A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-04-12 / 15. szám
„Együtt a munkában, együtt a szórakozásban“ Jubileumi évébe lépett a Chotíni i (Hetényi) Efsz tagsága. Huszonöt éve, hogy mintegy negyven család a közös gazdálkodás útjára lépett a községben. Három évvel később a falu lakóinak már 90 százaléka tagja volt ] a szövetkezetnek. Az első tíz év alatt sok-sok nehézséggel kellett megküzdeni. Aztán a hatvanas évek elején Lami Miklós személyében új elnök került a szövetkezet élére. Fokozatosan átszervezték a munkát, ami azután a termelési eredményeken és természetesen a kereseti lehetőségeken is meglátszott. Megváltozott az emberek viszonya a munkához, a szövetkezethez. Jelenleg 2060 hektáron gazdálkodik a hetényi szövetkezet. Az elnök 11 éve irányítja a közöst. Tíz év tükrében vizsgáljuk meg, hol : tartottak akkor, és hol vannak most. 1963-ban összbevételi tervük 6 millió 117 ezer korona s 1973-ban már 19 millió 880 ezer korona volt a valóság 20 millió 940 ezer korona lett. Az elért eredmények önmagukért beszélnek. Míg az állati termékek termelésében a bevételi terv 1963-ban a két és fél milliót sem haladta meg, az elmúlt évben megközelítette a kilencmilliót. A növénytermesztés bevételi terve két és fél millióról tíz és fél millióra emelkedett. A tagság becsületes, szorgalmas munkája meghozta a gazdasági eredményeket, ami a keresetük emelkedésén is meglátszik. Mert míg tíz évvel ezelőtt a szövetkezet másfél millió koronát fizetett ki a tagjainak, addig az elmúlt évben már hatmillió 581 ezer koronát. A tagok átlagkeresete az elmúlt évben meghaladta a 21 ezer koronát. Ehhez járult még a nyereségrészesedés, ez minden 100 korona alapbérre 40 koronát tett ki. A nyereségrészesedés címén kifizetett összeg egymillió 800 ezer korona volt. A szövetkezet bevételi tervének túlteljesítésében nagy szerepet játszott az is, hogy 33 hektáron — enynyin termesztenek szőlőt — a tervezett 80 mázsa helyett 130 mázsás hektárhozamot értek el, az eladott 39 vagon szőlőért 2 millió 823 ezer koronát fizetett a felvásárló vállalat, vagyis a szőlőeladásból származó bevételük 802 ezer koronával lett több a tervezettnél. A kertészeti termelés két és fél millió koronás tervét száz százalékra teljesítette. A húseladási tervüket 104 százalékra teljesítették: összesen 4211 mázsa húst adtak el. Annak ellenére, hogy a tavasszal kitört járványos állatbetegség a járásban is éreztette hatását, a szigorúan betartott óvintézkedésekkel sikerült biztosítaniuk a terv teljesítését. A tejtermelés az, amin mindenáron javítani akarnak ebben az évben, eddig ugyanis nem tudták elérni a tervezett 2800 literes fejési átlagot. A tervezett 1 millió 100 ezer liter helyett 1 millió 34 ezer liter volt a tejhozam. Noha az állatgondozók mindent megtettek a terv teljesítése érdekében ez csak 96 százalékra sikerült a tejtermelésben. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szövetkezet istállói régen épültek, már meglehetősen korszerűtlenek, s ez hatással volt az elért eredményekre. 1975-ben azonban megkezdik egy korszerű istállókomplexum építését 5 millió korona beruházással. Ügy tervezik, hogy három-négy éven belül az egész szövetkezetei teljesen átalakítják. Igazi nagyüzemmé szervezik át, ahol az emberek majd műszakokban dolgoznak. Szociális létesítményeik jelenleg is vannak, de ezeket olyan mértékben akarják fejleszteni, hogy minden dolgozó megfürödve, illetve lezuhanyozva és tisztába öltözve menjen haza a munkából. Ezáltal is vonzóbbá akarják tenni a fiatalok számára a szövetkezeti munkát. Főleg az állati termékek termelését. Mert itt jelenleg a fiatalok még nem szívesen dolgoznak. A tagok rendes fizetett szabadságot élveznek. Ezért is tartják szükségesnek a műszakonkénti munkát, hogy a szabad idejüket hasznosabban, kulturáltabban tölthessék el. A szövetkezetnek 420 tagja van. Mintegy százzal kevesebb az állandó dolgozó. A fiatalok főleg a kertészetben, szőlészetben és a gépjavító műhelyben, illetve mint traktoristák dolgoznak. Csaknem száz fiatal dolgozik a szövetkezetben, s e^ek a kulturális tevékenységből is kiveszik a részüket. Két éve, hogy felépült a „szövetkezeti ház“ Hetényben, elsőként a komáromi járásban. A három és fél millió korona értékű beruházást két szakaszban építette fel a szövetkezet saját építőcsoportja. Az irodaházat a hozzá tartozó szociális létesítményekkel együtt 1971-ben az ezer személy befogadóképességű kultúrházat 1972-ben avatták fel. Nagy szükség volt az említett létesítmények megépítésére a falu fejlődésének szempontjából is. Ugyanis tíz évvel ezelőtt szövetkezeti klub alakult, s azóta a faluban működő tömegszervezetek tevékenysége is itt összpontosul. A klub gondnokát, Varga Andrásnét a szövetkezet fizeti. (Rendes alkalmazott, havi fizetése van.) Jelenleg anyasági szabadságon van, most Hencz Irénke helyettesíti. Minden tömegszervezet átadja tevékenységi tervét a klub vezetőségének. Megvalósításához a szövetkezet anyagi segítséget nyújt, s természetesen elvárja, hogy egész évben aktív munkát végezzenek a tömegszervezetek tagjai. A klub vezetőségében minden tömegszervezet képviselteti magát. Az említett módszer a hetényieknél nagyon jól bevált a gyakorlatban. Jól működik az iflúsági szervezet, amit a kultúrház előcsarnokában elhelyezett több elismerő oklevél is bizonyít. A szövetkezet vezetősége törődik valamennyi tömegszervezettel. Az idén hatezer koronát szavaztak meg a CSEMADOK helyi szervezete éneklő csoportjának, hozzájárulásul a ruhák vásárlásához. Idős szövetkezeti tagok is működnek az éneklő csoportban, akik az elmúlt évek folyamán számos rendezvényen vettek részt, egyebek között a népdalénekesek országos versenyén is sikeresen szerepeltek. A szövetkezet évente 130 ezer koronát fordít kulturális célokra. Ebből fedezik az említett akciókon kívül a különféle tanfolyamok tanulmányi kirándulások, üdültetések költségeit. Ugyanis a szövetkezet nem választja szét a szövetkezet kulturális tevékenységét, a falu kulturális tevékenységétől. A mintegy 1700 lélekszámú faluban az aktív dolgozóknak több mint a fele a szövetkezetben dolgozik. Munka után a község többi dolgozójával, lakosával együtt szükségük van mindannyiuknak a szórakozásra, pihenésre. A fejlődés megköveteli, hogy az emberek állandóan művelődjenek, gyarapítsák politikai és szakmai ismereteiket. A szövetkezetben a politikai iskolázást több mint ötven személy látogatja. Közülük 11 nem párttag. A „haladó tapasztalatok iskoláját“ 120—140 szövetkezeti taggal indították. A televízióban elhangzott előadásokat a szövetkezet szakemberével megvitatják, aki magyarázatot ad a felmerült problémákra. Ezenkívül a téli hónapokban minden szövetkezeti tag 1—2 napos iskolázáson vett részt munkacsoportjában. Itt módja van hozzászólni az üzemszervezés kérdéseihez. A szövetkezet elnöke minden csoportot meglátogat az évi terv elkészítése előtt. Így érvényesítik a gyakorlatban az üzemi demokráciát. A műhelyben dolgozó SZISZ-tagok az ősz folyamán versenyt indítottak a szocialista brigád megtisztelő cím elnyeréséért. Fő feladatuknak tartják, hogy a gépek, traktorok mindig üzemképesek legyenek. Az üzemanyag-megtakarítás, valamint az alkatrészekkel való takarékosság, illetve a hiányzó alkatrészek elkészítése tartozik szorosan a vállalat kötelezettségei közé. A brigádnak tíz tagja van. Hárman párttagok. A brigád vezetője Sárai István kovácsmester. Valarhennyien fontosnak tartják a „szocialista módon dolgozni és élni“ elv betartását. Az eddig elmondottak is igazolják, hogy nem múlt el nyomtalanul a szocializálódás megkezdése óta eltelt negyedszázad. A becsületesen végzett munka eredményes volt mindenképpen. Az irodaház falán ott található többek között „A CSKP megalapítása 50. évfordulójának kollektívája“ kitüntetés, valamint a Munka Érdemrend odaítélését igazoló okmány, a járás mezőgazdasági üzemeit ugyanis Munka Érdemrenddel tüntették ki a múlt évben a gabonatermesztésben elért sikerekért. Ehhez a hetényiek is nagymértékben hozzájárultak. Annak ellenére, hogy a talajuk kissé homokos, búzából negyvenmázsás, árpából negyvenegy mázsás hektárhozamot értek el. A legjobb dolgozók családtagjaikkal együtt jutalmul 3 napos üdülésen vettek részt a közeli Paton, ahol a szövetkezetnek saját üdülőháza van. Hetényen mintegy kétszáz tagja van a CSEMADOK helyi szervezetének. Az évzáró gyűlés óta már tíz új tagot szereztek. A negyedszázad a helyi szervezet életében sem telt el nyomtalanul. Csaknem minden évben bemutattak egy-egy színdarabot. Már csaknem hét éve, hogy megalakult a helyi szervezet Csokonai Irodalmi Színpada. Minden évben tartanak 2—3 bemutatót a faluban. Egyszer már részt vettek járási rendezvényen is, de tevékenységük eddig inkább csak helyi jellegű volt. Most kísérleteznek egy újabb formával ebben a műfajban. Pár évvel ezelőtt néprajzi kiállítást rendeztek igen nagy sikerrel. Szeretnének egy néprajzi szobát berendezni, ahol állandó jellegű kiállításra nyílna lehetőség. Az anyag ehhez már nyolcvan százalékban megvan. Az alapító tagok közül jónéhányan még ma is igen jó munkát végeznek, köztük Csintalan Miklós tanító, Hencz Gyula, a szövetkezet ellenőrző bizottságának elnöke és Csintalan Dezső, aki szintén a szövetkezetben dolgozik. De a fiatalabbak is igen lelkes tevékenységet fejtenek ki. Dékány György mérnök már csaknem tíz éve elnöke a helyi szervezetnek. A helybeli efsz mindenben segíti a csoportot. A kultúrházat minden esetben ingyen a rendelkezésükre bocsátják. Az énekkarnak 35 tagja van. Vezetőjük Bajnóczi Magda, az óvoda igazgatónője. Ha bárhol fellépnek, a szövetkezet autóbusza ingyen a rendelkezésükre áll. A legutóbbi két-három év alatt több sikeres fellépése volt az énekkarnak. Még az országos versenyre is eljutottak, ahol jól megállták a helyüket. Legtöbbször persze helyben lépnek fel, a CSEMADOK vagy a szövetkezet rendezvényein. A szövetkezet és a CSEMADOK helyi szervezetének vezetői jól megértik egymást. A kölcsönös bizalomnak és a jó együttműködésnek meg is van az eredménye. Az az elvük, hogy együtt a munkában, együtt a szórakozásban, így haladnak tovább a 25 évvel ezelőtt megkezdett úton. KURUCZ NÁNDORNÉ A szocialista brigád büszke címéért versenyeznek a fiatalok 6
