A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-22 / 8. szám

PETŐFI VERSEIVEL A MONARCHIA BÖRTÖNÉBEN

Mintegy két évtizeddel Petőfi Sándor születése után jött a világra a cseh fővárosban egy szabadságszerető újságíró és költő — Karel Túrna. Gimnáziumi éveit Rychnov nad Knéznou, Hradec Králové és Písek városokban, a cseh szellemi élet jelentős vidéki központjaiban töltötte. Később Prágában politechnikai tanulmányokat folytatott, ám 19 éves fővel a Národní listy c. újság munkatársa lett, s a lap szerkesztőségének szinte élete végéig tagja maradt. A lap, amelyben negyed évszázadon át jelentek meg vezércikkei, nem az egyedüli újság volt, amelynek dolgozott, közölték cikkeit az Obrana című politikai szemle, az Osvéta c. népművelési folyóirat, a Kvéty, a Hlas és más színvonalas újságok is. Karel Tűma a múlt század hatvanas éveinek elejétől élénken részt vett a politikai életben, különösen az ócsehek és ifjúcsehek közti eszmei küzdelmekben, s a fiatal újságiró kitűnő szónoknak és verhetetlen érvelőnek bizonyult.

Csodálattal töltötték el a világtörténelem és a nemzetközi politikai kiemelkedő egyéniségei; újságírói tevékenysége során cikkeket, tanulmányokat, könyveket írt róluk. Saját Írásaiban, költeményeiben és dalaiban eszményképeihez és haladó szellemű barátaihoz méltón védte nemzete és a maga igazát. Lelkesen fogadta a cseh tornászegylet, a Sokol megteremtését, a Habsburg-ellenes magatartás legnemesebb kifejezését látta a mozgalomban. A tornászegylet indulóiból többnek Karel Tűma a szerzője. Költött szentimentális, de harcos, politikai hangú, hazafias dalokat is. Ezek közül a legismertebbek a Píseft éeské omladiny (A cseh fiatalság dala) és a Hranice vzplála tam na bfehu R^na (Kigyúlt a máglya ott a Rajna partján) c. költemények, amelyeket a Svoboda című népszerű folyóirat közölt.

A merész kiállású újságíró nem riadt vissza a hatalmi terrortól. Pedig gyakran volt kellemetlensége a hatóságokkal, bíróság előtt is nemegyszer állt, és a hatvanas évek foDEMÉNY OTTÓ Megüzened

Nyitod a szárnyas ajtót:

Itt vagyok!

Lábadon jeszenyini por, ujjadon még a puhabélű bodza fanyar szaga, tekinteted gyanakvó.

Vaskosan és esetten érzed

— kései sarj vagy.

Elődeid a várost rég bevették s a bennszülöttek fölényével nézik gomblyukadban a csüggedt, lila

mályvát.

De már nincs vissza út! a kék ég kitaszított, a zöld füvön heverned nem lehet. Hát letelepedsz rőt kőasztalodhoz s megüzened az otthon

maradóknak,

hogy adják ki anyai jussodat.

S nem áruláson töröd a fejed, de valami igazabb lázadáson.

lyamán tizenkilenc hónapot töltött a monarchia: börtönében. Kevesen tudják, és az irodalomtörténet is csak igen szűkszavúan jegyzi fel, hogy börtönbüntetése során Petőfi Sándor verseivel foglalkozott, s ekkor végezte el FrantiSek Brábek nyersfordításainak átköltését. A szárnyaszegett cseh írónak raboskodása alatt éppen a magyar poéta szenvedélye szabadságszeretete adott erőt a méltatlan büntetés elviseléséhez s az elveihez való ragaszkodáshoz.

Túmára ifjúkorától fogva nagy hatást gyakorolt a népek szabadságharca. Ezért állt közel szívéhez a magyar szabadságharc is. Régi könyvtárakban és múzeumokban megtalálhatjuk egyes műveit s beléjük lapozhatunk. 1871-ben adta ki Az amerikai nép harca az önállóságért c. könyvecskéjét. Egy évre rá megjelent Washington Györgyről c. műve, az Amerikai Egyesült Államok első elnökéről, aki a virginiai függetlenségi mozgalom kiemelkedő egyénisége volt s a szabadságharcban az angolok ellen küzdő hadak élén állt. Ott van a prágai Nemzeti Múzeum könyvtárában A szabadság apostola c. könyv is, amely 1873-ban jelent meg. Ennek a címe és kiadásának éve után Ítélve arra gondolhatnánk, hogy Petőfi születésének 50. évfordulója alkalmából írta s adta ki a könyvet Túrna, aki mint műfordító is jól ismerte Petőfit, ámde nem őróla szól, hanem egy Giuseppe Mazzini nevű olasz politikusról, a titkos köztársasági egyesülés megteremtőjéről, az olasz nemzeti egység harcosáról.

A cseh könyvtárakban 1874-ben új Tüma-könyv jelent meg. A kis belga nemzet életéből címen s a belgák felkeléséről, függetlenségük kivívásáról szólt. Ihleti Írország, megfogja Giuseppe Garibaldi harcos egyénisége, alig lehet felsorolni mindazoknak a könyveknek és füzeteknek címét, amelyekkel a szabadságeszmét terjesztette a nemzeti öntudatra ébredt cseh nép közt. Megírta a Karel Havlíéek Borovsky életrajzát, amelyben ismeretlen kéziratok és levelek alap-Eqy harcos tollú

cseh újságíró

KAREL TŰMA — Pavel Lisy rajza

ján mutatta be a kiváló politikust és újságírót;

Túrna harcos tolla fáradhatatlan volt. Újságírói és népnevelői munkássága mellett a költészet, humor és szatíra eszközeivel is küzdött; nemcsak gúnyiratoknak, hanem kacagtató írásoknak is mestere volt. Humoros elbeszéléseit, amelyekben javarészt diákköri élményeit dolgozta fel Történetek a cseh" malmokból című hatkötetes gyűjteményben adta ki 1885- ben. Ha e mű nem is foglal el túl előkelő helyet az író életművében és a kor irodalmában, többször is kiadásra került s egyes részeit színpadra alkalmazták, sőt filmre is vitték.

Nagy eszményképeihez élete során még sokszor visszatért s róluk szóló írásait Történelmi jellemek című könyvében adta ki 1881-ben. öt évvel később elhunyt barátja és példaképe, a Národní listy alapi tó-szerkesztője: róla szól műve, amelynek címe Dr. Július Gregernek a cseh szabadság dicső védelmezőjének élete. Túrna színdarabokat is írt, 1879- ből való a Lelkiismeret avagy Tűzáldozat a Balkánon és 1895-ből az Aranytoll.

Karel Túrna — aki két évvel az első világháború kitörése után hunyt el — a cseh irodalom legtermékenyebb alkotói közé tartozik, még akkor is, ha tankönyvírók és más könyvek szerzői igen röviden intézik el. Nem kivétel ez alól A cseh irodalom története című budapesti kiadvány sem (Gondolat — 1964), amely 137. oldalán éppen csak megemlíti Tárnát a Petőfi-antológiával kapcsolatban.

A börtönben készült műfordítása Básné Alexandra Petőfiho címmel

Egy szót se róluk — rét, patak, madárdal:

s megírod első, modern dalodat.

JUHASZ FERENC A vedlő

aranycsipkeláng-oszlop

Aranyat-vedlő jegenyén ugrál a rigó feketén. Aranypikkely-lángokat: rugdos rothadt tollakat.

Mint nagy fekete A-betű ugrál a kő-tekintetű feketerigó a jegenyén.

Csipkés a hulló láng-remény.

Hull pörögve lefele a jegenyefa levele, a tar ágak közt égve hull.

Nézem mosolytalanul,

Aranycsipkeláng-oszlopon, aranytollcsipke-kőrúdon, ugrál a rigó. Mi jogon? Meghalsz? Meghalok. Jól tudom.

1871-ben jelent meg A világ költészete sorozat második köteteként. Jan Neruda, aki a cseh irodalomban Petőfi első érdemleges tolmácsolójának számít, meghatódva vette kézbe az új válogatást, amely már átfogóbb képet nyújtott kedvenc költőjéről, ö vállalta, hogy a Národní listyben ismertesse a Brábek-Túma féle műfordítást. Cikkének mottójául a Jövendölés című költemény zárósorait választotta. „Petőfi az a gyémántkapocs, amely a magyar irodalmat a világirodalomhoz kapcsolja“ — írja Neruda, s rajongó szeretettel szól a költőről, akinek versei által ismerheti meg a cseh nemzet a magyar nemzetet. A műfordításról azt írja, hogy ez a cseh fordításirodalom legjobb alkotási közé tartozik. „A szó oly lágyan simul az idegen gondolathoz, mint a játékos hullám, a cseh tűz és a cseh gondolat villanása úgy sugárzik és fénylik itt, mint a nagy magyar poéta tüze és villáma. Annyi bizonyos, hogy nincs nyelv, amelyen e versek jobb fordítása megszülethetett volna. Tegyük még hozzá, hogy Petőfi az eszményi szabadság dalnoka, a hatalmáért még csak harcoló nemzet dalnoka volt, — hol is érthetnék őt jobban mint minálunk?“ Neruda jóleső elismerése sok mindenért kárpótolta Karel Tűmát, akinek bizony békétlen tolla miatt munkásságáért nem sok köszönetben volt része.

SZÁNTÓ GYÖRGY