A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-08 / 6. szám

Mindennapi testedzés Melyik szülő ne tanítaná meg a gyermekét, hogyan mosson kezet, arcot, fület, hogyan ápolja a fogát? Ezzel szemben: melyik szülő tanítja meg a gyermekét, hogyan fejlessze mindennapos edzéssel erejét, állóképességét, ügyességét? Pedig a gyermek későbbi egész­sége szempontjából ez utóbbi legalább annyi­ra fontos, mint az előbbi. A magyarázat ez: minden apa és anya tudja, hogyan kell fogat mosni, viszont nagyon kevés apa és anya tud­ja, hogyan kell célszerűen edzeni, sportolni. Tegyük gyorsan hozzá: nem az ő hibájuk. E téren az iskola is adós eggyel és mással. A sorozóbizottságok és a főiskolásokon végzett vizsgálatok adatai elég keserves képet mutat­nak be az alap- és középfokú iskolákból kike­rülő fiatalok fizikai állapotáról. Tulajdonkép­­ken a vésztrombitákat is meg lehetne fújni, szükségállapotokat lehetne elrendelni. És itt újra csak a szülőkre hárul a feladat: nem túl­zás, ha azt mondjuk, életmentő munkát vé­gezhetnek, ha sikerül gyermekeiket meggyőz­niük a rendszeres testmozgás jelentőségéről. A 0—16 éves korosztály sajátos mozgásigé­nyéről keveset tudunk. Ernest Jockl dr., a Kentucky Egyetem testnevelési kutatólabo­ratóriumának vezetője érdekes kísérletsoro­zatot végzett. Négyezer 0—18 év közötti gyer­meket és fiatalembert vett szemügyre, a 600 yardos futótávon elért eredményeiket vizsgál­ta. Kiderült, hogy a lányok serdülőkorban érik el fizikai erőnlétük csúcspontját, ez azon­ban a későbbiek során hamarosan hanyatlik, ha abbahagyják a rendszeres edzést. Ez az adat mindenesetre megmagyarázza a tizen­két—tizennégy éves úszónők káprázatos ered­ményeit, világcsúcsait. A fiúk 18—21 éves korukban érik el az álló­­képesség legmagasabb szintjét, Az olimpiák, kontinentális versenyek adatai is alátámaszt­ják ezt, a középtávfutó- és úszószámokban ennek a korosztálynak képviselői érik el a jobb eredményeket. A hosszútáv bajnokai ál­talában néhány évvel még idősebbek. Különös tény, hogy a gyermekek már egész kiskorukban szinte hihetetlen állóképességről tesznek tanúbizonyságot. Kaliforniában 10 ki­lométeres távon évről évre megrendezik a „Dipsia Marathon“ futóversenyét. Legutóbb egy ötéves kislány is végigfutotta a távot, 900 induló közül a nagyon tiszteletreméltó 441-ik helyen ért célba. 459 felnőtt ellenfelét legyőz­te, köztük az apját és anyját is. Kétségtelen, hogy a civilizációs károsodá­sok, a szív, a tüdő, és keringési szervek „meg­hibásodásainak“ leküzdésére viszonylag hosz­­szabb időn át tartós, viszonylag alacsony és egyenletes erőkifejtéssel járó gyakorlatok a legalkalmasabbak, amelyekkel a mozgás fenn­tartásához szükséges oxigént táv közben ve­heti fel a szervezet. Ilyen a hosszú távú erő­teljes gyaloglás, a könnyű iramú futás (koco­gás), úszás, kerékpározás, evezés, kajakozás, sífutás, korcsolyázás. Egészen kicsiny gyer­mekeknek azonban mégsem ajánlanánk eze­ket az állóképességi gyakorlatokat. Naponta tíz-tizenöt perces egyszerű gimnasztikával megfelelő módon növelhetjük a mozgékonysá­gukat, meggyőzhetjük őket arról, hogy a jó erőnlét, sőt, maga a testedzés is sok öröm for­rása. Hatéves koruktól fogva nyugodtan körül­kocoghatják szüleikkel a háztömböt. A cél: már egészen fiatal korban a gyermekek min­dennapos igényévé, szükségletévé tenni a mozgást. A többi már egyszerűbb. Az ember a fogmosásról sem szokik le... Az ügy hatá­sát aztán élete végéig napról napra élvezheti. Számos adat igazolja, hogy a rendszeresen sportoló gyermekek tanulmányi eredménye is javul, és gyakran fölülmúlja a nem sportoló­két. Túlzás lenne persze azt állítani, hogy a jobb erőállapotban levő gyermekek intelli­gensebbek, hogy a mindennapos testedzéstől nemcsak állóképesebbé, hanem okosabbá is válnak. Talán a sportban szerzett élénkségük, fogékonyságuk magyarázza a tanulmányi eredmény javulását. A fizikai és szellemi fej­lődés között — akárhogy is — itt nyilvánvaló kapcsolat mutatkozik. Annál keservesebb, hogy az iskola egysze­rűen képtelen megfelelően gondoskodni a gyermekek mozgásigényének felkeltéséről, ki­elégítéséről, fizikai neveléséről. Heti két órá­ban ez még akkor sem volna lehetséges, ha minden iskola megfelelő létesítménnyel, szer­tárral s a mainál átgondoltabb, főként a lé­nyegre szorítkozó testnevelési programmal rendelkezne. Marad tehát a szülők felelőssége, Bajnoki diplomát érdemel az az édesanya, aki min­dennapos testnevelésre, célszerű mozgásra ké­pes szoktatni a gyermekét. És olimpiai ara­nyat érdemel akkor, ha sikerül meggyőznie, hogy mindez nem kötelező feladat, kényszerű lecke, hanem élete végéig tartó és semmi más­sal nem pótolható öröm. mini-magazin JEGESMEDVÉK HAZAJA A Déli-Sarkvidék királya a fehér medve békésen alszik a Szovjet Mezőgazdasági Minisztérium Természet­­védelmi Központi Laboratóriumának kutatói előtt. Az expedíció a Vrangel-szigeten folytat tudományos kutatómunkát, tanulmányozza a fehér medvék életét. A tudósok meg akarják határozni a fehér medvék számát, súlyúkat, méreteiket és elterjedésük jellemzőit. Erre azért van szükség, hogy jobban tudják őrizni az értékes állatokat, amelyeknek száma az utóbbi tiz esztendőben jelentősen csökkent. A jegesmedvék védel­mében megtiltották vadászatukat. FELNYITHATÓ KÉTEZERBEN Londonban olyan üveget gyártottak, melynek ma­gassága 90 cm és 40 lite­res üveg tartalmát fogad­ja magába. Portói borral töltötték meg, viasipecsét­­tel lezárták és csak 26 év múlva nyitják föl. Ezek szerint a kétezredik évet fogják köszönteni vele. Ötletnek nem rossz, csak ki éri meg? Valljuk be őszintén, hogy mindnyájan szeretnénk kétezerben koc­cintani. A CSODALATOS GINA Minden a nézőpont kérdésé vallották a régiek. Két képét láthat a kedves olvasó a hires színésznőről, és mennyire különböznek egymástól. A művész nagysága éppen abban rejlik, hogy minden szerepet egyformán jól alakit. Nem minden a kellék, adottság is kell hozzá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom