A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-09 / 32. szám

caleidoszkóp SZKÍTA KIRÁLYSÍR SZIBÉRIÁBAN Egy csodálatos szkíta temető feltárása az Altáj-hegység lá­bánál, közel a szovjet—mongol határhoz, alapjaiban megvál­toztatja a szkíták történelmé­vel kapcsolatos eddigi nézetein­ket — jelentette ki a minap Mi­hail Grizsanov szovjet régész. Nehéz lenne ezentúl is azt ál­lítani, hogy a szkíták csak Kis- Ázsiában és a Fekete-tenger körül éltek. Minden jel arra vall, hogy technológiájukat és életstílusukat Szibéria déli ré­szén alakították ki — azelőtt, mielőtt elindultak volna nyuga­ti irányban és érintkezésbe ke­rültek volna a klasszikus gö­rög-római civilizációval. A szi­bériai szkíta sír feltárása a vé­letlennek köszönhető. A sír­domb közelében van már hosz­­szú ideje egy bánya bejárata. Egy napon hatalmas kövekkel fedett deszkaszerkezetre figyel­tek fel azok a munkások, akik a bánya bejáratát bővítették. A leletet azonnal jelentették a régészeknek. Az ásatás során hatalmas — csaknem 150 méter átmérőjű — kör alakú, fedett sírkamrát tártak fel. A kettős falú központi sirkamróban egy fejedelem nyugszik — nyolc csontváz gyapjúköntösbe öltöz­ve, fegyverekkel, arany, tür­kiz és csont ékszerekkel. Az egész sírdombot feltárva, össze­sen 20 tetemet és 200-nál több lómaradványt találtak, továbbá számos használati tárgy: ház­tartási eszközök, szobrok és fi­nom szövetek kerültek napvi­lágra. AZ ÜSTÖKÖSÖK FORRÁSA A NAP Hubert Reeves, a franciaor­szági Saclayban működő fizikai laboratórium kutatója arra a következtetésre jutott, hogy az üstökösök anyagának végső for­rása a Nap. Közismert, hogy központi égitestünk minden irányban anyagot szór szét a térben a napszéllel. Ahol a bolygóközi mágneses tér érint­­kezéslse kerül a csillagközi mágneses térrel, turbulencia keletkezik, s ez rögökké, gö­röngyökké építi fel az anyagot. Amint a tömbök növekszenek, a Nap gravitációs vonzása na­gyobbá válik annál az erőnél, amely a tömböket igyekszik el­taszítani a Naptól, így az üstö­köstömbök elindulnak vissza központi égitestük felé. Elmé­letének ellenőrzésére Reeves szeretné megmérni az üstökö­sökben levő deutérium-hidro­­gén-arányt. Ha a Nap-eredet helyes, az üstökösök lényegé­ben nem tartalmazhatnak deu­tériumot, A Volga menti Szaratov városában azonnal konzíliumra ülhetnek össze a szivspecialisták és tanulmányozhatják a beteg elektrokardiogramját — anélkül, hogy a beteg elhagyná az otthonát. Ez egy aktatáska nagyságú készüléknek, egy új találmánynak köszönhető, ame­lyet a szaratovl orvosi intézetben fej-MŰSZAKI ÚJDONSÁGOK lesztettek ki. A készülék egyik huzalját a beteg mellkasához, a másikat pedig a telefonkészülékhez erősitik, üt perc­cel az orvos megérkezése után a sok kilométernyi távolságra levő szívkór­­házban már tanulmányozhatják a be­teg EKG-ját, és segíthetnek a helyszí­nen levő orvosoknak a betegség helyes felismerésében. Eddig 50 ezer embert vizsgáltak meg a táv-elektrokardiográf­­fal, és a gyors szakorvosi beavatkozás eredményeként a szívrohamok okozta halálesetek jelentős csökkenését észlel­ték. AZ ORVOSTUDOMÁNY HÍREI FERTŐZÉSEK LEKÜZDÉSE - MESTERSÉGES ANTIBIOTIKUMOK NÉLKÜL HASNYÁLMIRIGY Az orvostudománynak egyre égetőbb gondot okoz, hogy mind több bak­tériumtörzs válik ellenállóvá korunk nagy hatású gyógyszereivel, az anti­biotikumokkal szemben. A szovjet hematológiai és vértranszfúziós inté­zet munkatársai, Szemjon Szkurovics professzor vezetésével most olyan módszert találtak, amely antibioti­kumok nélkül küzdi le a baktériu­mokat. A sztafilokokkusz baktériu­mok leküzdésére használt eljárás olyan különlegesen előkészített vér­plazmát alkalmaz, amely megfelelő antitoxinokat tartalmaz a támadó baktériumok elroncsolására. Az első lépésben tiszta kivonatot készítettek a sztafilokokkuszok gyártotta toxin­­ból. Ezt megfelelő kezeléssel ártal­matlanná tették, majd befecsken­dezték a véradók szervezetébe. A donor szervezetében olyan antitoxi­­nok alakultak ki, amelyek elpusztít­ják a sztafilokokkuszokat. Véradás után egyszerű módszerrel elkülöní­tik a plazmát, amely ezeket az anti­toxinokat tartalmazza. Megfelelő módszerekkel hosszú időn át tárolha­tó a sztafilokokkuszos fertőzést leküz­­dő plazma. A klinikai kísérletek o­­lyan sikeresnek bizonyultak, hogy már a Szovjetunió ötven intézetében alkalmazzák az új módszert, és a Szovjetunió egészségügyi miniszté­riuma nemrégiben engedélyezte a különleges plazma tömeggyártását. VÉDŐOLTÁS A MELLRAK ELLEN? Megvédi a kísérleti egereket a mell­ráktól az az oltóanyag, amelyet az amerikai New Jersey államban, Camdenben működő orvosi kutató­­központ dolgozott ki. Minthogy az egerek és az emberek emlőrákja kö­zött sok rokonvonás van s ezért egyes kutatók feltételezik, hogy az emberi mellrákot is talán vírus okoz­za, a kutatók szerint az új oltóanyag esetleg modellje lehet az emberi mellrák ellen védő vakcinának. Az oltóanyag elölt egér emlőrák-víruso­kat tartalmaz. Egyetlen oltás, amely a jelek szerint erőteljesen mozgósí­totta a kísérleti állatok immun­­rendszerét, megvédte az egereket a mellráktól, míg az oltásban nem részesült egerek 55 százaléka meg­fertőződött, s 36 százalékukon két éven belül emlőrák fejlődött ki. Az NSZK-beli Ulm egyetemén két­évi munkával olyan berendezést fej­lesztettek ki, amely részben átveheti a hasnyálmirigy funkcióját a cukor­betegek szervezetében. A készüléket elsősorban műtétek és szülések so­rán alkalmazzák az inzulinterápia ellenőrzésére. Egy szondán át ellen­őrzi a vér glukóztartalmát és kom­puter segítségével vezérli az inzulin adagolását közvetlenül a vérpályá­ba. Nagyon gyorsan reagál és olyan pontosan adagolja az inzulint, hogy milliegységek is elegendők a keze­léshez. Az adagolással egyidőben ki is nyomtatja a mérésadatokat a ké­szülék az orvos számára. „PÓTALKATRÉSZ“ EMBEREKNEK Az orvostudomány és a technika összefogása reménytelen helyzetből, a halál torkából is kimentheti a be­tegeket, a balesetek sérültjeit, a tes­ti fogyatékossággal született gyerme­keket. De ez nem elég. Üjabb bra­vúrok sorozatával elérheti, hogy két­ségbeesésükből munkaképessé, a tár­sadalom teljes értékű alkotó tagjai­vá, kiegyensúlyozott emberekké vál­janak. Képünkön: a Siemens gyár kuta­tóintézetében a fül mögé helyezhető mindössze nyolc gramm súlyú pará­nyi elektronikus hallásjavító készü­léket fejlesztettek ki. A felvevő mikrofonba elektrétet, állandó vil­lamos töltésű műanyagot helyeztek. Az utóbbinak köszönhető a mikro­fon rendkívül tiszta hangja. LEZER „HALLJA“ AZ ANYAGHI­­BÄT Az üvegszál-erősítésű műanyagok túl­terhelése vagy anyaghibája követ­keztében gyenge recsegésszerű zaj jön létre (az üvegszálak elszakadnak vagy elválnak a kötőanyagtól). En­nek következtében gyenge rezgések alakulnak ki a munkadarab felszí­nén. A hiba megállapítására elegen­dő lézersugárral „lehallgatni“ a rez­gő felszínt. A rezgő felületen szét­szóródó lézersugár interferencia-képe a legparányibb elváltozásokat is ki­mutathatja. MADARKUTATÖK TAVHÖMÉRÖJE A Belorusz Tudományos Akadémia madártani intézetében olyan elektro­nikus távhőmérőt szerkesztettek, amellyel regisztrálhatják a költő ma­darak tojásainak hőmérsékletét. A parányi készülék pontos felvilágosí­tást ad a fészek hőmérsékletéről, to­vábbá arról is, hogy mikor hagyják el a madárszülők a fészket táplálék­­keresés céljából és mikor térnek vissza. A mérőszerv hidkapcsolással ellátott rendkívül érzékeny hőmér­séklet-érzékelő, amely kis emlősálla­tok fészkében is elhelyezhető. GAZSZÍV árgas-nyomozö Az ipari üzemekben eddig sók ne­hézséget okozott a különböző csőve­zetékek parányi sérüléseinek, szi­várgásának kimutatása. A Német Szövetségi Köztársaságban most olyan vegyszert hoztak forgalomba, amely habképződésével a 24 Óra alatt 0,2 köbcentiméteres gázmennyi­séget is kimutatja. A vegyi detek­tor vegyileg semleges, nem égő és nem mérgező anyag. A vizsgált terü­leten összefüggő, láthatatlan hártyát alkot, s habképződésével elárulja a finom lyukat, repedést is a csőve­zetéken. Gyorsan szárad, nem ragad és a vizsgálat után el sem kell tá­volítani. KÉT RÖVID HlR KÜZÜS NEMZETI PARK. A KGST- országok Krakkóban megtartott kör­nyezetvédelmi konferenciáján részt vett küldöttségek látogatást tettek a rzeszowi vajdaságban, ahol megte­kintették a Keleti-Beszkidekben lé­tesített lengyel rezervátumokat. A lengyel küldöttség javasolta, hogy az Uzsoki-szorostól nyugatra, a cseh­szlovák—lengyel—szovjet határ ta­lálkozásánál létesítsenek közös nem­zeti parkot. AZ EMBERISÉG MINDENT MEG­TESZ — írja a londoni Economist —, hogy új energiaforrásokra bukkan­jon. A képzelet leginkább a tenger természetes mozgása, az apály és a dagály erejének energiává való át­alakítása foglalkoztatja. De gondol­nak a homokból nyerhető olajra, a napra, a szélre és sok minden más­ra. Ennek a „befogása“ azonban egy­előre többe kerülne, mint amennyi hasznot hozna. hot. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom