarják teljesíteni. 2400 métermázsa volt a szerződéses gabo­naeladási tervük, ezt július 13-ig 101,4 százalékra teljesítették, első­ként a kormárnól (komáromi) Járás­ban. Utána terven felül átadtak még 200 q a felvásárló vállalatnak s ez­zel tervüket 110 százalékra teljesí­tették. A tervben előirányzott 5288 q gabona helyett 7532 mázsát termel­tek. Az aratási munkákat a szeszé­lyes időjárás ellenére is idejében vé­gezték el, és a lehető legkisebb volt a szemveszteség. Már évek óta min­dig a radványi szövetkezet fejezi be elsőként az aratást a járásban s tel­jesíti gabonafelvásárlás! tervét. A nö­vénytermesztésből származik jöve­delmük jelentős része. Négy hektá­ron termesztenek az idén zöldséget fóliasátrakban. Kétmillió korona ér­tékben terveztek az idén paprikát. Ebből Július végéig egymillió két­százötvenezer koronát mór bevettek. Gyümölcsből négyszázezer korona volt a terv, Kajszi- és őszibarackból eddig már 682 ezer koronán felül árultak, A szőlészet szilárd termelési ágazatnak tekinthető. Minden re­mény megvan rá, hogy itt is túltel­jesítik a tervet. A korai zöldségnél mutatkozik egy kis lemaradás. A ter­vezett összegnek addig csak a ki­lencven százalékát vették be. Az állati termékek termelési ter­vét is minden téren ha nem is sok­kal, de túlteljesítették. Bár ezen a téren még szeretnének előbbre lépni. — Jelentős Javulás mutatkozik ezen a téren, — mondja az elnök. — Saj­nos az abraktakarmány minősége nem mindig mondható a legjobbnak. A radványi szövetkezet az elmúlt években négy lakást épített. Jelenleg egy nyolc lakásegységet magában fog­laló tömb épül, ezzel tíz évre a szö­vetkezethez kötik a fiatalokat. A há­­romszobás összkomfortos lakások minden igényt kielégítenek. Olyanok, amilyenekről a falusi ember a fel­­szabadulás előtt még álmodni sem mert volna. A szövetkezetnek 206 állandó dol­gozója van. Az átlagos életkor 38 év. Az elnök is fiatal: 41 éves. A dol­gozók 95 százaléka rendelkezik az előírt szakképzettséggel. A tagok át­lagos havi keresete 2360 korona. A hnb épületét mindjárt az or­szágút mellett találjuk. Chovan Lász­ló elnök ottjártunkkor éppen gyógy­fürdő kezelésen volt. Így „csupa" nőt találtam a tanácsházban. Dlósy Má­ria nénitől — aki a hnb titkára — érdeklődtem a falu fejlődéséről. A felszabadulás előtt a falu vízi­malmairól volt nevezetes. Több mint tíz malomra emlékeznek, de valami­kor még ennél is több volt. Az em­berek elég nehéz körülmények kö­zött éltek. Néhányan halászattal is foglalkoztak. A radvónyiak zöme je­lenleg a szövetkezetben keresi a ke­nyerét, annak ellenére, hogy egy ha­talmas paprikaszárító is működik a faluban, igaz, csak idényben. Négy hónapig hatvan személy számára biztosít munkát. Közigazgatásilag Radványhoz tartozik a közeli Virt is a Dománypusztával. Radványnak alig ezer lakosa van, az összevont községet 1392 ember lakja. Tavaly a nemzeti bizottságok szo­cialista versenyében igen jó ered­ményt értek el. Szocialista vállalá­sukat 409 százalékra teljesítették 2 570 200 korona értéket hozva létre. A dicsérő oklevélen kívül húszezer korona pénzjutalmat kaptak a já­rási nemzeti bizottságtól. A válasz­tási program teljesítése Is sikeresen folyik. Ennek keretében két rava­talozót is építenek: egyet Virten{ egyet Radványon összesen 380 ezer korona értékben. Az idén befejezik három autóbuszmegálló, illetve fe­dett várakozó építését (ezek értéke 45 ezer korona lesz). Rendbehozták a járdákat, aszfaltburkolattal látták el a falu összes mellékutcáját, fá­kat ültettek és sok egyéb hasznos munkát végeztek a faluszépítési ak­cióban. A faluba