A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-21 / 25. szám

Nyelvművelő Napokat. Az elmúlt évben nagy sikerű Petőfi-kiállítást rendeztek a forradalmi költő szüle­tésének 150. évfordulója alkalmából. A kassai-délvárosi helyi szervezet­be főleg a főiskolás és munkásfiata­lok tömörülnek, akik hetente érde­kes klubrendezvényeket szerveznek a városi bizottság kultúrhelyiségé­­ben. öt év alatt bel- és külföldi előadók részvételével is nagyon sok érdekes előadást rendeztek, melyen írók, költők, történészek, műszaki előadók, zenetörténészek és zenészek, néprajzkutatók, nyelvművelők, spor­tolók, újságírók és még a tudomány más ágazataiból is kiragadott neves személyiségek vettek részt. Ma is ezt a célt követi a délvárosi helyi szer­vezet és vezetősége. E szervezet ke­retében a múlt év folyamán alakult példaképül, akik nagy szavak nélkül végezték a hétköznapok rendszeres, aprólékos munkáját, akiknél nem a nagy szavak, hanem a tettek domi­náltak. Az ö hatásukra kezdett fel­figyelni a társadalmi problémákra. Már főiskolás korában szeretett volna bejutni a pártba. Meggyőző­désből. Először azonban a munká­jával akarta kiérdemelni a tagjelölt­séget a pártban. Részt vett az isko­lában folyó pártoktatáson, politikai tanfolyamokon. Végleg beért az el­határozása, s felettesei is javasolták felvételét a párttagok közé. Már má­sodik éve tagjelölt. Hamarosan le­telik a „próbaidő“. Utána még job­ban akar dolgozni minden téren, hi­szen a párttagság kötelez! Pedagógusi tevékenysége, a ház­tartási munka s a gyermeknevelés mellett is talál időt arra, hogy tevé­kenyen részt vegyen a tömegszerve­zetek munkájában. Az iskolában tag­ja az úttörőcsapat vezetőségének (a járási úttörőtanácsnak is), és raj­vezető az osztályában. Hogy a CSE­­MADOK helyi szervezetének kultu­rális tevékenységéből is kiveszi ré­szét, azt már említettük. Jelenleg egy irodalmi műsort állít össze. Egy a sok közül... Egy fiatalasz­­szony, aki egyidős a CSEMADOK-egy irodalmi színpad, melyet Gágyor Péter vezet. Az újvárosi helyi szervezet 1969. június 2-án alakult. Az újonnan megalakult helyi szervezetnek és ve­zetőségének egyik fő célkitűzése a Kassán már gazdag hagyománnyal bíró népművészeti együttesnek, az Üj Nemzedéknek újjászervezése volt. Ezt a vezetőség lelkes és kitartó munkájával sikerült is elérni, 1969 őszén az újvárosi kultúrteremben Stecz László vezetésével elkezdte próbáit az újonnan alakult tánccso­port. Kezdetben nagyon nehezen ment á munka, csak később stabili­zálódott egy állandó gárda, mely a CSEMADOK KB ténckoreográfusa segítségével eljutott az Zselizi Orszá­gos Népművészeti Fesztiválra és ott Qittner: „Kállai kettős“ c. koreográ­kal. Példaképül szolgálhat mások­nak is a közösségi munkában. K. L. Röviden A CSEMADOK alig negyven tagot számláló málaSi helyi szervezete is megtartotta már ünnepi gyűlését, melyet a helyi szervezet fiatal elnö­ke, Hrbaty Piroska nyitott meg. Üdvözölte a vendégeket, majd a CSEMADOK fiatal tagjai mutatták be kultúrműsorukat. A kultúrműsor után Bajkay Béla elvtárs, a CSE­MADOK járási bizottságának kül­dötte szólalt fel, akit — mint mon­dotta — „kellemesen meglepett a málasi CSEMADOK-tagok felké­szültsége, aktivitása“. Bajkay elvtárs ezután átnyújtotta a CSEMADOK KB díszoklevelét a helyi szervezet­nek, valamint a helyi színjátszó cso­portnak, amely ez évben nagy siker­rel adta elő Tóth Miklós: Fejesek c. vígjátékát. Václav Izabella A CSEMADOK marcelházi helyi szervezete dalostalálkozót rendezett. fiájával elnyerte a fesztivál nagydí­ját. E siker nagyot lendített a tánc­csoport munkáján, kedvet és lelkese­dést öntött a tagokba. A további évek során lépésről lé­pésre fejlődött az Üj Nemzedék. Lét­számban és színvonalban egyaránt sokat javult. Illés Sándor személyé­ben 1971 telén új tánccsoport-vezető került az együttes élére, akinek hoz­záértő munkája, főleg a táncok tech­nikai kidolgozásában és minőségi ki­vitelében, meghozta gyümölcseit. Az Üj Nemzedék 1971-ben sikerrel szerepelt a CSEMADOK járási és országos rendezvényein. Sikerült az együttest népdalénekesekkel és nép­­ballada-előadóval kibővíteni, és ez­által egy teljes népi jellegű műsort összeállítani. Egész estét betöltő folk­lórműsort először 1972 decemberé­ben, Tornaújfalun nyolc földműves­szövetkezet egyesítésének ünnepsé­gein mutatott be az Üj Nemzedék. Ezt a fellépést 1973-ban továbbiak követték. Az együttes összesen nyolc­szor szerepelt egész estét betöltő né­pi műsorral, a kassai és tőketerebesi 'járásban. Ezekkel az előadásokkal bebizonyította életképességét. Ugyan­csak sikerrel vett részt a CSEMA­DOK járási és országos rendezvé­nyein (Somodi, Zselíz, Gombaszög). 1973 őszén sikerült a helyi szerve­zet vezetőségének Havasi József tá­mogatásával megszervezni az Üj Nemzedék énekkarát, amely azóta hetente szorgalmasan próbál. Az új­városi helyi szervezet népi együttese eddigi szorgalmas, kitartó munkájá­nak eredményeképpen ez év március 2-án sikerült megrendezni kassai be­mutatóját is a Thália Színpadon. A A találkozón részt vettek a csicsói, az aranyosi, az ógyallai, valamint a marcelházi énekkarok is. Felléptek még a marcelházi menyecskekórus, a 7 tagú citerazenekar, az iskola gyermekkórusa, de szerepeltek szó­lóénekesek is: Máriási Lászlóné, Cif­ra Lajosné és Keszeg Bálíntné. A ta­lálkozón fellépett a 81 éves Pém Kálmán is, aki saját dalszerzemé­nyeit énekelte el, amelyeket még pásztor korában, a nyáj mellett köl­tött. A CSEMADOK hurbanovói (ógyal­lai) énekkara már több alkalommal szerepelt a járás községeiben dalos­találkozókon. E találkozók után énekkarunk tagjaiban is felmerült a vágy, hogy kövessük a jó példát és mi is rendezzünk városunkban da­lostalálkozót. Igen ám, de mivel nincs kultúrházunk, találékonyságra volt szükség: a találkozó megrende­zésére elkértük a kilencéves alap­iskola tornatermét, a járási építő­­vállalattól pedig deszkákat, a szín­pad elkészítésére. Ezt aztán este „a férfikar“ összekalapálta, a női kórus pedig az új egyenruhákat „fér­­celte“ össze. A dalostalálkozóra meghívtuk a martost menyecskekó-Városunk az utóbbi esztendőkben több jó szavalóval is büszkélkedhet közönség körében bőven voltak szak­értők. akik elismerően szóltak az együttes szerepléséről. Ez a bemu­tató arra kötelez, hogy az együttes tovább haladjon a megkezdett úton és magasabbra emelje saját művészi mércéjét. A CSEMADOK kassai városi bi­zottságának helyi szervezetei szoros kapcsolatot tartanak fenn a város körzeti nemzeti bizottságaival, a vá­rosi és a kerületi nemzeti bizottság­gal, valamint a Nemzeti Front szer­vezeteivel. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy helyi szerve­zeteink több tagja képviselőként is aktívan kiveszi részét a nemzeti bi­zottságok és a Nemzeti Front mun­kájából. Ez nagy segítséget nyújt a CSEMADOK működésében. Huszonöt év távlatából visszate­kintve az eredmények szépeknek és tartalmasaknak tűnnek. Látni kell azonban a fogyatékosságokat is, ta­nulni és okulni belőlük és ennek alapján tovább javítani a munkát. Haladni kell a kor időszerű követel­ményeivel, mert az' egy helyben to­­pogás egyben visszafejlődést is je­lent. A következő években ezért még eredményesebb, igényesebb munkát kell végeznünk. SZAKÁL LÁSZLÓ rust, a CSEMADOK marcelovói (marcelházi) énekkarát, citerazene­­karát, menyecskekórusát, a csalló­­közaranyosi (zlatnai) énekkart, va­lamint a helybeli szlovák iskola énekkarát, vendégkarnagyként pe­dig Vass Lajos, Erkel-díjas zeneszer­zőt, a budapesti Vasas-kórus karna­gyát. A kilencéves alapiskola bábjátszó együttese dalos népi játékkal tette színesebbé a találkozót. (Felvételün­kön Vass Lajos, az ógyallai KA gyer­mekkórusával.) Kovács Ferenc Kedves, vidám esemény színhelye volt május első napjaiban a hódosi kultúrház. A CSEMADOK helyi szer­vezetének tagjai mutattak be nép­dalokból álló műsort a falu lakos­ságának. Az előadáson 200—250 néző jelent meg. Fellépett a dalárda és a citerazenekar, a SZISZ-szervezet szavalócsoportja is. Az összeállítás rendezője: Miklós Tiborné már 16 éve fáradhatatlanul dolgozik, szervez a CSEMADOK hó­dosi szervezetében. Ez a mostani si­ker is főleg az ő érdeme. Orsolya Piroska Megbeszélést tartanak az irodalmi színpad tagjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom