A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-30 / 35. szám
EMLÉKEZÜNK A felkelés és az antifasiszta ellenállás kierihelkedő személyiségei dachaui koncentrációs táborba, ahol halálra ítéltek. Ki ugyan nem végeztek, de teljesen tönkrementem. A felszabadulás után Dr. Bláha professzor gyógyított meg. Míg élek, hálás leszek neki. Kérem, ezt okvetlenül írja megl El ne felejtse a nevet: Bláha professzori Álmos, iszapos folyó a Hnilec. De ha beszélni tudna, sok-sok szomorú — s talán néhány vidám — történetet mondana el nekünk. A folyó azonban hallgat. Helyette is beszél hát az ember, az egykori partizán, Albin Koklei svedlári lakos: — Legszomorúbb élményem talán az volt, mikor bajtársainkat — akik súlyos sebeik miatt nem tudtak velünk együtt harcolni '—, egy sziklás barlangban kellett hagynunk, s mire a nehéz ütközet után a barlanghoz visszatértünk, mindannyiukat agyonlőtték a fasiszták... Vidám élményem nem volt sok, Talán csak egy: 1945. május 9-én már nem az ellenségre lövöldöztünk, hanem — nagy örömünkben — a levegőbe. Gelnica (Gölnicbánya) szintén bátor embereket küldött annak idején a hegyekbe. Köztük volt Michal Mikolaj elvtárs, a gelnicai gimnázium jelenlegi igazgatója is: — A felkelés kitörése idején a csehszlovák hadsereg tagja voltam. Mikor Kalinovo község mellett táboroztunk, kapcsolatba kerültünk az ukrán partizánokkal. Röviddel azután, hogy erről a területről Turcianske Teplicébe vezényelték zászlóaljunkat, a szovjet hadsereg — még 1944 szeptemberében — felszabadította Kalinovct, Turcianske Teplicében a zászlóaljparancsnokság megbízásából én tárgyaltam az ottani partizáncsoport vezetőségével, hogy besoroljanak bennünket a felkelők közé. Ez augusztus 27-én történt. Banská Bystricában pedig Golián alezredessel tárgyaltam meg zászlóaljunk feladatait. Mikor a fasiszták Strecno mellett megtörték a partizánok ellenállását, Martin és Vrútky környékére mentünk, s ott tankok és repülők segítsége nélkül harcoltunk a német túlerővel. Sokan közülünk hősi halált haltak. A német előrenyomulást idejében megállítottuk, s csapattestünk Vrútkyból kompon kelt át a Vág jobb partjára. Hajnalban oldalba támadtuk a németeket, ök nem voltak felkészülve a támadásra, s visszavonultak. Nekünk nem voltak veszteségeink, csupán én sebesültem meg. Zászlóaljunk a Martintól Banská Bystricáig elterülő hegyekben egészen a felszabadulásig harcolt. A Szlovák Nemzeti Felkelés vezetőségétől először a „DUB" (Tölgy) nevet, majd további győzelmeink után a „Zelezny prápor" (Vaszászlóalj) elnevezést kaptuk. Mikolaj elvtárssal kapcsolatban azt is meg kell jegyeznünk, hogy — bár magyarul nem beszél — nemzetiségünk ügyét a szívén viseli: 1949-ben hathatós segítségéért a Kosicei (Kassai) Magyar Kultúregylettől köszönő levelet kapott. Gelnica környékén, az egykori'Éhség völgyében ma is sok német nemzetiségű ember él. A fasizmus elleni harcba ők is bekapcsolódtak: mert nem a németek, hanem egy eszme képviselői ellen folyt a küzdelem, A 118 tagú — többnyire német nemzetiségű partizánokból álló — csoport Ernst Thälmann nevét vette fel: azét a német kommunistáét, akit 1944. augusztus 18-án a fasiszták meggyilkoltak, A Thölmann-csoport parancsnoka, Rajmund Hübler szintén Gelnicán él: — Csoportunk Martinov őrnagy brigádjához tartozott. A németeken kívül szlovák, magyar, román és szovjet — főleg kirgiz és üzbég — partizánok harcoltak sorainkban. Az volt a feladatunk, hogy lehetetlenné tegyük a fasiszták lőszerszállítását: hidakat, vasutakat robbantottunk fel, különféle torlaszokat építettünk. A németeket nem szoktuk megtámadni, csak akkor harcoltunk velük, ha ők támadtak meg minket. A Hnilec nem beszól. A partján álldogáló fák is elfeledték a törzsükre loccsant drága vért. Az ember azonban emlékezik: ádáz harcokra, hősi halottakra, szabadságunk tavaszára .. . A réteken szénát gyűjtenek a Hnilec völgyének szorgalmas emberei, békésen legelésznek a juhok, a fák közt egymást átölelve sétálnak a szerelmesek. Új élet folyik az egykori Éhség völgyében: az a szép, boldog, gazdag élet, amelyért a felkelők harcoltak. VARGA ERZSÉBET Partizán felderitők a Szagyilenko partizánosztagból. - Balról jobbra: Jozef Krausz szlovák, Ivan Volosin kárpátukrán és Franc Asub horvát partizán ték a géppuskásokat, akik kiválóan megállták a helyüket. Ez a szlovák Karol Cabaj szakaszparancsnok nagy érdeme volt. Példátlan bátorság tanújelét adta. Még valahol Humenné táján csatlakozott hozzánk, s azóta kitartott velünk egészen az alakulat feloszlatásáig. Másnap reggel, január 29-én 5 órakor az erőt gyűjtő németek támadást inditottak. Most azonban nem a szoroson át, hanem megkerülve, Dobrocon keresztül vonultak Cierny Balog felé. Am itt sem sikerült áttörniük. A harc most is a sötétségig folytatódott. A következő napon a hitleristák harmadik kísérlete is sikertelenül végződött. A fasiszták nem is törtek át a mi partizánkörzetünkön, nem is fordultak meg a Cierny Balogot környező falvakban. Másnap, 1945. január 21-én partizánosztagunk egyesült a szovjet hadsereg egységeivel. így végződött az ellenség hátországában tartózkodásunk Csehszlovákia területén. Nagyon kellemes érzés, hogy mi, szovjet partizánok, a Szlovák Nemzeti Felkelés részvevői ma szerencsekivánatóinkat fejezhetjük ki csehszlovákiai barátainknak a dicső évforduló alkalmából. N. RADUL (APN) (A Szovjet Hadsereg Központi Múzeumának anyagából) LADISLAV SARA — született 1913, február 9-én a Banská Bystricajárásban levő Lopej községben — a Szlovák Nemzeti Felkelés hőse. A Banská Bystrica-i ipariskolában tanított. Szervezte a fiatalokat és bekapcsolódott az illegális mozgatómba. Amikor a leikelés kitört, ő volt az első bemondója a Szabad Szlovák Rádiónak, s a leikelés kitörése utáni napon, 1944. augusztus 30-án ő olvasta be a rádióba a Csehszlovák Köztársaság felújításáról szóló kiáltványt. A felkelés elfojtása után visszavonult a hegyekbe. 1944 októberében elfogták. A fasiszták előbb Banská Bystricában, majd Bratislavában tartották fogva, s 1945 elején sok más illegális pártmunkással együtt a mauthauseni koncentrációs táborba akarták hurcolni. Ide azonban nem jutott el — az ausztriai Melk város közelében 1945. február 19-én társaival együtt angolszász bombatámadás áldozata lett. A leiszabadulás után in memóriám Felkelési Érdemrenddel és emlékéremmel tüntették ki. EDUARD URX — született 1903, január 29-én VeTká nad Vélickou községben —- az ellenállási mozgalom kiemelkedő egyénisége, kommunista író és újságíró. A pártsajtóban igen jelentős elméleti munkásságot lejtett ki, a szlovák proletár- és szociallstd irodalom egyik úttörője, marxista művészeti kritikus. Egész életét és munkásságát a kommunista és a forradalmi munkásmozgalomnak szentelte. Számos cikket irt a filozófia, a párttörténet és az irodalomtudomány területén. A kommunista párt és sajtó betiltása után illegalitásba vonult. Tagja volt a CSKP I. illegális központi bizottságának. 1941. február 13-án, amikor a Gestapónak sikerült elfognia a CSKP csaknem egész I. illegális központi bizottságát, Eduard Urxot is letartóztatták. 1942. május 1-én a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták, ahol április 20-án kivégezték. VACLAV SINKULE - született 1905. január 14-én Prágában — a Rudé Právo szerkesztője. Amikor a németek 1939-ben megszállták Cseh- és Morvaországot, Václav Slnkule illegalitásba vonult, rögtön hozzákezdett a földalatti munkához. Egy időben a CSKP illegális központi bizottsága és Moszkva közötti összekötőként tevékenykedett. 1941-ben a Gestapo letartóztatta. Brnóban, Terezinben és a prágai Pankrác börtönben tartották fogva. Václav Sinkulénak azonban a börtönben sem tört meg forradalmi optimizmusa, lendülete. Lelkesítette, bátorította fogolytársait, megmagyarázta nekik, hogy noha a német fasiszták átmenetileg sikereket Is érnek el a frontokon, végül mégiscsak el kell veszíteniük a háborút, mert a Szovjetuniót sohasem sikerül legyőzniük. A Pankrác börtönből a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták, ahol 1942. április 20-án kivégezték. OLVASÓINK FIGYELMÉBE Mai számunkban befejeződött a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójára megrendezett „Hősökre emlékezünk" című nagyszabású versenyünk. Versenyünkben a felkelésről és a partizánharcokról közölt anyaggal felelevenítettük a Szlovák Nemzeti Felkelés ma is élő és ható eszméjét, s tudatosítani akartuk nemcsak a verseny résztvevőiben, hanem lapunk minden olvasójában a Szlovák Nemzeti Felkelés jelentőségét. A versenyzők nagy száma és a túlnyomóan helyes válaszok is igazolják, hogy a verseny ezt a célt teljes mértékben elérte. Ez alkalommal kérjük kedves versenyzőinket, hogy a szelvényeken olvashatóan Írják ki nevüket, valamint pontos és teljes cimüket a postai irányítószám feltüntetésével. Még egyszer felhívjuk a figyelmet, hogy a szelvények beküldési határideje 1974. szeptember 10. A később feladott szelvényeket a sorsolásnál nem vehetjük figyelembe. Szerkesztősé g KÉRDÉSEK: Hogy hívták azt az ipariskolai tanárt, aki 1944. augusztus 30-án felolvasta a Banská Bystricai- rádióban a Csehszlovák Köztársaság felújításáról szóló kiáltványt? j 2. Melyik az a közép-szlovákiai község, ahol o Szagyilenko partizánbrigád 1945 január végén súlyos harcokban visszaverte az Edelweiss német hegyivadász alakulatot, majd egyesült az előnyomuló szovjet hadsereg egységeivel? 3. Cseh író, újságíró, marxista irodalomkritikus, az ellenállási mozgalom kiemelkedő személyisége, a CSKP I. illegális központi bizottságának tagja, A mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták és kivégezték. Neve? * Z o ISI o ui 0 1 18. A megfejtő neve Foglalkozása Címe Válaszok: 1. 2. 9 3.
