A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)
1974-08-09 / 32. szám
A bélyegek, a tenger és az olajvezeték városa ■ Ahol az Adriaikőolajvezeték kezdődik ■ Krk — Bratislava 1000 kilométer ■ Mi is kivesszük részünket a munkából Rijeka, vagy o másik nevén Fiume, horvátországi kikötőváros az Adrioi-tenger Kovarnev (Quarnevo) öblében, Jugoszlávia legnagyobb forgolmú kikötője. A város 1466-ban került o Habsburgok birtokába. 1717-től szabad kikötő volt, 1807-ben Magyarországhoz csatolták. Közigazgatásilag a város 1822-től 49- ig Magyarországhoz, 1849-től Horvátországhoz, 1868-tól ismét Magyarországhoz tartozott. 1919-ben D'Annunzio foglalta el szabadcsapatával. Előbb szabad város volt, majd Olaszország birtokába jutott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszláviához került. És most ez o hányotott sorsú város, mintha csak o tenyeremen feküdne. Felkapaszkodtam egy végtelennek tűnő lépcsősoron az ősi Trsat várba. Valamikor régen a híres Frangepán-család tulajdona volt ez a vár. A család egyik tagját, az ifjú Frangepón Ferencet 1671-ben Zrínyi Péter horvát bánnal együtt a Habsburgok elleni Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétel miatt kivégezték. Ma az ősi sziklafészek udvarán rózsák illatoznak, és bástyáiról . gyönyörű kilátás nyílik a szélrózsa minden irányábo. Hátam mögött, északon sziklás hegyoldalak, mély szakadékok. Közvetlenül a vár alatt a régi és az új Rijeka, s tőle délre, keletre és nyugatra csak a tenger. Kvarner és Istria A nap tüzében olvadt aranyként hat a tenger. Tündöklik o Kvarner-öböl víztükre. Nyugatról lándzsahegyként fúródik bele az Isztriai-félsziget. Az ember és o természet harmonikus együttműködéséből csupa szép született, s így aztán nem csoda, hogy szinte mágneses erővel hat mindez a turistákra. Egyre jelentősebb a vidék idegenforgalma. Fiúmétól nem messze van az ősi Bakar, tele az illír és a római történelem emlékeivel. A másik oldalon a híres Opatijo (Abbázia) a szállodák, üdülők városa a szubtropikus természet ölén. Isztria déli részén, Polábon nagyszerű római kori építményromok vannak: ezek közül a legérdekesebb a hatalmas amfiteátrum, amelyet Septimus Severus és Corocalla tiszteletére 198—211 között 25 000 néző számára építették. A terjedelmes és biztos öböl keskeny, meredek sziklafalak zárják közre mint a skandináv fjordokat — so hasonlatosságot tovább fokozzo a viking falu, ami valamilyen film forgatása után ittmaradt, Porec (Parenzo) is híres üdülőhely: dómjánok alapja római eredetű, építési módja a 6. századra vall. Az 1500 éves templom csodálatos mozaikjait együtt emlegetik a ravennai székesegyházéival. Azután szép sorjában következik o többi tengeri „fürdő" Novigrad, Umag, Savudrija, Portoroz, Píron, Koper, Ankarán. Isztria északi részén festői szépségű városkák, fürdőhelyek és a múlt emlékei lépten-nyomon. KRK szigete Ahogy a fához a levél, úgy tartoznak a tengerhez a hajók. Az apró halászbárkók és a hatalmas óceánjárók, amelyek a kikötőkből hihetetlen mennyiségű áruval megrakodva úsznak ki a világ négy tája felé. Rijeka Jugoszlávia legnagyobb kikötője. Itt és Pólóban élnek o leghíresebb hajóépítők. Nemrégiben az egyik legnagyobb európai hajót bocsájtották vízre itt: hossza 333 méter, tizenötezer vagonnyi rakomány fér el o gyomrában. A hajók népes családjába tartozik egy kissé furcsa csodabogár, a tengeri komp. A Rijekához közel eső Crisnjevből jár át egy ilyen Krk szigetére, A komphajó lapos, orra és tatja van, kiemelkedik magasan a vízből, hogy könnyebben feljárhassanak rá s legurulhassanak róla a gépkocsik és az autóbuszok, Félóránként közlekedik ez a kompjárat. Krk (olaszul Veglio) Rijekától délre, a Kvarneröbölben o Dalmát-szigetek egyike. Sziklás a partja, sziklás o földje, kőből épültek o házai. De a karsztos dombsorok közt termékeny medencék terülnek el. Itt is, akárcsak szemben a szárazföldön, az emberek alacsony kőfalakkal veszik körül a termőföldet, hogy a víz és a szél el ne hordja. Valóban a verítékével teszi termővé ezt a földet oz ember. A tehenek a gyér füvet és a csenevész bokrok leveleit legelik, melyek csak valamilyen csoda révén tudnak gyökeret ereszteni ezekbe a sziklákba. Ahol termékeny a föld, ott búzát, szőlőt, olajbogyót és gyümölcsöt termelnek. A szaggatott portok, bájos kis öblök biztos védelmet nyújtanak o hajóknak. Az Omisajla melletti öböl egyike a legszebbeknek. S monapság erről esik o legtöbb szó. Ottjártamkor még nem kezdődött meg a fő turistaszezon. A kis szállodák még félig üresek, a halászok csendesen beszélgetve a bárkáikat és a hálóikat javítgatják. Az utolsó idill! Mert jövőre hatalmas beruházás kezdődik éppen itt. Az Omisajliöblöt a természet is kikötőnek szánta, mégpedig a legnagyobb hajók részére: vize elég mély, nyugodt, minden oldalról védett. És itt valóban éppen ilyen kikötő épül, nem is akármilyen! Ide futnak majd be a legnagyobb tortályhajók, ide hozzák a Közép-Kelet-ről és Észak-Afrikából a kincset érő folyékony aranyat, a kőolajat. Mert éppen itt lesz az Adriaikőolajvezeték kiindulási pontja. Merre vezet az olaj útja ? A csaknem ezer kilométeres főútvonal nemcsak Jugoszlávia gazdasági életének lesz igen fontos tényezője. A közép-európoi államoknak sok gondot okozott, hogy igen drága o kikötőkből a Közép- Keletről és Észak-Afrikából származó kőolaj tengeren való szállítása. Ezt o problémát hivatott megoldani a tervezett Adria-kőolajvezeték. (Egy ilyen már évek óta üzemben van Trieszt és a nyugatnémetországi Ingolstadt között.) A most tervezett kőolajvezeték útja nem fejeződik be Jugoszláviában, hanem folytatódik Magyarországon keresztül Csehszlovákiába, s a továbbiak folyamán még más közép-európai államokban is. De lássuk, merre vezet hát ez az olajvezeték? Krk szigetéről először a 170 km távolságra lévő Sisakba, s ott kettéválik. A jugoszláv ág keletre fordul, az ország belsejébe és évente 24 millió tonna nyersanyagot szállít az ottani olajfinomítókba. Ho tekintetbe vesszük, hogy jelenleg az egész jugoszláv petrokémiai ipar ennek a mennyiségnek a felét dolgozza fel, akkor azonnal érthetővé válik, mit jelent majd ez a mennyiség az egész ország gazdasági életében. Minket, azonban, s ez természetes is, jobban érdekel a másik ág, amely Sisakból észak felé vezet. Ez, átszelve a magyar határt, déli szomszédainknak évi ötmillió tonna kőolajat szállít majd. Ezt a vezetéket azután a magyar petrokémia fellegvárában, Százhalombattánál rákapcsolják a Barátság Kőolajvezetékre, amely a csehszlovák határt Tupá (Tompa) községnél lépi át, majd a bratislavai Slovnaft kőolajfinomítóba torkollik. És ez további ötmillió tonna kőolajat jelent Csehszlovákia részére évente. Az Adriai-kőolajvezeték építését 1975-ben kezdik el, s a megkötött szerződések értelmében 1977-ben már megérkezik hozzánk az első tonna kőolaj. Tegyük hozzá még azt is, hogy Csehszlovákia sem várja karbatett kézzel, amíg az első kőolaj megérkezik a Slovnaft tartályaiba. Megállapodtunk partnereinkkel, hogy Jugoszláviának 25 millió dolláros kölcsönt adunk. De még ez nem minden. Kellőképpen kivesszük részünket a kőolajvezeték építéséből nemcsak a mi szakaszunkon, hanem Jugoszláviában és Magyarországon is. Konkrétan a Vízépítő Vállalat építi meg a vezeték 100 km hosszúságú szakaszát Sisaktól a magyar határig és egy további ötven km-es szakaszát a másik irányban ugyancsak Jugoszláviában, Magyarországon pedig az egész 210 km-es szakasz felét. Tehát valóban jelentős részt vállalunk ebből az európai méretű munkából. Krk sziget hangulatos öblében még nyugalom és csend honol. De már minden előkészület megtörtént az olajkikötő építéséhez, ahol majd a kőolajat átszivattyúzzák a hatalmas tartályhajókból a Rijekánál kezdődő kőolajvezetékbe.
