A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-21 / 25. szám

<—^ SZÁMVETÉS L4 A KOSICEI (KASSAI) JUJi \ X. C VÁROSI SZERVEZET ' MUNKÁJÁRÓL jobban, igényesebben KoSicében (Kassán) az alakulás idején a tagság egyetlen he­lyi (városi) szervezetbe tömö­rült. Ennek sikerült létrehoznia egy amatőr színjátszó csoportot, amely a későbbi évek folyamán színvonalas előadásokkal látogatta a magyarlak­ta falvakat. Többször szerepeltek si­kerrel a Kassai Állami Színházban és a komáromi Jókai-napokon. A színjátszó csoport alapító és szer­vezőiből főleg, Breznicky László ta­nárt, Kovács Károlyt, Mussák Vik­tort, Zsolczer Bélát és még másokat is megemlíthetnék: akik nem ismer­tek fáradságot lelkes öntevékeny munkájuk elvégzése folyamán. E színjátszó csoport később zenés esztródcsoportként működött, 1967- ben azonban utánpótlás hiányában sajnos szétesett. Ekkor már nagyon mostoha körülmények között dolgo­zott az 1961 tavaszán megalakult Űj Nemzedék népi tánccsoport, mely ugyan nem a CSEMADOK keretében működött, de ifjúsági kultúrcsoport­­ként is nagy sikereket ért el a nép­­művészeti hagyományok ápolásá­ban. ötéves eredményes működésé­ről tanúskodik az együttes színes, gazdag krónikája. Alapító tagjai kö­zül a következőket kell megemlíteni: Kürthy Lajos, dr. Darvas László, Majoros István, Erős Ildikó, dr. Hor­váth László, Boray Izabella, Szilasi Kati, Berzeviczy Ilona, Valkay Ildi­kó, dr. Suhányi Sándor, de még so­kan mások fáradtságot nem ismerve, nagy lelkesedéssel szentelték szabad idejüket a táncmozgalom terjeszté­sének. Külön kell szólni Hemerka Olga nyug. tanárnőről, aki ott volt e népi tánccsoport megalakulásánál s még a mai napig is fiatalos, fárad­hatatlan munkabírással végzi hasz­nos irányítói és szervező munkáját. Az Üj Nemzedék 1965 őszén — utánpótlás hiányában — sajnos fel­oszlott, és később már csak klub­­rendezvények keretében maradt fenn a neve. 1965-ben néhány lelkes irodalmár Görcsös Mihály vezetésével létrehoz­ta a CSEMADOK kassai helyi szer­vezetének Batsányi-körét, azzal a céllal, hogy a tagság elmélyíthesse irodalmi ismereteit, megvitathassa egy-egy irodalmi mű tartalmát és rendezvényeket szervezzen neves költők, írók évfordulói alkalmából. A kör értékes munkájáról tanúsko­dik az öt évvel ezelőtt kiadott év­könyv is. A válságos 1968-as esztendő Kas­sán is rányomta bélyegét a CSEMA­DOK munkájára. Átmenetileg lan­kadt a munka lendülete, és több tag kiválását eredményezte. A kon­szolidációs folyamat megtisztította szövetségünket is a helytelen el-Pillanatkép az Űj Nemzedék táncegyüttes műsorából vektől, s tevékenységünk azóta ismét szoros összhangban áll a CSKP határozataival és irányelveivel. Kas­sán a város területi átrendezése ke­retében négy városkerület létesült. Ez 1969 januárjában magával hozta azt, hogy fokozatosan minden kerü­letben megalakult a CSEMADOK- szervezet. így jött létre a CSEMA­DOK kassai városi bizottsága. Az egyes városkerületekben sajátos jel­leggel megalakultak a CSEMADOK körzeti szervezetei, éspedig az óvá­rosi, az újvárosi, a dél- és az észak­városi helyi szervezetek. Az óváro­siak az amatőr színjátszás hagyomá­nyainak folytatásán fáradoztak, de komoly érdemeket szereztek a MA­TESZ kassai Thália Színpadának megalakulásában is. A műkedvelő színjátszó csoport felbomlása után az óvárosi helyi szervezet munkáját főleg szakmai előadások szervezésé­re összpontosította. Megalakították a „színpártolók körét“, melynek célja minden bemutató előadás részletes művészi és tartalmi megtárgyalása, megvitatása. Az óvárosi helyi szer­vezet vezetősége nagy sikerrel mun­kálkodott a Glóbusz bábegyüttes lét­rehozásán, melynek eredményeiről sikeres belföldi és külföldi szerep­lések tanúskodnak. Külön kell még szólni az asszonyok klubjáról, me­lyet Hemerka Olga sikeresen szer­ve?, és irányít. A kassai-északi helyi szervezetet megalakulásakor a már működő Batsányi-kör tagsága képezte. Azóta ez a helyi szervezet sok új taggal gyarapodott. Munkájukat főleg az irodalomnak szentelik. E helyi szer­vezet vezetősége rendezi már évek óta Kassán az Országos Kazinczy Lelkes színjátszók Az öntevékeny színjátszás a hosz­­szú évtizedek alatt igen sok ember­ben fejlesztette ki a kultúra, a mű­velődés iránti magasabb igényt. Sze­replő és közönség egyaránt maga­sabb kulturális színvonalra került. A szereplőknek a fáradságos próbá­kért nagyszerű kárpótlást, nyújt a közönség elismerő tapsa, amely egy­­egy előadás sikerének legbiztosabb fokmérője. A sikeres szereplésért já­ró elismerés pedig újabb kedvet, energiát ad a szereplőknek további színdarabok betanulásához, előadá­sához. Sokan már eltemették a falusi színjátszó mozgalmat, mint életkép­telen „kulturális erőlködést“, amely nem tud helytállni a televízióval való versenyben. Jómagam is kezd­tem az elmúlt években hitelt adni az öntevékeny színjátszás időszerűt­lenségét hirdető borúlátóknak, de örömmel ismerem el, hogy tévedtem. A tévedésről éppen a bélyl színját­szó csoport életképessége, úgy is mondhatnám, fénykora győzött meg. Egyszer az idősebbek, aztán a fiata­lok lepik meg a szórakozni és kikap­csolódni vágyó közönséget egy-egy kellemes, hangulatos estével. Nagy öröm minden kultúrát sze­rető és támogató ember számára, hogy községünk fiatal színjátszói a sikeres karácsonyi bemutatkozás után húsvétra is kellemes szórako­zást biztosítottak a község lakosai­nak. A CSEMADOK fiatal színját­szói Tabi László: Spanyolul tudni kell című háromfelvonásos színmű­vét. Zsúfolásig megtöltött nézőtér volt kíváncsi a szereplők igazán szép tel­jesítményére. A gyakori kacaj és a sok elismerő taps pedig azt bizonyí­totta, hogy érdemes volt eljönni az előadásra. Rendkívül élethűen és szinte hiva­tásos színészi szinten alakította Papp Ferdinánd Diego Espartero szerepét. Viola néni szerepében Siska Annát láthattuk./ Igazán precízen formálta meg a kimért, művelt, tartózkodó özvegy úri hölgy alakját. Tudott ra­­gaszkodóan kedves lenni és büszkén fölényes is, ahogy a szerep megkí­vánta. Margó, a külföldi vőlegényre vadászó, könnyűvérű nagyvárosi nő figuráját nem volt könnyű alakítani. Az a tény, hogy Czető Zsuzsá­nak sikerült a nézőkben ezt a benyomást kelteni, bravúros teljesít­ménynek számit. Castillo szerepében Pásztor Tibor nagy rutinnal keltet­te életre a minden hájjal megkent katonatisztet. A csak pillanatnyi örö­möket hajhászó semmittevő Pablo szerepében Palkó Györgyöt láthat­tuk. A kémkedő és köpönyegforgató Zapatát Simkó Vince, Serraro ezre­dest, a képmutató „harcost“ pedig Egri László alakította. Bokodit, az utazási iroda ügynökét Kótka Tibor személyesítette meg. Marosának, az öregasszonynak szerepét pedig Né­meth Márta alakította élethűen. A darab rendezésében az orosz­lánrészt Salamon Márta tanítónő vállalta, aki nagy türelemmel és hozzáértéssel irányította a próbákat, Mag Gyuláné és Pásztor János se­gítségével. Ügy érzem, a darab sikeres elő­adása újabb erőt ad a rendezőnek és a szereplőknek egyaránt és a jö­vőben még sok kellemes szórakozást nyújtó estén találkozunk velük mind­annyiunk örömére. MAG GYULA Egy a sok közül Csak két évvel idősebb, mint a CSEMADOK. Már gyermekkorában is nagyon szeretett szavalni. Rend­szeresen sze­repelt a vers- és prózamon­dók verse­nyein. Nyol­cadikos volt, amikor bekerült az országos döntőbe. Azóta is szerelmese a versnek Szlá­­vlkné Szabó Gizella. Közben leérett­ségizett, majd szlovák-történelem szakos pedagógus lett. Férjhez ment, •van egy kislánya, ötödik éve (a fő­iskola elvégzése óta) tanít Perbetén. Hosszú évek óta aktív kulturális tevékenységet fejt ki a CSEMADOK - fcan. Tagja volt a tánccsoportnak, szerepelt az irodalmi színpad együt­tesében és a színjátszó csoportban. Soha nem keresett kibúvót, mindig vállalta, ha kellett, a társadalmi munkát. Jó pedagógus, szereti a hi­vatását. Tudja, hogy, mint pedagó­gus csak céltudatos, rendszeres mun­kával érhet el eredményeket. Ugyan­ahhoz az elvhez igazodik a kulti)­­rális munka területén is. Viszi toV vább a meggyújtott fáklyát. Jó ala­pokat kapott a munkához. Olyan embereket, pedagógusokat választott 10 Köt

Next

/
Oldalképek
Tartalom