vezető út mellett a Duna felől egy szépen gondozott emlékmű és gondozott környéke vonja magára az érkező figyelmét. A járás terüle­tén itt szálltak partra 1945 márciusá­ban elsőként a felszabadító szovjet csapatok — a dunai flottilla katonái. Az ő tiszteletükre emelték az emlék­művet, s itt a közelmúltban a járás­ban járt szaratovi küldöttség tagjai is elhelyezték a megemlékezés virá­gait. A felszabadulás óta valóban nagy fejlődésnek indult a község. Eltűn­tek a nódfedeles házak, jelenleg csak egy van mór a faluban. A mintegy háromszáz lakóház közül már min­det átalakították vagy újjáépítették. Mintegy két éve adták, át a minden igényt kielégítő korszerű üzlethózat és vendéglátóipart üzemet. Mintegy 600 ezer koronás költséggel átépítet­ték a kultúrházat, s 400 ezer koro­nába került az iskolaépület tataro­zása. Ebben az évben adták át a Úszó szivattyú-állomás a Dunán A színjátszó csoport tagjai az összszlovákiai versenyt hirdető plakát előtt Suranyban hatvan gyereket befogadó óvoda új kétszintes épületét. Varga Gyuláné, az óvoda igazgatónője elragadtatás­sal beszélt a létesítményről, ahol va­lóban igen korszerű körülmények között nevelik a kis emberpalántá­kat. Korszerű segédeszközök, szociá­lis létesítmények segítik a hatékony nevelést, oktatást. Akaratlanul is felvetődik az em­berben a kérdés: ahol ilyen jól áll­nak anyagilag, mit tesznek a kultu­rális igények kielégítése érdekében. Kurucz József a szövetkezet üzemi pártszervezetének s egyben a Nem­zeti Front helyi szervezetének az el­nöke. Minden hónapban rendszere­sen összehívja a tömegszervezetek vezetőit, akik beszámolnak szerveze­teink tevékenységéről. Olyan még nem volt, hogy valamilyen oknál fogva elmaradt volna az ülés. Leg­utóbb Blanár Ferencné, a nőszerve­zet elnöke számolt be tevékenysé­gükről. A nemzeti bizottsággal közö­sen megrendezték a „nyugdíjasok napját“, s megajándékozták az idős embereket. Ünnepélyes keretek kö­zött zajlanak az arany és ezüstlako­dalmak, a személyazonossági igazol­ványok átadása, az esketések, a név­adók. Ez mind arról tanúskodik, hogy az új, mély emberi tartalom­mal telített szocialista szokások meg­honosításában jelentős szerepet vál­lal magára a nőszervezet. Tagjai a közelmúltban meglátogatták a közeli gyermekotthont és mintegy ezer ko­rona értékű ajándékkal kedvesked­tek a gyermekeknek. A tömegszer­vezetek mindegyikéről elmondható, hogy jól dolgozik. A SZISZ-szervezet a társadalmi munkákon kívül külön­féle kulturális akciókat szervez. De a radványiak arra a legbüsz­kébbek, hogy a CSEMADOK színját­szói ebben az évben nemcsak a já­rási színjátszó fesztiválon lettek el­sők, hanem az öntevékeny színját­szók országos versenyén is jól meg­­állták a helyüket Suranyban. Iga­zán megérdemlik, hogy ide írjam a nevüket. Íme: Acsayné Pálenyik Ilo­na óvónő, Blanárné Sándor Ilona raktáros, kubicáné Viczena Erzsébet szakácsnő, Kalácska József tanító, Chovan László hnb-elnök. Vala­mennyien dicséretet érdemelnek Jó­kai Anna: Tartozik és követel című darabjának kiváló színre viteléért, Hatszor adták elő a darabot otthon és a környéken. Ízléses műsorfüze­tükből megtudhatjuk, hogy a dara­bot a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. és a CSEMADOK megalakulásának 25. évfordulója tiszteletére tanulták be és adták elő. A helyi efsz anya­gilag támogatja a színjátszók mun­káját. De nincs is olyan év, hogy egy-egy színdarabbal ne mutatkoz­nának be. Szeretnének a jövőben kamara-darabokat játszani, mivel ki­csi a színpad, és kisebb csoportot összetartani is könnyebb. KURUCZ LUJZA

Next

/
Oldalképek
Tartalom