A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-26 / 17. szám
MARCONI GUGUELMO MARCHESE Száz évvel ezelőtt, 1874. április 25- én, a Bologna közelében levő Griffonéban született Marconi Guglielmo Marchese olasz mérnök, a drótnélküli távíró feltalálója. Miután Heinrich Hertz német fizikus, aki elsőként foglalkozott az elektromosság hullámszerű terjedésének kérdésével, és bebizonyította a Faraday—Maxwell-féle elektromágneses elmélet helyességét, mely alapul szolgált a drótnélküli távíró és telefon megvalósításához, több fizikus, köztük N. Tesla, J. Murgas és G. M. Marconi és Pavlov a szikratávíró megvalósításán dolgoztak. Marconi, a fiatal, tehetséges olasz mérnök 1895 februárjában a már ismert szikraoszcillátorral és antennával nagyobb távolságra használható szikratávírót szerkesztett, melyet egy éven belül annyira tökéletesített, hogy megoldotta a drótnélküli távíró bevezetését. Találmányát 1897-ben szabadalmaztatta. A találmány sémája mindenben egyezett A. S. Popov orosz fizikus 1895-ben kidolgozott, és az illetékes szervekhez benyújtott tervrajzával. Popov azonban nem szabadalmaztatta találmányát. Marconi, miután az alapkérdéseket megoldotta, nagy lendülettel látott hozzá a drótnélküli távíró, — vagy ahogyan akkor nevezték: a telegráf tökéletesítéséhez. Hamarosan kitűnt, hogy az olasz mérnök nemcsak jó fizikus, de nagyszerű üzletember is. Angol tőkések bevonásával megalapította a Marconi’s Wiroless Company-t, és szinte egyik napról a másikra dúsgazdag ember lett. Hosszas előkészítő munkálatok után 1901-ben Marconinak sikerült az Atlanti-óceánon át, New Founland és Anglia között szikratáviratot leadni és felfogni. Az új és a régi világ között találmányával rendszeres kapcsolatot teremtett. A világsajtó heteken át foglalkozott a nagy jelentőségű eseménnyel. Amerika és Európa között rövid időn belül megteremtették a rendszeres drótnélküli távírókapcsolatot. Marconit 1909-ben fizikai Nobeldíijal tüntették ki. Marconi most már kitűnően felszerelt laboratóriumokban folytathatta kísérleteit. Feltalálta a magnetikus detektort, majd 1922-ben kikísérletezte és tökéletesítette a rövidhullámú távírót. — 1931-ben ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének az általa szerkesztett és berendezett vatikáni rádiót. Marconit a második világháború utáni években szenátorrá választották, és az Olasz Királyi Akadémia elnöke lett. Rómában, 1937. július 20-án hunyt el. Ma már vitathatatlan, hogy Tesla és Murgas jónéhány évvel Marconi előtt fejlesztették ki drótnélküli távírójukat és hiteles okmányokkal igazolható az is, hogy Pavlov isMarconival csaknem egyidőben mutatta be találmányát. A drótnélküli távíró találmányát azonban Marconi értékesítette hamarabb. (f) Az írás bölcsője Irán középső részén, a nagy homoksivatag peremén 1967-ben néhány agyagedényt találtak Shahdad város környékén. A régészeti ásatás olyan korai kultúra nyomaira bukkant, amely az időszámításunk kezdete előtti IV—V. évezredre nyúlik vissza, így legalább ezer évvel idősebb, mint ennek az övezetnek más ismert kultúrái, s így egyidős az ezer kilométerrel nyugatabbra kialakult mezopotámiai-elámi és sumér-korai kultúrákkal. Eddig csaknem kétezer tárgyat ástak ki — valamennyi meghökkentően hasonlít az elámiakra. Ebből arra következtetnek a kutatók, hogy a két kultúra között szoros kereskedelmi kapcsolat volt. Mindkét település az Irán északi részéből a Perzsa-öbölig vezető kereskedelmi útvonal mentén helyezkedett el. Az egykori város épületeinek nyomait, maradványait még nem sikerült megtalálni. Az eddigi leletek agyagból, kőből és rézből készült edények, szövetek és pálmalevélből szőtt gyékények. Az istennő-képekből arra következtetnek a kutatók, hogy a város lakói matriarchátusban éltek. Különösen jelentősek az agyagedényekbe vésett szimbólumok. Eddig körülbelül 700 különböző jelet találtak — ezek kezdetleges piktografikus rendszernek tekinthetők. Ha ezt a feltevést sikerült igazolni, ez annyit jelenthet, hogy az írás bölcsőjét nemcsak Mezopotámiában ringatták, hanem ez a terület és korai kultúra is hozzájárulhatott az írás kialakulásához. Dohányosok: csak az abbahagyás használ! Sok erős dohányos pipázásra vagy szivarozásra tér át a cigarettáról — azt gondolva, hogy ezzel csökkenti egészségének ártalmait. Jóhiszeműségüknek azonban nincs alapja — ezt bizonyítják I. Cowle londoni kardiológus megfigyelései. Az „igazi“ szivarozók vagy pipázók közismerten nem szívják le a kék füstöt, ezért halálozási kockázatuk csak alig valamivel (15—20 százalékkal) nagyobb a nem dohányzókénál. A szabályosan leszívó cigarettázók azonban veszélyesebben élnek: várható élettartamuk 50—100 százalékkal is korlátozódhat. Ezért kevés értelme van a szivarozásra vagy pipázásra való átállásnak, mert továbbra is leszívják a füstöt — gyakran öntudatlanul. A dohányfüst-beszívás célszerű jelzője a szénmonoxid napi profil. A vizsgálatok szerint ez átállás előtt és után megközelítően azonos. Az egészségesebb szivarozás vagy pipázás így csupán illúzió számukra. ÖTLET - TALÁLMÁNY HÁZI LÉGTISZTÍTÖ. A nagyvárosokban, ipari központokban már a zárt helyiségekben is aggasztó a helyzet: milliárdnyi porszem, mikroba,, baktérium lebeg a szennyezett levegőben — várva, hogy bejuthassanak a szervezetünkbe. Az NSZK- beli Braun-gyár „Air-Control“ elnevezésű hordozható légtisztítója hadat üzen a szennyezett levegőnek. A tv-nagyságú készülék ventillátora beszívja és szűrőbetéten sajtolja ét a szennyezett levegőt. Ezen a betéten még a néhány ezred milliméter átmérőjű lebegő részecskék sem jutnak át. A mechanikus előszűrőn átjutott levegőből elektrosztatikus szűrő vonja ki a baktériumokat, mikrobákat, spórákat. Az Air-Control a levegőszennyeződés kilencven százalékát kiszűri és hatástalanítja. Két fokozata van, az első fokozattal óránként 60 köbméter, a másodikkal 120 köbméter szennyezett levegőt lehet megtisztítani. A készülék teljesítményfelvétele 26 watt. GYÁRBAN KÉSZÜLT KÉMÉNY. Nagyapáink kőművesmesterségének korában téglát téglára falazva hoszszadalmas és költséges munkával készültek az épületek kéményei. Az NSZK-ban most olyan újfajta emeletmagas kéményelemeket fejlesztettek ki, amelyeket daruval egymásra illesztve néhány órai munkával elkészíthetők egy-egy épület kéményei. Az emeletmagas elemek tökéletesen sima belső felületű négyzet-keresztmetszetű samottcsövek, amelyeket acélbetétes könnyűbeton-köpeny vesz körül. A külső felület olyan sima, hogy minden további előkészítés nélkül tapétázható. A legfelső — a tető fölé emelkedő — kéményelemet klinkertéglával burkolva hozzák forgalomba. Negyvennyolc különféle keresztmetszet-nagyságú és fajtájú kéményeimet gyártanak. • TELEPES VONATOK. Az angol államvasutak kutatóintézetében több éve fáradoznak az új típusú nátriumkén-telepek kifejlesztésén. A nagy energiájú, feltölthető telepeket a még nem villamosított vonalszakaszokon tervezik felhasználni, villanymotoros szerelvények hajtására. Három tonna súlyú 750 kilowattórás kísérleti nátrium-kén telepükkel egykét kocsiból álló villanyszerelvény 240 kilométeres távolságot tehet meg. Kísérleteznek olyan telepekkel is, amelyek egy órán át láthatnának el árammal fővonali villanymozdonyokat. • A SZOVJET FŐISKOLÁKRÓL a jelenlegi ötéves tervidőszakban több mint 2,1 millió mérnök, orvos, tanár, agronómus, közgazdász került ki. Jelenleg több mint 700 ezer fiatalember tanul felsőoktatási tanintézetekben, hogy felkészüljön az önálló munkára. • ÓRIÁSI MAMMUT CSONTJAIT találták meg az ukrajnai Zsitomir város egyik utcáján árkot ásó munkások. Az ősállat földi maradványai azt tanúsítják, hogy a maga korában a saját fajtáján belül is díszpéldánynak számított, mivel egyetlen foga több mint négy kilogrammot nyom. • NAPELEM KARÓRA. Napelemekkel működő karórát terveztek a Citizen japán óragyárban Az óra elemeit néhány perces napsugárzás három hónapra feltölti. A Sharp társaság pedig hamarosan a Nap és más fényforrások sugárzó energiáját hasznosító táskarádiókat és ébresztőórákat hoz forgalomba. • A FÖLDÖN: 3,782 milliárc lakos. A Föld lakóinak száma 1972 közepén 3,782 milliárd volt, 150 millióval több, mint egy évvel korábban — írja az ENSZ által kiadott, több mint 600 oldalas demográfiai jelentés. A népszaporulat átlaga az 1965—1972 közötti időszakban 2 százalék volt. A statisztika szerint a világon 95 városnak van egymilliónál több lakosa. Ezek közül 15 Kínában, 9 a Szovjetunióban, 8—8 Indiában és Japánban és 6 az Egyesült Államok területén található. Az előző évhez hasonlóan a világ legnagyobb városa Sanghaj 10 millió 820 ezer lakosával, Tokió a második, 8 millió 830 ezer, New York a harmadik, majd pedig London és Moszkva következik. • BÜCSÜ A VARRÓGÉPTŐL. Szükség lesz-e a jövőben is varrógépre? Vajon mindig varrás tartja majd össze ruhadarabjainkat? Az atomipar dolgozóinak munkaruhái már napjainkban sem tartalmazhatnak varrást, mert a varratokban nehezen eltávolítható radioaktív por gyűlhet össze. Moszkvai kutatók vizsgálatai szerint fényes jövő vár a varrás nélküli ruhákra. Az ilyen ruházat előállításának egyik módja: műanyagot porlasztanak a felmelegített fémforrásra. Lehűtve a formát, máris kész az ing, kesztyű, kalap. Hasonló eredmény érhető el öntéssel is — a műanyagot megfelelő kialakítású nyílásokon sajtolják át. Ezen a módon akár egész öltönyöket is készíthetnek öntéssel.
