A Hét 1974/2 (19. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-09 / 32. szám

EMLÉKEZÜNK A FASISZTÁK BOSSZÚJA 1945. március 15-ének hajnalán SS- katonák egy nagyobb csoportja nyomult be Mostenica felől Kaliste faluba, ahol sebesült partizánok rejtőzködtek. A köz­ség lakói és a partizánok a hegyekbe akartak menekülni, de a fasiszták go­lyói leterítették őket, még mielőtt el­érték volna az erdőt. Csak néhány férfi­nak és partizánnak sikerült az erdőbe menekülnie. A többieket a fasiszták el­fogták vagy menekülés közben lelőtték. A fasiszták dühe nem ismert határt. Hat embert lelőttek, hat pedig benn­­égett a felgyújtott házakban. Az áldo­zatok között négy nő is volt. A negyven­két ház közül csak hat maradt meg, a többi leégett. Ebbe a hat házba menekültek az asszonyok meg a gyere­kek. Amikor a hitleristák befejezték a pusztítást, az SS-katonák egy csoportja az elfogott sebesült és beteg partizá­nokkal visszatért Mostenicába, magd előtt hajtva a faluban rabolt állatokat. Útközben a Mostenica közelében levő mészbányában 14 foglyot agyonlőttek. Az SS-katonák másik, nagyobb csoport­ja a Kaliste fölötti hegyejv körülzárta az erdőben, földkunyhókban létesített partizán tábori kórházat. A fasiszták kézigránátokat dobtak a földkunyhókba és géppisztollyal lőtték a kijáratokat, megakadályozva, hogy a sebesültek élve kijöhessenek. Ugyancsak legyilkol­tak a németek számos zsidót is, akik a környékbeli erdőkben bujkáltak. Ka üstét a háború után nem építették újjá. Akik megmenekültek a falu lakói közül, azok a szomszédos községekbe költöztek, több család Banská Bystrica Újkaliste nevű negyedében lakik. Ma csak romok emlékeztetnek rá, hol állt egykor Kaliste község, amely 1944—45 telén minden segítséget meg­adott a fasiszta megszállók ellen har­coló partizánoknak. Partizánharcok a Magas-Tátrában A Magas-Tátrában levő települések lakói is rögtön a felkelők oldalára áll­tak, amikor kitört a fegyveres felkelés, így a Stary Smokovce-i pénzügyőrség tagjai is, akiket a fasiszták lefegyverez­tek. s akik ellenálltak, azokat kegyetle­nül lelőtték. így esett el két partizán, Tréger és egy másik, akinek nem sike­rült megállapítani a személyazonossá­gát. A többieket a Gestapo hírhedt kezmaroki kínzókamráiba hurcolták, amelyeket a Thököly-várban rendeztek be. Itt a foglyokat kegyetlenül megkí­nozták és még egy ellenállót agyon­lőttek. A „Szlávok szabadságáért" partizán­­csoport a Magas-Tótra nyugati térségé­ben fejtett ki élénk harci és szabotázs­tevékenységet. Később, csatlakozva az előrenyomuló szovjet csapatokhoz és a Szovjetunióban alakult I. csehszlovák hadtest egységeihez részt vettek a kör­nyék felszabadításában. A község lakói hálájuk jeléül igen szép emlékművet emeltek a felkelésben és a felszabadító harcokban elesett hősök emlékére. Stary Smokovec — a felszabaditási emlékmű Versenyzőink figyelmébe I Értesítjük kedves versenyzőinket, hogy a „Hősökre emlékezünk" cimű nagy érdeklődéssel folyó versenyünk ez év augusztus hó végén befejeződik. Lapunk 34-es számában a 17-es szelvény és a 35-ös számban — a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfor­dulója ünnepségeinek kicsúcsosodá­­sa alkalmából — a 18-as számú — utolsó — versenyszelvényünk jelenik meg. A szelvények beküldési határideje 1974. szeptember 10. Azok a versenyzők, akik a 18 szel­vényen feltüntetett (18X3) 54 kér­désnek legalább a felét (27) helye­sen válaszolják meg, részt vesznek az értékes dijak sorsolásában. Addig is az eredményes verseny­zéshez, a kérdések helyes megvála­szolásához a Hét minden olvasójá­nak és versenyzőjének sok sikert kíván a Szerkesztőség KÉRDÉSEK: 1. Milyen eseménnyel kezdődött a felkelés Martinban? 2. Mely szovjet községért vívott csatában esett él Otakar Járói százados? 3. Melyik nyugat-szlovákiai városban fogták el a gárdisták Mirko Neiport? A megfejtő neve Foglalkozása Címe Válaszok: 1. 2. I V A felkelés és az antifasiszta ellenállás kiemelkedő személyiségei OTAKAR JAROS százados, szü­letett 1912. au­gusztus 1-én Lo­­unyban. Tagja volt a Szovjet­unióban alakult 1. önálló cseh­szlovák zászló­aljnak. Buzuluk­­ban vett részt a csehszlovák egy­ségek kiképzésében. 1943 januárjában kivezényelték a frontra. Feladata az volt, hogy a Harkov közelében levő Szokolovo falut védelmezze századával a német fasiszták támadásával szem­ben. Otakar Jaros az itteni harcokban 1943. március 8-án elesett. A szoko­­lovói csatában tanúsított hősi maga­tartásáért in memóriám századossá léptették elő és 1943-ban mint az első csehszlovák katonát a Szovjetunió Hő­se címmel tüntették ki. MIRKO NESPOR, született 1924. szeptember 28 án Skalicában. Mint főiskolás, illetve gyakor­nok bekapcsoló­dott az illegális antifasiszta eU lenállási mozga­lomba s később, 1944-ben Árvá­ban kivette ré­szét a partizón­­alakulatok szervezéséből, a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészítéséből, segített szervezni a forradalmi nemzeti bizottságokat. 1944 október végén a partizánokkal az Alocsony- Tátra erdőibe vonult vissza. Itt megbe­tegedett és november végén visszatért Holícba. A Hlinka-górdistók Skalicában elfogták s itteni kihallgatása után 1944. december 16-án átszállították Bratis­­lavába, a gárdisták kínzókamrájába. Még aznap éjjel kínvallatásnak vetet­ték alá, de így sem tudták megtörni ezt a fiatal hőst, nem tudták rávenni, hogy elárulja bajtársait. A gárdisták dühükben félig ájulton lecipelték a pincébe és ott felakasztották. A felsza­badulás után a Bratislavai Műszaki Fő­iskola in memóriám a mérnöki címet adományozta neki s róla nevezték el az egyik bratislavai főiskolás kollé­giumot. ALEXANDER MARKUS, szüle­tett 1913. febru­ár 22-én Surany­­ban (Nagysu­­rányban), kö­zépiskolai tanár, történész, kom­munista újság­író, illegális pártmunkás, partizánalakula­tok szervezője. Alexander Markus az ún. szlovák ál­lam megalakulásakor Bardejovban te­vékenykedett, de nem sokáig. Az ÁVH letartóztatta, félévre államellenes te­vékenység miatt bezárták, majd elbo­csátották az állami szolgálatból. Be­kapcsolódott az SZLKP illegális tevé­kenységébe. Alexander Markus részt vett a Kis-Kárpátokban operáló Jankó KráF partizáncsoport megszervezésében. “A csoportot azonban elárulták, tagjait Márkussal együtt letartóztatták és ki­szolgáltatták a németeknek, akik a mauthauseni koncentrációs táborba akarták hurcolni. Útközben 1945. feb­ruár 19-én több társával együtt angol­szász bombatámadás áldozata lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom