A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-22 / 12. szám
A RIMA MENTÉN Illés Béla efsz-elnök Viktor bácsi A szövetkezet Irodaháza Viktor bácsitól elfelejtettem megkérdezni, hány éves, feledékenységemet azzal magyarázom, hogy nem vettem észre rajta az idő múlását, olyannak láttam őt, mint tizenöt évvel ezelőtt, amikor először láttam Simonovcéban (Simonyiban); a haja és bajusza ma is fekete, ha nem is annyira, mint akkor, ősz szálak is vegyülnek már belé, dehát: annyi baj legyen! Még ma is ő a CSEMADOK-elnök, mint akkor, még ma is épp olyan lelkesen szervezi a falu kulturális életét, mint tizenöt, sőt mint huszonöt évvel ezelőtt. Huszonöt év! Bód Viktor bácsi szívesen emlékezik vissza az eltelt negyedszázadra, arra, hogyan alakították meg a CSEMADOK simonyi helyi szervezetét. Huszonnyolc taggal kezdték, ma 128 tagja van a szervezetnek. Elmondja, hogy színjátszó csoportjuk a megalakulás óta minden évben legalább két színdarabot mutat be (húsvétkor és karácsonykor); s hogy ezekkel mindig áz emberek tudatát, gondolatvilágát igyekeztek formálni. A szövetkezeti gondolatot például az olyan darabokkal terjesztették, mint a Kullogok stb. Az irodalom, a költészet szeretetét is igyekeztek beleoltani a simonyi emberekbe, ezért nyolc évvel ezelőtt megalakították az irodalmi színpadot, amely egyebek között már Brecht-műsort is bemutatott. A színjátszó csoport 1962-ben első helyen végzett a járási versenyen. Tavaly, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára bemutatták Kulcsár Tibor: Viharmadár című összeállítását, az idén pedig Lovicsek Béla Tűzvirágját a februári győzelem évfordulójának tiszteletére. És természetesen a CSEMADOK jubileumára is készülnek, új műsort tanulnak. Fellép majd a tánccsoport iS’Tel/ a SZISZ égisze alatt mű- A* ifjúsági szervezet vezetője Bőd Ilonka Viktor bácsi lánya. A férfikórus Petőfi-műsorral lép fel a CSEMADOK-évfordulón. Tizenöt évvel ezelőtt Viktor bácsi volt a simonyi efsz agronómusa. Ma már nyugdíjas, de azért még mindig dolgozik, fűtő a csirkefarmon. A simonyi szövetkezet elnöke a péterfali Illés Béla agrármérnök. A szövetkezeti irodában beszélgetünk. 1971 január elsején egyesült a simonyi, serkei és darnyai szövetkezet. 2045 hektáron gazdálkodnak. Három évvel ezelőtt az összterület 50 százaléka volt szántó. Ez ma már 65 százalék. Négyszáz tagja van a szövetkezetnek, de közöttük sok a nyugdíjas. Kevés a fiatal. A három szövetkezet közül a simonyi járt az élen. A serkei alacsony szinten gazdálkodott. Főleg gabonát cukorrépát, dohányt és zöldséget termesztenek. Tejelő teheneket és vágóállatokat tartanak. Tavaly gabonából (kukoricát is beleértve) 43,60 mázsás átlagos hektárhozamot értek el, s második helyen végeztek a járásban. Az egyesítés óta 33,7 százalékkal növekedett a mezőgazdasági össztermelés 36,4 százalékkal a piaci termelés. 45,6 százalékkal fordítottunk többet az álló alapeszközök és 19 százalékkal emelkedett a szövetkezeti tagok jövedelme. Mindez a megnagyobbodott szövetkezet által adódó nagyob lehetőségeknek köszönhető. Növelték a termőterületek kiterjedését. 257 hektáron alapcsöveztek, szabályozták a Rimát és így 255 hektárt lecsapoltak ma már ennek a területnek a termővé tétele van hátra. Sajnos, mondja az elnök, nem tudták megoldani a takarmánybegyűjtés uj technológiáját, ennek következtében tejtermelésben 54 literrel a járási átlag alatt maradtak. Viszonylag gyönge eredményt értek el tavaly a zöldség- és dohánytermesztésben. (A zöldségnél 30 000 a dohánynál 132 000 korona veszteségük volt.) Ennek egyik fő oka a szolgáltatások alacsony színvonala, az, hogy a kereskedelem nem elég rugalmas (a zöldségfelvásárló és értékesítő vállalatról van szó). „Az árat megkérik, de a szolgáltatásaik igen alacsony színvonalúak“ — mondja. De Illés Béla elnök azt sem titkolja, hogy „az emberek tudatának formálása terén vagyunk lemaradva. „Ma már a korszerű gépekkel végzett korszerű munka sokkal nagyobb szakképzettséget igényel, nagyobb felelősséget követel, mint régebben amikor mindent kézzel végeztek S ez a felelősség még nincs meg mindenkiben. Viszont az utóbbi évek eredményei alapján meg kell állapítani, hogy Simonyiban is az olyan emberek vannak többségben, akik felelősen végzik a munkájukat. __ —zsélyi— Prandl Sándor felvételei A CÉLTUDATOS MUNKA SIKERE GÁSPÁR IMRÉT, a piógai Cseh Műszaki Főiskola hallgatóját Csatán kerestem fel, hogy elbeszélgessek vele terveiről eddigi pályafutásáról. — Az általános iskola 6 9. osztályát Csatán végeztem kitüntetéssel. Már itt talán mindennél jobban a fizikát szerettem. Ennek is köszönhettem, hogy a komáromi gépipari technikumot szintén kitüntetéssel végeztem el. Fájó szívvel vettem búcsút tanáraimtól, barátaimtól, a gyönyörű várostól, amely négy évig volt második otthonom. Eredetileg matematika-fizika szakra akartam nienni Budapestre, de a végén a prágai Károly Egyetemre mentem felvételizni. Itt sajnos nagy volt a túljelentkezés, így nem vettek fel. Szemptemberben aztán pótfelvételit tettem a műszaki főiskola gépészmérnöki karán. Nagyon megörültem, amikor tudomásomra jutott, hogy felvettek. Ezután következett egy háromhetes előkészítő tanfolyam matematikából és ábrázoló geometriából. — Nem voltak nyelvi nehezsegeid? — Nem mondom, kezdetben nem volt minden a legrózsásabb. De az a tudat, hogy mindenki segíteni akar — cseh évfolyamtársaink is s a professzorok (ha valamit nem értettünk meg, többször is elmagyarázták mind az előadásokon, mind a gyakorlatokon) nagyon hamar átsegítettek a kezdeti nehézségeken. A kollégium nagyon szép, hármon lakunk egy szobában. A menza kitűnő: három-négy fajta étel közül lehet választani. _ Hány órátok van hetenként? — Harmincnyolc. Harminc a szaktárgyakból. Nyolc óra jut nyelvekre, marxizmusra, testnevelésre. Mivel töltitek a szombatokat, vasárnapokat? — Az első hetekben minden szabad időnket a séta foglalta el. Ismerkedtünk az ezertornyú Prágával. Most azonban már egészen más a helyzet. Amióta nem vagyunk már gólyák, egy talárba öltözött idősebb diáktársunk „lovaggá ütött" bennünket hivatalosan is tagjai lettünk az Ady-körnek. Havonta találkozik itt a Prágában tanuló 150 160 magyar egyetemi és főiskolai hallgató. Mindig más-más iskola csoportja ad kisebb műsort, majd előadásokat hallgatunk (legutoljára egy neves turkológus adott elő), megvitatjuk problémáinkat és azután jöhet a diszkotéka vagy a fonotéka: reprodukált zenére táncolunk. Szívesen látogatjuk a prágai Magyar Kultúrát, ahol négy-, ötféle újságot is vásárolunk, no és természetesen válogatunk a legújabb könyvújdonságok között. Szombatonként inkább lazítunk", de a vasárnapot már rendszerint a jövő hétre való felkészülés tölti ki. 1 Hogyan zártad az első félévet? — Nagyon boldognak mondhatom magam, mert sikeresen tettem le mind a három kollokviumot (matematikából, ábrázoló geometriából és gépészeti alapismeretékből és a hét beszámoló vizsgát. Remélem, sikerül ilyen jól zárnom majd a második félévet is. Megköszönöm a beszélgetést és mint jövendő műszertechnikai és automatizációs mérnöknek sok sikert kívánok további munkájához. _________BENDE JÓZSEF Csatornázzák a falut