A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-26 / 17. szám

MARCONI GUGUELMO MARCHESE Száz évvel ezelőtt, 1874. április 25- én, a Bologna közelében levő Grif­­fonéban született Marconi Gugliel­­mo Marchese olasz mérnök, a drót­nélküli távíró feltalálója. Miután Heinrich Hertz német fizi­kus, aki elsőként foglalkozott az elektromosság hullámszerű terjedé­sének kérdésével, és bebizonyította a Faraday—Maxwell-féle elektro­mágneses elmélet helyességét, mely alapul szolgált a drótnélküli távíró és telefon megvalósításához, több fi­zikus, köztük N. Tesla, J. Murgas és G. M. Marconi és Pavlov a szikra­távíró megvalósításán dolgoztak. Marconi, a fiatal, tehetséges olasz mérnök 1895 februárjában a már is­mert szikraoszcillátorral és antenná­val nagyobb távolságra használható szikratávírót szerkesztett, melyet egy éven belül annyira tökéletesített, hogy megoldotta a drótnélküli táví­ró bevezetését. Találmányát 1897-ben szabadalmaztatta. A találmány sé­mája mindenben egyezett A. S. Po­pov orosz fizikus 1895-ben kidolgo­zott, és az illetékes szervekhez be­nyújtott tervrajzával. Popov azonban nem szabadalmaztatta találmányát. Marconi, miután az alapkérdése­ket megoldotta, nagy lendülettel lá­tott hozzá a drótnélküli távíró, — vagy ahogyan akkor nevezték: a te­­legráf tökéletesítéséhez. Hamarosan kitűnt, hogy az olasz mérnök nem­csak jó fizikus, de nagyszerű üzlet­ember is. Angol tőkések bevonásá­val megalapította a Marconi’s Wi­­roless Company-t, és szinte egyik napról a másikra dúsgazdag ember lett. Hosszas előkészítő munkálatok után 1901-ben Marconinak sikerült az Atlanti-óceánon át, New Foun­­land és Anglia között szikratáviratot leadni és felfogni. Az új és a régi világ között találmányával rendsze­res kapcsolatot teremtett. A világ­sajtó heteken át foglalkozott a nagy jelentőségű eseménnyel. Amerika és Európa között rövid időn belül meg­teremtették a rendszeres drótnélkü­li távírókapcsolatot. Marconit 1909-ben fizikai Nobel­­díijal tüntették ki. Marconi most már kitűnően fel­szerelt laboratóriumokban folytat­hatta kísérleteit. Feltalálta a mag­­netikus detektort, majd 1922-ben kikísérletezte és tökéletesítette a rö­vidhullámú távírót. — 1931-ben ün­nepélyes keretek között adták át rendeltetésének az általa szerkesz­tett és berendezett vatikáni rádiót. Marconit a második világháború utáni években szenátorrá választot­ták, és az Olasz Királyi Akadémia elnöke lett. Rómában, 1937. július 20-án hunyt el. Ma már vitathatatlan, hogy Tesla és Murgas jónéhány évvel Marconi előtt fejlesztették ki drótnélküli táv­írójukat és hiteles okmányokkal igazolható az is, hogy Pavlov isMar­­conival csaknem egyidőben mutatta be találmányát. A drótnélküli távíró találmányát azonban Marconi érté­kesítette hamarabb. (f) Az írás bölcsője Irán középső részén, a nagy homok­­sivatag peremén 1967-ben néhány agyagedényt találtak Shahdad város környékén. A régészeti ásatás olyan korai kultúra nyomaira bukkant, a­­mely az időszámításunk kezdete előt­ti IV—V. évezredre nyúlik vissza, így legalább ezer évvel idősebb, mint ennek az övezetnek más ismert kul­túrái, s így egyidős az ezer kilomé­terrel nyugatabbra kialakult mezo­­potámiai-elámi és sumér-korai kul­túrákkal. Eddig csaknem kétezer tár­gyat ástak ki — valamennyi meg­hökkentően hasonlít az elámiakra. Ebből arra következtetnek a kuta­tók, hogy a két kultúra között szo­ros kereskedelmi kapcsolat volt. Mindkét település az Irán északi ré­széből a Perzsa-öbölig vezető keres­kedelmi útvonal mentén helyezke­dett el. Az egykori város épületeinek nyomait, maradványait még nem si­került megtalálni. Az eddigi leletek agyagból, kőből és rézből készült edények, szövetek és pálmalevélből szőtt gyékények. Az istennő-képekből arra következtetnek a kutatók, hogy a város lakói matriarchátusban él­tek. Különösen jelentősek az agyag­edényekbe vésett szimbólumok. Ed­dig körülbelül 700 különböző jelet találtak — ezek kezdetleges pikto­­grafikus rendszernek tekinthetők. Ha ezt a feltevést sikerült igazolni, ez annyit jelenthet, hogy az írás böl­csőjét nemcsak Mezopotámiában rin­gatták, hanem ez a terület és korai kultúra is hozzájárulhatott az írás kialakulásához. Dohányosok: csak az abbahagyás használ! Sok erős dohányos pipázásra vagy szivarozásra tér át a cigarettáról — azt gondolva, hogy ezzel csökkenti egészségének ártalmait. Jóhiszeműsé­güknek azonban nincs alapja — ezt bi­zonyítják I. Cowle londoni kardioló­gus megfigyelései. Az „igazi“ sziva­rozók vagy pipázók közismerten nem szívják le a kék füstöt, ezért halálo­zási kockázatuk csak alig valamivel (15—20 százalékkal) nagyobb a nem dohányzókénál. A szabályosan leszí­vó cigarettázók azonban veszélyeseb­ben élnek: várható élettartamuk 50—100 százalékkal is korlátozódhat. Ezért kevés értelme van a szivaro­zásra vagy pipázásra való átállás­nak, mert továbbra is leszívják a füstöt — gyakran öntudatlanul. A dohányfüst-beszívás célszerű jelzője a szénmonoxid napi profil. A vizsgá­latok szerint ez átállás előtt és után megközelítően azonos. Az egészsége­sebb szivarozás vagy pipázás így csupán illúzió számukra. ÖTLET - TALÁLMÁNY HÁZI LÉGTISZTÍTÖ. A nagyváro­sokban, ipari központokban már a zárt helyiségekben is aggasztó a helyzet: milliárdnyi porszem, mikro­ba,, baktérium lebeg a szennyezett levegőben — várva, hogy bejuthas­sanak a szervezetünkbe. Az NSZK- beli Braun-gyár „Air-Control“ elne­vezésű hordozható légtisztítója ha­dat üzen a szennyezett levegőnek. A tv-nagyságú készülék ventillátora beszívja és szűrőbetéten sajtolja ét a szennyezett levegőt. Ezen a betéten még a néhány ezred milliméter át­mérőjű lebegő részecskék sem jutnak át. A mechanikus előszűrőn átjutott levegőből elektrosztatikus szűrő von­ja ki a baktériumokat, mikrobákat, spórákat. Az Air-Control a levegő­szennyeződés kilencven százalékát kiszűri és hatástalanítja. Két fokoza­ta van, az első fokozattal óránként 60 köbméter, a másodikkal 120 köb­méter szennyezett levegőt lehet meg­tisztítani. A készülék teljesítmény­felvétele 26 watt. GYÁRBAN KÉSZÜLT KÉMÉNY. Nagyapáink kőművesmesterségének korában téglát téglára falazva hosz­­szadalmas és költséges munkával ké­szültek az épületek kéményei. Az NSZK-ban most olyan újfajta eme­letmagas kéményelemeket fejlesztet­tek ki, amelyeket daruval egymásra illesztve néhány órai munkával el­készíthetők egy-egy épület kéményei. Az emeletmagas elemek tökéletesen sima belső felületű négyzet-kereszt­metszetű samottcsövek, amelyeket acélbetétes könnyűbeton-köpeny vesz körül. A külső felület olyan sima, hogy minden további előkészítés nél­kül tapétázható. A legfelső — a te­tő fölé emelkedő — kéményelemet klinkertéglával burkolva hozzák for­galomba. Negyvennyolc különféle keresztmetszet-nagyságú és fajtájú kéményeimet gyártanak. • TELEPES VONATOK. Az angol államvasutak kutatóintézetében több éve fáradoznak az új típusú nát­­riumkén-telepek kifejlesztésén. A nagy energiájú, feltölthető telepeket a még nem villamosított vonalszaka­szokon tervezik felhasználni, villany­­motoros szerelvények hajtására. Há­rom tonna súlyú 750 kilowattórás kísérleti nátrium-kén telepükkel egy­két kocsiból álló villanyszerelvény 240 kilométeres távolságot tehet meg. Kísérleteznek olyan telepekkel is, amelyek egy órán át láthatnának el árammal fővonali villanymozdonyo­kat. • A SZOVJET FŐISKOLÁKRÓL a jelenlegi ötéves tervidőszakban több mint 2,1 millió mérnök, orvos, tanár, agronómus, közgazdász került ki. Jelenleg több mint 700 ezer fiatal­ember tanul felsőoktatási tanintéze­tekben, hogy felkészüljön az önálló munkára. • ÓRIÁSI MAMMUT CSONTJAIT találták meg az ukrajnai Zsitomir város egyik utcáján árkot ásó mun­kások. Az ősállat földi maradványai azt tanúsítják, hogy a maga korában a saját fajtáján belül is díszpéldány­nak számított, mivel egyetlen foga több mint négy kilogrammot nyom. • NAPELEM KARÓRA. Napele­mekkel működő karórát terveztek a Citizen japán óragyárban Az óra elemeit néhány perces napsugárzás három hónapra feltölti. A Sharp tár­saság pedig hamarosan a Nap és más fényforrások sugárzó energiáját hasz­nosító táskarádiókat és ébresztőórá­kat hoz forgalomba. • A FÖLDÖN: 3,782 milliárc lakos. A Föld lakóinak száma 1972 közepén 3,782 milliárd volt, 150 millióval több, mint egy évvel korábban — írja az ENSZ által kiadott, több mint 600 ol­dalas demográfiai jelentés. A népsza­porulat átlaga az 1965—1972 közötti időszakban 2 százalék volt. A statisz­tika szerint a világon 95 városnak van egymilliónál több lakosa. Ezek közül 15 Kínában, 9 a Szovjetunió­ban, 8—8 Indiában és Japánban és 6 az Egyesült Államok területén ta­lálható. Az előző évhez hasonlóan a világ legnagyobb városa Sanghaj 10 millió 820 ezer lakosával, Tokió a második, 8 millió 830 ezer, New York a harmadik, majd pedig Lon­don és Moszkva következik. • BÜCSÜ A VARRÓGÉPTŐL. Szük­ség lesz-e a jövőben is varrógépre? Vajon mindig varrás tartja majd össze ruhadarabjainkat? Az atom­ipar dolgozóinak munkaruhái már napjainkban sem tartalmazhatnak varrást, mert a varratokban nehezen eltávolítható radioaktív por gyűlhet össze. Moszkvai kutatók vizsgálatai szerint fényes jövő vár a varrás nél­küli ruhákra. Az ilyen ruházat elő­állításának egyik módja: műanyagot porlasztanak a felmelegített fémfor­rásra. Lehűtve a formát, máris kész az ing, kesztyű, kalap. Hasonló ered­mény érhető el öntéssel is — a mű­anyagot megfelelő kialakítású nyílá­sokon sajtolják át. Ezen a módon akár egész öltönyöket is készíthet­nek öntéssel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom