A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-31 / 22. szám
Vámos Gábor felvétele A viselkedésről Olvasóink naponta érkező levelei az őszinteségről tesznek tanúbizonyságot. Mindig akad néhány olyan levél is amelyben egy-egy fiú vagy lány bepillantást enged a mai fiatalság, — érzelmi és problémavilágába. Ezúttal a viselkedést szabályozó legfontosabb tényezőkről, azok rendszeréről ejtünk néhány szót. Az emberek viselkedése, mindig szoros összefüggésben van annak a társadalomnak az értékrendszerével, amelyben élnek. A legtöbben igyekeznek viselkedésüket úgy igazítani, hogy azok ne idézzék fel a környezet, különösen pedig a számukra fontos társadalmi csoport tagjainak ellenérzését. A kialakult értékrendszerhez való alkalmazkodást négy egymással összefüggő rendszer könnyíti meg. A tájékozóság érdekében érdemes megismerkedni velük. Az emberek közötti érintkezés követelményeinek sűrített megfogalmazása a jog. Egy államban érvényes jogszabályok összességét a társadalomban kialakult erkölcs legsűrűbb összefoglalásának — minimumának — is szokták nevezni. A jog az emberi együttélés alapvető, mindenkire egyformán kötelező szabályait tartalmazza, azokkal a büntetésekkel, megtorlásokkal együtt, amelyekkel a társadalom az előírásokat megsértő polgárokat sújtja. A garázdákat, erőszakoskodókat, betörőket, tolvajokat, csalókat, sikkasztókat, gyilkosokat és még sok egyéb bűn elkövetőit, üldözi és megbünteti a társadalom. A következő nagy jelentőségű tényező, amely az emberek társadalmi életét, együttélését szabályozza, az erkölcs. Ez már sok olyan viselkedést, magatartást szabályoz, amelyekre a jog nem tér ki. Ebbe a fogalomkörbe tartozik a mások anyagi helyzetével való visszaélés, az indodolatlanul magas haszonkulcs, „baráti“ kölcsönökért kamatkövetelése, embertársaink kihasználása, a nálunk kevesebbet tudó, vagy járatlan személyek becsapása. Azt például, ha valaki előnyösebb helyzetét más vagy mások kárára használja föl. Erkölcstelen dolog a hazugság, az adott szó be nem tartása, a személyes felelősség alóli kibúvás, vagy ügyeskedő áthárítása másvalakire. Általában mindazok a jellemhibák, amelyekkel bárkinek is kárt okozunk. Erkölcstelen tulajdonság az irigykedés, a bosszúállás, más boldogulásának vagy boldogságának megrontása, illetve megakadályozása. Mindezeket a jog nem büntetheti, ám az erkölcstelen embert a társadalom elítéli, megveti. Néha megszégyeníti, sőt ki is közösíti. Az orrpiszkálás, a böfögés, a társaságban való ásítozás, az udvariatlanság csupán illemkérdés. Világos, hogy a kapcsolatteremtés, a megszólítás, a témaválasztás is mind az illem, az illendőség területére, az illik-nem illik világába sorolandó. Az illem igen hosszú idő alatt, lassanként kialakult és rögzült szokásokon épült fel. Sok viselkedésformát csupán azért tartunk helyesnek, mert így szoktuk meg. A leggyakrabban magunk sem tudjuk, hogy ivódott belénk, ez vagy az a szokás. A gyermekek gyakran tesznek fel a felnőtteknek zavarba hozó kérdéseket, hogy ezt vagy azt miért csináljuk, miért kell éppen így csinálni. Az okos felnőtt nem idegenkedik az ilyenféle indoklástól: mert így szokás. És a gyermekek ezt a választ az esetek legnagyobb részében el is fogadják. Mert valóban az az igazság, hogy sok kérdésben nincs is szükség, sőt lehetőség a mélyebb magyarázatra. Jog, erkölcs, illem, szokás: íme ezek azok a nagy erőrendszerek, amelyek minden társadalomban szabályozzák az emberek viselkedését, SZAMURÁJ MEGADTA MAGÁT Hiroo Onoda (jobbról) a japán császári hadsereg hadnagya a háború kitörésekor. 52 éves korában adta meg magát. Több mint 28 évvel a második világháború befejezése után Hiroo Onoda letette a fegyvert és megadta magát. Kifényesített puskával és saját maga varrta sapkával hagyta el március 10-én a búvóhelyét, mely a Fülöp-szigeteken volt. Onoda visszatérése a második világháborúból hatalmas szenzációként hatott. A napilapok első oldalon szalagcímekben hozták a hírt, így a lakosság figyelmét legalább pár napra elterelték a növekvő gazdasági nehézségekről, az áremelkedésekről. 1944 decemberében Onoda hadnagy parancsot kapott felettesétől Taniguchi őrnagytól, hogy szükség esetén, mint kém dolgozzon az ellenség hátországában. Amikor 1945 márciusában az amerikaiak leszálltak Lubanga szigetén, 75 japán katona tartózkodott ott. Közülük a harcok során 31-en elestek és 40-en akkor adták meg magukat, amikor 1945 augusztusában Japán letette a fegyvert. Onoda három bajtársával együtt a dzsungelbe menekült, hogy küldetését teljesítse. 1950 júniusában Juichi Akats nevű katona megadta magát a fülöp-szigeti hivataloknak, Schoichi Shimada szakaszvezető 1954 májusában esett el és Kischichi Kozukát 1972. október 19-én rendőrjárőr golyója terítette le. E naptól kezdve tudtak Onoda hadnagy hollétéről, akinek sikerült ez alkalommal ismét megmenekülnie. Széles körű nyomozást indítottak utána. Az egyik magaslaton felvonták a japán zászlót és Onoda volt parancsnoka a következő szöveget ismételgette a mikrofonba: „Onoda hadnagy, itt Taniguchi őrnagy beszél. A háború befejeződött!“ Onoda mielőtt megadta volna magát, követelte, hogy erre adjon parancsot Jamashity tábornok, aki valamikor a japán hadsereg fülöp-szigeti főparancsnoka volt. Erre azonban nem kerülhetett sor, mivel Jamashity már régen halott. Az amerikai hadbíróság ítélte kötél általi halálra, mivel több mint 25 ezer fülöp-szigeti lakos haláláért volt felelős. Onoda hadnagy visszatérte után elmesélte, hogy főleg banánnal és kókuszdióval tartotta fenn életét. Persze ez nem fedi teljesen a valóságot, mert a sziget lakóinak vallomása szerint Onoda, a még élő társaival együtt gyakran szervezett kisebb „kirándulásokat“ a dzsungel peremére, ahol a helyi parasztok állatai legelésztek. Ha embert vettek észre, azonnal lelőtték. Több mint harmincán estek áldozatul így a sziget lakói közül. Szemrebbenés nélkül öltek, ha meglepték őket rablótámadásaik során. mini-magazin BOHÓC ISKOLA Sok ember bohóckodik, de valódi bohócnak lenni művészet. És ezt meg is kell tanulni. Ezért a budapesti artistaiskolában bohócképzést is végeznek. Az első évfolyamba 2ó0 fiatal jelentkezett ebből 11 fiút és hat lányt vettek fel. A tanulmányi idő három év. A végzős növendékek diplomát kapnak. Érdekes, hogy ez igényes szakmára lányok is jelentkeztek. DIVATBA JÖN A KARATE A karate olyan sportág, amely elsősorban az erőnlét fokozását segíti elő és természetesen az önvédelmet szolgálja. Tehát, gyakorlati jelentősége van, főleg a nyugati országokban, ahol napirenden vannak az éjszakai verekedések. A gyerekek már egészen kicsi korukban megismerkednek e különös sportolási móddal. Felvételünkön Phillip Paley amerikai „csodagyereket" láthatják, aki most kilencéves és már öt éve edz. Mint azt a kép is bizonyítja versenyre kel a felnőttekkel is. És a földre is teríti őket. LEHET, HOGY SIKERÜL Sok, sok államban minden évben választanak szépségkirálynőt. Szigorú szemmel méregetik a lányokat, hogy azután a sok közül egynek fejére tegyék a koronát. Tavaly Ausztriában a 18 éves Roswita Kobaldra esett a választás, aki most úgy döntött, hogy leszerződik a filmhez.
