A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-09 / 32. szám

A bélyegek, a tenger és az olajvezeték városa ■ Ahol az Adriai­kőolajvezeték kezdődik ■ Krk — Bratislava 1000 kilométer ■ Mi is kivesszük részünket a munkából Rijeka, vagy o másik nevén Fiume, horvátországi ki­kötőváros az Adrioi-tenger Kovarnev (Quarnevo) öb­lében, Jugoszlávia legnagyobb forgolmú kikötője. A város 1466-ban került o Habsburgok birtokába. 1717-től szabad kikötő volt, 1807-ben Magyarország­hoz csatolták. Közigazgatásilag a város 1822-től 49- ig Magyarországhoz, 1849-től Horvátországhoz, 1868-tól ismét Magyarországhoz tartozott. 1919-ben D'Annunzio foglalta el szabadcsapatával. Előbb sza­bad város volt, majd Olaszország birtokába jutott. A második világháború után a párizsi békeszerző­dés értelmében Jugoszláviához került. És most ez o hányotott sorsú város, mintha csak o tenyeremen feküdne. Felkapaszkodtam egy végte­lennek tűnő lépcsősoron az ősi Trsat várba. Valami­kor régen a híres Frangepán-család tulajdona volt ez a vár. A család egyik tagját, az ifjú Frangepón Ferencet 1671-ben Zrínyi Péter horvát bánnal együtt a Habsburgok elleni Wesselényi-féle összeesküvés­ben való részvétel miatt kivégezték. Ma az ősi szik­lafészek udvarán rózsák illatoznak, és bástyáiról . gyönyörű kilátás nyílik a szélrózsa minden irányá­­bo. Hátam mögött, északon sziklás hegyoldalak, mély szakadékok. Közvetlenül a vár alatt a régi és az új Rijeka, s tőle délre, keletre és nyugatra csak a tenger. Kvarner és Istria A nap tüzében olvadt aranyként hat a tenger. Tün­­döklik o Kvarner-öböl víztükre. Nyugatról lándzsa­hegyként fúródik bele az Isztriai-félsziget. Az em­ber és o természet harmonikus együttműködéséből csupa szép született, s így aztán nem csoda, hogy szinte mágneses erővel hat mindez a turistákra. Egyre jelentősebb a vidék idegenforgalma. Fiúmétól nem messze van az ősi Bakar, tele az il­lír és a római történelem emlékeivel. A másik olda­lon a híres Opatijo (Abbázia) a szállodák, üdülők városa a szubtropikus természet ölén. Isztria déli részén, Polábon nagyszerű római kori építmény­romok vannak: ezek közül a legérdekesebb a ha­talmas amfiteátrum, amelyet Septimus Severus és Corocalla tiszteletére 198—211 között 25 000 néző számára építették. A terjedelmes és biztos öböl kes­keny, meredek sziklafalak zárják közre mint a skan­dináv fjordokat — so hasonlatosságot tovább fo­­kozzo a viking falu, ami valamilyen film forgatása után ittmaradt, Porec (Parenzo) is híres üdülőhely: dómjánok alapja római eredetű, építési módja a 6. századra vall. Az 1500 éves templom csodálatos mo­zaikjait együtt emlegetik a ravennai székesegyházéi­val. Azután szép sorjában következik o többi ten­geri „fürdő" Novigrad, Umag, Savudrija, Portoroz, Píron, Koper, Ankarán. Isztria északi részén festői szépségű városkák, fürdőhelyek és a múlt emlékei lépten-nyomon. KRK szigete Ahogy a fához a levél, úgy tartoznak a tengerhez a hajók. Az apró halászbárkók és a hatalmas óceán­járók, amelyek a kikötőkből hihetetlen mennyiségű áruval megrakodva úsznak ki a világ négy tája felé. Rijeka Jugoszlávia legnagyobb kikötője. Itt és Pólóban élnek o leghíresebb hajóépítők. Nemrégi­ben az egyik legnagyobb európai hajót bocsájtot­­ták vízre itt: hossza 333 méter, tizenötezer vagon­­nyi rakomány fér el o gyomrában. A hajók népes családjába tartozik egy kissé fur­csa csodabogár, a tengeri komp. A Rijekához közel eső Crisnjevből jár át egy ilyen Krk szigetére, A komphajó lapos, orra és tatja van, kiemelkedik magasan a vízből, hogy könnyebben feljárhassanak rá s legurulhassanak róla a gépkocsik és az autó­buszok, Félóránként közlekedik ez a kompjárat. Krk (olaszul Veglio) Rijekától délre, a Kvarner­­öbölben o Dalmát-szigetek egyike. Sziklás a part­ja, sziklás o földje, kőből épültek o házai. De a karsztos dombsorok közt termékeny medencék terül­nek el. Itt is, akárcsak szemben a szárazföldön, az emberek alacsony kőfalakkal veszik körül a termő­földet, hogy a víz és a szél el ne hordja. Valóban a verítékével teszi termővé ezt a földet oz ember. A tehenek a gyér füvet és a csenevész bokrok leve­leit legelik, melyek csak valamilyen csoda révén tudnak gyökeret ereszteni ezekbe a sziklákba. Ahol termékeny a föld, ott búzát, szőlőt, olajbogyót és gyümölcsöt termelnek. A szaggatott portok, bájos kis öblök biztos védelmet nyújtanak o hajóknak. Az Omisajla melletti öböl egyike a legszebbeknek. S monapság erről esik o legtöbb szó. Ottjártamkor még nem kezdődött meg a fő turis­taszezon. A kis szállodák még félig üresek, a halá­szok csendesen beszélgetve a bárkáikat és a hálói­kat javítgatják. Az utolsó idill! Mert jövőre hatal­mas beruházás kezdődik éppen itt. Az Omisajli­­öblöt a természet is kikötőnek szánta, mégpedig a legnagyobb hajók részére: vize elég mély, nyugodt, minden oldalról védett. És itt valóban éppen ilyen kikötő épül, nem is akármilyen! Ide futnak majd be a legnagyobb tortályhajók, ide hozzák a Közép-Ke­­let-ről és Észak-Afrikából a kincset érő folyékony aranyat, a kőolajat. Mert éppen itt lesz az Adriai­kőolajvezeték kiindulási pontja. Merre vezet az olaj útja ? A csaknem ezer kilométeres főútvonal nemcsak Ju­goszlávia gazdasági életének lesz igen fontos té­nyezője. A közép-európoi államoknak sok gondot okozott, hogy igen drága o kikötőkből a Közép- Keletről és Észak-Afrikából származó kőolaj tenge­ren való szállítása. Ezt o problémát hivatott megol­dani a tervezett Adria-kőolajvezeték. (Egy ilyen már évek óta üzemben van Trieszt és a nyugat­németországi Ingolstadt között.) A most tervezett kő­­olajvezeték útja nem fejeződik be Jugoszláviában, hanem folytatódik Magyarországon keresztül Cseh­szlovákiába, s a továbbiak folyamán még más közép-európai államokban is. De lássuk, merre vezet hát ez az olajvezeték? Krk szigetéről először a 170 km távolságra lévő Sisakba, s ott kettéválik. A jugoszláv ág keletre for­dul, az ország belsejébe és évente 24 millió tonna nyersanyagot szállít az ottani olajfinomítókba. Ho te­kintetbe vesszük, hogy jelenleg az egész jugoszláv petrokémiai ipar ennek a mennyiségnek a felét dol­gozza fel, akkor azonnal érthetővé válik, mit jelent majd ez a mennyiség az egész ország gazdasági éle­tében. Minket, azonban, s ez természetes is, jobban ér­dekel a másik ág, amely Sisakból észak felé vezet. Ez, átszelve a magyar határt, déli szomszédainknak évi ötmillió tonna kőolajat szállít majd. Ezt a vezetéket azután a magyar petrokémia fellegvárában, Százha­lombattánál rákapcsolják a Barátság Kőolajvezetékre, amely a csehszlovák határt Tupá (Tompa) községnél lépi át, majd a bratislavai Slovnaft kőolajfinomítóba torkollik. És ez további ötmillió tonna kőolajat jelent Csehszlovákia részére évente. Az Adriai-kőolajvezeték építését 1975-ben kezdik el, s a megkötött szerződé­sek értelmében 1977-ben már megérkezik hozzánk az első tonna kőolaj. Tegyük hozzá még azt is, hogy Csehszlovákia sem várja karbatett kézzel, amíg az első kőolaj meg­érkezik a Slovnaft tartályaiba. Megállapodtunk part­nereinkkel, hogy Jugoszláviának 25 millió dolláros köl­csönt adunk. De még ez nem minden. Kellőképpen ki­vesszük részünket a kőolajvezeték építéséből nem­csak a mi szakaszunkon, hanem Jugoszláviában és Magyarországon is. Konkrétan a Vízépítő Vállalat építi meg a vezeték 100 km hosszúságú szakaszát Sisaktól a magyar határig és egy további ötven km-es szakaszát a másik irányban ugyancsak Jugoszláviá­ban, Magyarországon pedig az egész 210 km-es sza­kasz felét. Tehát valóban jelentős részt vállalunk eb­ből az európai méretű munkából. Krk sziget hangulatos öblében még nyugalom és csend honol. De már minden előkészület megtörtént az olajkikötő építéséhez, ahol majd a kőolajat átszi­vattyúzzák a hatalmas tartályhajókból a Rijekánál kezdődő kőolajvezetékbe.

Next

/
Oldalképek
Tartalom