A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-21 / 25. szám
<—^ SZÁMVETÉS L4 A KOSICEI (KASSAI) JUJi \ X. C VÁROSI SZERVEZET ' MUNKÁJÁRÓL jobban, igényesebben KoSicében (Kassán) az alakulás idején a tagság egyetlen helyi (városi) szervezetbe tömörült. Ennek sikerült létrehoznia egy amatőr színjátszó csoportot, amely a későbbi évek folyamán színvonalas előadásokkal látogatta a magyarlakta falvakat. Többször szerepeltek sikerrel a Kassai Állami Színházban és a komáromi Jókai-napokon. A színjátszó csoport alapító és szervezőiből főleg, Breznicky László tanárt, Kovács Károlyt, Mussák Viktort, Zsolczer Bélát és még másokat is megemlíthetnék: akik nem ismertek fáradságot lelkes öntevékeny munkájuk elvégzése folyamán. E színjátszó csoport később zenés esztródcsoportként működött, 1967- ben azonban utánpótlás hiányában sajnos szétesett. Ekkor már nagyon mostoha körülmények között dolgozott az 1961 tavaszán megalakult Űj Nemzedék népi tánccsoport, mely ugyan nem a CSEMADOK keretében működött, de ifjúsági kultúrcsoportként is nagy sikereket ért el a népművészeti hagyományok ápolásában. ötéves eredményes működéséről tanúskodik az együttes színes, gazdag krónikája. Alapító tagjai közül a következőket kell megemlíteni: Kürthy Lajos, dr. Darvas László, Majoros István, Erős Ildikó, dr. Horváth László, Boray Izabella, Szilasi Kati, Berzeviczy Ilona, Valkay Ildikó, dr. Suhányi Sándor, de még sokan mások fáradtságot nem ismerve, nagy lelkesedéssel szentelték szabad idejüket a táncmozgalom terjesztésének. Külön kell szólni Hemerka Olga nyug. tanárnőről, aki ott volt e népi tánccsoport megalakulásánál s még a mai napig is fiatalos, fáradhatatlan munkabírással végzi hasznos irányítói és szervező munkáját. Az Üj Nemzedék 1965 őszén — utánpótlás hiányában — sajnos feloszlott, és később már csak klubrendezvények keretében maradt fenn a neve. 1965-ben néhány lelkes irodalmár Görcsös Mihály vezetésével létrehozta a CSEMADOK kassai helyi szervezetének Batsányi-körét, azzal a céllal, hogy a tagság elmélyíthesse irodalmi ismereteit, megvitathassa egy-egy irodalmi mű tartalmát és rendezvényeket szervezzen neves költők, írók évfordulói alkalmából. A kör értékes munkájáról tanúskodik az öt évvel ezelőtt kiadott évkönyv is. A válságos 1968-as esztendő Kassán is rányomta bélyegét a CSEMADOK munkájára. Átmenetileg lankadt a munka lendülete, és több tag kiválását eredményezte. A konszolidációs folyamat megtisztította szövetségünket is a helytelen el-Pillanatkép az Űj Nemzedék táncegyüttes műsorából vektől, s tevékenységünk azóta ismét szoros összhangban áll a CSKP határozataival és irányelveivel. Kassán a város területi átrendezése keretében négy városkerület létesült. Ez 1969 januárjában magával hozta azt, hogy fokozatosan minden kerületben megalakult a CSEMADOK- szervezet. így jött létre a CSEMADOK kassai városi bizottsága. Az egyes városkerületekben sajátos jelleggel megalakultak a CSEMADOK körzeti szervezetei, éspedig az óvárosi, az újvárosi, a dél- és az északvárosi helyi szervezetek. Az óvárosiak az amatőr színjátszás hagyományainak folytatásán fáradoztak, de komoly érdemeket szereztek a MATESZ kassai Thália Színpadának megalakulásában is. A műkedvelő színjátszó csoport felbomlása után az óvárosi helyi szervezet munkáját főleg szakmai előadások szervezésére összpontosította. Megalakították a „színpártolók körét“, melynek célja minden bemutató előadás részletes művészi és tartalmi megtárgyalása, megvitatása. Az óvárosi helyi szervezet vezetősége nagy sikerrel munkálkodott a Glóbusz bábegyüttes létrehozásán, melynek eredményeiről sikeres belföldi és külföldi szereplések tanúskodnak. Külön kell még szólni az asszonyok klubjáról, melyet Hemerka Olga sikeresen szerve?, és irányít. A kassai-északi helyi szervezetet megalakulásakor a már működő Batsányi-kör tagsága képezte. Azóta ez a helyi szervezet sok új taggal gyarapodott. Munkájukat főleg az irodalomnak szentelik. E helyi szervezet vezetősége rendezi már évek óta Kassán az Országos Kazinczy Lelkes színjátszók Az öntevékeny színjátszás a hoszszú évtizedek alatt igen sok emberben fejlesztette ki a kultúra, a művelődés iránti magasabb igényt. Szereplő és közönség egyaránt magasabb kulturális színvonalra került. A szereplőknek a fáradságos próbákért nagyszerű kárpótlást, nyújt a közönség elismerő tapsa, amely egyegy előadás sikerének legbiztosabb fokmérője. A sikeres szereplésért járó elismerés pedig újabb kedvet, energiát ad a szereplőknek további színdarabok betanulásához, előadásához. Sokan már eltemették a falusi színjátszó mozgalmat, mint életképtelen „kulturális erőlködést“, amely nem tud helytállni a televízióval való versenyben. Jómagam is kezdtem az elmúlt években hitelt adni az öntevékeny színjátszás időszerűtlenségét hirdető borúlátóknak, de örömmel ismerem el, hogy tévedtem. A tévedésről éppen a bélyl színjátszó csoport életképessége, úgy is mondhatnám, fénykora győzött meg. Egyszer az idősebbek, aztán a fiatalok lepik meg a szórakozni és kikapcsolódni vágyó közönséget egy-egy kellemes, hangulatos estével. Nagy öröm minden kultúrát szerető és támogató ember számára, hogy községünk fiatal színjátszói a sikeres karácsonyi bemutatkozás után húsvétra is kellemes szórakozást biztosítottak a község lakosainak. A CSEMADOK fiatal színjátszói Tabi László: Spanyolul tudni kell című háromfelvonásos színművét. Zsúfolásig megtöltött nézőtér volt kíváncsi a szereplők igazán szép teljesítményére. A gyakori kacaj és a sok elismerő taps pedig azt bizonyította, hogy érdemes volt eljönni az előadásra. Rendkívül élethűen és szinte hivatásos színészi szinten alakította Papp Ferdinánd Diego Espartero szerepét. Viola néni szerepében Siska Annát láthattuk./ Igazán precízen formálta meg a kimért, művelt, tartózkodó özvegy úri hölgy alakját. Tudott ragaszkodóan kedves lenni és büszkén fölényes is, ahogy a szerep megkívánta. Margó, a külföldi vőlegényre vadászó, könnyűvérű nagyvárosi nő figuráját nem volt könnyű alakítani. Az a tény, hogy Czető Zsuzsának sikerült a nézőkben ezt a benyomást kelteni, bravúros teljesítménynek számit. Castillo szerepében Pásztor Tibor nagy rutinnal keltette életre a minden hájjal megkent katonatisztet. A csak pillanatnyi örömöket hajhászó semmittevő Pablo szerepében Palkó Györgyöt láthattuk. A kémkedő és köpönyegforgató Zapatát Simkó Vince, Serraro ezredest, a képmutató „harcost“ pedig Egri László alakította. Bokodit, az utazási iroda ügynökét Kótka Tibor személyesítette meg. Marosának, az öregasszonynak szerepét pedig Németh Márta alakította élethűen. A darab rendezésében az oroszlánrészt Salamon Márta tanítónő vállalta, aki nagy türelemmel és hozzáértéssel irányította a próbákat, Mag Gyuláné és Pásztor János segítségével. Ügy érzem, a darab sikeres előadása újabb erőt ad a rendezőnek és a szereplőknek egyaránt és a jövőben még sok kellemes szórakozást nyújtó estén találkozunk velük mindannyiunk örömére. MAG GYULA Egy a sok közül Csak két évvel idősebb, mint a CSEMADOK. Már gyermekkorában is nagyon szeretett szavalni. Rendszeresen szerepelt a vers- és prózamondók versenyein. Nyolcadikos volt, amikor bekerült az országos döntőbe. Azóta is szerelmese a versnek Szlávlkné Szabó Gizella. Közben leérettségizett, majd szlovák-történelem szakos pedagógus lett. Férjhez ment, •van egy kislánya, ötödik éve (a főiskola elvégzése óta) tanít Perbetén. Hosszú évek óta aktív kulturális tevékenységet fejt ki a CSEMADOK - fcan. Tagja volt a tánccsoportnak, szerepelt az irodalmi színpad együttesében és a színjátszó csoportban. Soha nem keresett kibúvót, mindig vállalta, ha kellett, a társadalmi munkát. Jó pedagógus, szereti a hivatását. Tudja, hogy, mint pedagógus csak céltudatos, rendszeres munkával érhet el eredményeket. Ugyanahhoz az elvhez igazodik a kulti)rális munka területén is. Viszi toV vább a meggyújtott fáklyát. Jó alapokat kapott a munkához. Olyan embereket, pedagógusokat választott 10 Köt
