A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-22 / 12. szám

A RIMA MENTÉN Illés Béla efsz-elnök Viktor bácsi A szövetkezet Irodaháza Viktor bácsitól elfelejtettem meg­kérdezni, hány éves, feledékenysége­­met azzal magyarázom, hogy nem vettem észre rajta az idő múlását, olyannak láttam őt, mint tizenöt év­vel ezelőtt, amikor először láttam Si­­monovcéban (Simonyiban); a haja és bajusza ma is fekete, ha nem is annyira, mint akkor, ősz szálak is vegyülnek már belé, dehát: annyi baj legyen! Még ma is ő a CSEMA­­DOK-elnök, mint akkor, még ma is épp olyan lelkesen szervezi a falu kulturális életét, mint tizenöt, sőt mint huszonöt évvel ezelőtt. Huszonöt év! Bód Viktor bácsi szí­vesen emlékezik vissza az eltelt ne­gyedszázadra, arra, hogyan alakítot­ták meg a CSEMADOK simonyi he­lyi szervezetét. Huszonnyolc taggal kezdték, ma 128 tagja van a szer­vezetnek. Elmondja, hogy színjátszó csoport­juk a megalakulás óta minden év­ben legalább két színdarabot mutat be (húsvétkor és karácsonykor); s hogy ezekkel mindig áz emberek tu­datát, gondolatvilágát igyekeztek for­málni. A szövetkezeti gondolatot pél­dául az olyan darabokkal terjesztet­ték, mint a Kullogok stb. Az iroda­lom, a költészet szeretetét is igyekez­tek beleoltani a simonyi emberekbe, ezért nyolc évvel ezelőtt megalakí­tották az irodalmi színpadot, amely egyebek között már Brecht-műsort is bemutatott. A színjátszó csoport 1962-ben első helyen végzett a járási versenyen. Tavaly, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulójára be­mutatták Kulcsár Tibor: Viharmadár című összeállítását, az idén pedig Lovicsek Béla Tűzvirágját a februári győzelem évfordulójának tiszteletére. És természetesen a CSEMADOK jubileumára is készülnek, új műsort tanulnak. Fellép majd a tánccsoport iS’Tel/ a SZISZ égisze alatt mű- A* ifjúsági szervezet vezetője Bőd Ilonka Viktor bácsi lánya. A férfikórus Petőfi-műsorral lép fel a CSEMADOK-évfordulón. Tizenöt évvel ezelőtt Viktor bácsi volt a simonyi efsz agronómusa. Ma már nyugdíjas, de azért még mindig dolgozik, fűtő a csirkefarmon. A simonyi szövetkezet elnöke a péterfali Illés Béla agrármérnök. A szövetkezeti irodában beszélgetünk. 1971 január elsején egyesült a si­monyi, serkei és darnyai szövetke­zet. 2045 hektáron gazdálkodnak. Há­rom évvel ezelőtt az összterület 50 százaléka volt szántó. Ez ma már 65 százalék. Négyszáz tagja van a szövetkezetnek, de közöttük sok a nyugdíjas. Kevés a fiatal. A három szövetkezet közül a si­monyi járt az élen. A serkei alacsony szinten gazdálkodott. Főleg gabonát cukorrépát, dohányt és zöldséget ter­mesztenek. Tejelő teheneket és vá­góállatokat tartanak. Tavaly gabonából (kukoricát is beleértve) 43,60 mázsás átlagos hek­tárhozamot értek el, s második he­lyen végeztek a járásban. Az egyesítés óta 33,7 százalékkal növekedett a mezőgazdasági össz­termelés 36,4 százalékkal a piaci ter­melés. 45,6 százalékkal fordítottunk többet az álló alapeszközök és 19 százalékkal emelkedett a szövetkeze­ti tagok jövedelme. Mindez a megnagyobbodott szövet­kezet által adódó nagyob lehetősé­geknek köszönhető. Növelték a ter­mőterületek kiterjedését. 257 hektá­ron alapcsöveztek, szabályozták a Rimát és így 255 hektárt lecsapoltak ma már ennek a területnek a ter­mővé tétele van hátra. Sajnos, mondja az elnök, nem tud­ták megoldani a takarmánybegyűjtés uj technológiáját, ennek következté­ben tejtermelésben 54 literrel a já­rási átlag alatt maradtak. Viszonylag gyönge eredményt értek el tavaly a zöldség- és dohányter­mesztésben. (A zöldségnél 30 000 a dohánynál 132 000 korona vesztesé­gük volt.) Ennek egyik fő oka a szolgáltatások alacsony színvonala, az, hogy a kereskedelem nem elég rugalmas (a zöldségfelvásárló és ér­tékesítő vállalatról van szó). „Az árat megkérik, de a szolgáltatásaik igen alacsony színvonalúak“ — mondja. De Illés Béla elnök azt sem tit­kolja, hogy „az emberek tudatának formálása terén vagyunk lemaradva. „Ma már a korszerű gépekkel végzett korszerű munka sokkal nagyobb szakképzettséget igényel, nagyobb fe­lelősséget követel, mint régebben amikor mindent kézzel végeztek S ez a felelősség még nincs meg min­denkiben. Viszont az utóbbi évek eredményei alapján meg kell állapítani, hogy Simonyiban is az olyan emberek van­nak többségben, akik felelősen vég­zik a munkájukat. __ —zsélyi— Prandl Sándor felvételei A CÉL­TUDATOS MUNKA SIKERE GÁSPÁR IMRÉT, a piógai Cseh Mű­szaki Főiskola hallgatóját Csatán ke­restem fel, hogy elbeszélgessek vele terveiről eddigi pályafutásáról. — Az általános iskola 6 9. osztá­lyát Csatán végeztem kitüntetéssel. Már itt talán mindennél jobban a fi­zikát szerettem. Ennek is köszönhettem, hogy a komáromi gépipari technikumot szintén kitüntetéssel végeztem el. Fájó szívvel vettem búcsút tanáraimtól, bará­taimtól, a gyönyörű várostól, amely négy évig volt második otthonom. Eredetileg matematika-fizika szakra akartam nien­ni Budapestre, de a végén a prágai Károly Egyetemre mentem felvételizni. Itt sajnos nagy volt a túljelentkezés, így nem vettek fel. Szemptemberben aztán pótfelvételit tettem a műszaki fő­iskola gépészmérnöki karán. Nagyon megörültem, amikor tudomásomra ju­tott, hogy felvettek. Ezután következett egy háromhetes előkészítő tanfolyam matematikából és ábrázoló geometriá­­ból. — Nem voltak nyelvi nehezsegeid? — Nem mondom, kezdetben nem volt minden a legrózsásabb. De az a tudat, hogy mindenki segíteni akar — cseh évfolyamtársaink is s a professzo­rok (ha valamit nem értettünk meg, többször is elmagyarázták mind az elő­adásokon, mind a gyakorlatokon) na­gyon hamar átsegítettek a kezdeti ne­hézségeken. A kollégium nagyon szép, hármon lakunk egy szobában. A menza kitűnő: három-négy fajta étel közül le­het választani. _ Hány órátok van hetenként? — Harmincnyolc. Harminc a szak­tárgyakból. Nyolc óra jut nyelvekre, marxizmusra, testnevelésre. Mivel töltitek a szombatokat, va­sárnapokat? — Az első hetekben minden szabad időnket a séta foglalta el. Ismerked­tünk az ezertornyú Prágával. Most azon­ban már egészen más a helyzet. Amió­ta nem vagyunk már gólyák, egy ta­lárba öltözött idősebb diáktársunk „lo­vaggá ütött" bennünket hivatalosan is tagjai lettünk az Ady-körnek. Havon­ta találkozik itt a Prágában tanuló 150 160 magyar egyetemi és főiskolai hallgató. Mindig más-más iskola cso­portja ad kisebb műsort, majd előadá­sokat hallgatunk (legutoljára egy neves turkológus adott elő), megvitatjuk prob­lémáinkat és azután jöhet a diszkotéka vagy a fonotéka: reprodukált zenére táncolunk. Szívesen látogatjuk a prágai Magyar Kultúrát, ahol négy-, ötféle új­ságot is vásárolunk, no és természete­sen válogatunk a legújabb könyvújdon­ságok között. Szombatonként inkább lazítunk", de a vasárnapot már rend­szerint a jövő hétre való felkészülés töl­ti ki. 1 Hogyan zártad az első félévet? — Nagyon boldognak mondhatom magam, mert sikeresen tettem le mind a három kollokviumot (matematikából, ábrázoló geometriából és gépészeti alapismeretékből és a hét beszámoló vizsgát. Remélem, sikerül ilyen jól zárnom majd a második félévet is. Megköszönöm a beszélgetést és mint jövendő műszertechnikai és automati­­zációs mérnöknek sok sikert kívánok további munkájához. _________BENDE JÓZSEF Csatornázzák a falut

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom