A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-31 / 22. szám
RAJECKÉ A Kis-Fátrában, néhány kilométerre Zilinától (Zsolnától), a romantikus Surovi-sziklákkal és az ózondús levegőjű színpompás erdőkkel övezett vidéken, a Rajéianka folyócska völgyében, a bőriparáról ismert Rajec városka tőszomszédságában épült fel Rajecké Teplice, hazánk egyik leghíresebb gyógyfürdője. A krónika szerint a környék lakossága már 1113-ban ismerte, gyógyforrásának meleg vizében keresett gyógyulást. A fürdő és annak gyönyörű környéke a lietavai uradalom birtoka volt, s miután 1413-ban az első fürdőházat felépítették, a gazdag magyar, lengyel és német nemesek kedvelt és divatos találkozóhelye lett. Rajecké Teplice 420 m tengerszint fölötti magasságban fekszik. Északon és nyugaton a Sulovi-hegykoszorú övezi, délkeleten és keleten a Kis-Fátra nyúlványai védik a szelektől. Éghajlata rendkívül kedvező, flórája nagyon gazdag. A tájat általában nagy kiterjedésű virágos rétek jellemzik, melyek fölött összefüggő erdőségek és fiatalabb erdősávok vonulnak. Ahogyan már említettük Rajecké Teplice éghajlati viszonyai kedvezőek. A hőmérséklet középértéke nyáron 20 C fok, télen pedig alig sülylyed a — 12 fok alá. Télen a völgyet általában 50—100 cm vastag hótakaró fedi, úgyhogy az valóságos síparadicsom. A tizenkilencedik században részvénytársaság kezelte Rajecké Teplicét. Wahtl, az ismert magyarországi balneográfus egyik könyvében sajnálattal állapította meg, hogy a kitűnő gyógyvizű fürdőt tulajdonosai elhanyagolják, azt egyre kevesebben keresik fel. 1882-ben új tulajdonosok kezébe került a fürdő. A Trencsén—Zsolna közti vasútvonal megnyitása után (1883) új fürdőházat építettek, Rajecké Teplice ismét divatos fürdővé vált. Az első világháborút követő években Rajec látogatottsága alaposan megcsappant. 1925-ben a Moravska Ostrava-i bányász-betegsegélyző vásárolta meg; 1932-ben korszerű gyógyintézetet építtetett. 1953-ban a Szakszervezet, majd 1957-ben az Állami Egészségügyi Intézet kezelésébe került. A mai, korszerű fürdőház gondozott parkban áll. A fürdővárost a Rajéianka folyócska és a Luneradka bővizű patak szeli át, melyekben sok a pisztráng., A gyógyfürdőnek öt forrása van. A medencéket közvetlenül a hőforrásoknál építették. Az 1500 méter mélységből feltörő víz 37,5 C fok. Reumatikus, ideg- és női betegségeket kezelnek a ma már korszerűen berendezett fürdőben. A föld mélyéből feltörő meleg víz erősen mésztartalmú. A gyógykezelésre a termálvíz és tőzeg szolgál. A gyógyintézetben kitűnő szakorvosok a legkorszerűbb felszerelések segítségével gyógyítják a betegeket. A fürdővendégek szórakoztatásáról is gondoskodnak és a korszerű nyári strandfürdő pompás üdülési és sportolási lehetőségeket is nyújt. A közeli tavon csónakázni, halászni is lehet; és a gyönyörű környék szép és kellemes sétákra alkalmas. A Szlovák Nemzeti Felkelés alatt ezen a vidéken is nagy harcok dúltak, és a felszabadulás előtti napokban a fasiszta megszállók hiába kísérelték meg, hogy a vidéket hadszíntérré változtassák, a lakosság megrohanta a német lőszerraktárakat, azokat felrobbantotta, az utakat pedig eltorlaszolta. A nácik dühükben a lakóházakat gyújtották föl. A Szlovák Nemzeti Felkelésben nagy szerepet játszott a közeli Kunerád-kastély, amely 1916- ban épült, és ott Ferenc József és II. Vilmos császár nyaralót rendeztetett be. A felkelés kitörése előtt a csehszlovák és szovjet partizánok a kastélyban sok fegyvert halmoztak föl, majd ott rendezték be főhadiszállásukat. A fasiszták 1944. szeptember 23-án a kastélyt megrohanták és felgyújtották. A partizánok a túlerő elől kénytelenek voltak - a kunerádi völgybe visszavonulni, ahonnan gyakori támadásokat indítottak a viszszavonuló fasiszta csapatok ellen. A felszabadulás után a kastélyt újjáépítették és az ma a fiatalok szanatóriuma. Érdemes megjegyezni, hogy Rajec városka gazdag könyvtárában értékes, régi cseh nyelven írott könyveket őriznek. Rajecké Téplicére nagyon szép kirándulásokat tehetünk a romantikus Vág-völgyben levő, s2trecsnói várromhoz a Kis-Fátra legszebb és Rajecké Teplice — madártávlatból
