A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-08 / 6. szám
ÉVZÁRÓK UTANÜJ FELADATOK ELŐTT SZABÖ GYULA elvtárssal, a CSEMADOK Rimavská Sobota-i (Rimaszombati) járási bizottságának titkárával az elmúlt hetekben tartott évzáró taggyűlések tapasztalatairól és az 1974-es esztendő sokrétű feladatairól beszélgetünk. Jegyzeteiben lapozgatva, tömör, kerek mondatokban válaszol a riporter kérdéseire. • Milyen előkészületek előzték meg az elmúlt esztendő évzáró taggyűléseit, és ml volt ezeknek a novemberben és decemberben megtartott öszszejöveteleknek fő jellemzője? — Járási bizottságunk elnöksége még októberben megtárgyalta az évzárók előkészítésének menetét, és a taggyűlések sikeres lebonyolítására pontos tervet dolgoztunk ki. Ezt az irányelvet, a helyi szervezetek elnökeinek jelenlétében, a járási bizottság plénuma is megtárgyalta. Fontosnak tartottuk ezt az alapos előkészítést, mert egyike vagyunk azoknak a járásoknak, ahol a legnagyobb a taglétszám és a legtöbb — 79 — a helyi szervezet. Az évzárók szervezése során arra törekedtünk, hogy járásunkban a taggyűlések egybeessenek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulójával kapcsolatos megemlékezésekkel. Ebből a célból külön segédanyagot adtunk ki, amit a helyi szervezetek többségében eredményesen föl is használtak. Ügy tapasztaltuk, hogy azokban a községekben, ahol az évvégi számvetést hosszabbrövidebb kultúrműsorral is gazdagították, nem volt különösebb gond a taggyűlések látogatottságával. E műsorok keretében elsősorban népművészeti együtteseink, éneklő csoportjaink, szavalóink szerepeltek eredményesen. • Előadódtak azonban valószínűleg problémák is az évzáró taggyűlések szervezése során .,. t — Mind az évzárók előkészítését, mind azok zökkenőmentes lebonyolítását megnehezítette, hogy néhány hétre járványos állatmegbetegedés ütötte föl a fejét a járásban. Ennek következtében december végéig csak 67 helyi szervezet tartotta meg az évzárót, tizenkét helyi szervezet pedig az új esztendő első heteiben. \ • A taggyűlések vitáiban milyen konkrét problémák és észrevételek merültek föl? — Évzáróink többsége színvonalas, tartalmas évvégi számvetés volt. Külön említést érdemelnek talán a péterfalai, cakói, feledi, osgyáni, dobócai, simonyi, újbásti helyi szervezetek évzárói. A vitában felszólalók többsége a kultúrházak kihasználásának, a falusi kulturális élet színvonalának időszerű problémáival foglalkozott. Szó esett a népművészeti együttesek anyagi támogatósának kérdéséről, a CSEMADOK megalakulása negyedszázados jubileumának méltó megünnepléséről, különböző témájú szakelőadások szervezésének fontosságáról, újszerű munkaformák bevezetésének szükségességéről. A vitákban sok helyütt fölvetődött a tagság fokozatos fiatalításának gondolata, valamint helyi szervezeteink és a többi társadalmi szervezet szoros együttműködésének szorgalmazása. Röviden: járásunkban általában tartalmas vita és értékes felszólalások jellemezték az 1973-as esztendő munkáját mérlegelő évzáró taggyűléseket. • Az elmúlt év őszén a lévai és a dunaszerdahelyl járások tagtoborzás! felhívást tettek közzé. Miképp kapcsolódik a versenybe a rimaszombati járás? — Az évzárók előkészítésével párhuzamosan összegeztük elképzeléseinket a tagtoborzással kapcsolatos feladatokról is; ezeket a járási bizottság őszi plénumán ugyancsak megvitattunk. Áz itt elhangzott észrevételek figyelembevételével konkrét tagtoborzási munkatervet dolgoztunk ki, s ezt helyi szervezeteink mindegyikének megküldtük. Járásunkban kereken 560 új tag toborzását vállaltuk. Örömmel újságolhatom, hogy a felhívás termékeny talajra talált a lakosság körében, mert még december végéig 249 új taggal bővültek soraink, ami reményt nyújt arra, hogy kötelezettségvállalásunkat nemcsak hiánytalanul teljesítjük, hanem túl is szárnyaljuk. # Mik az 1974-es munkaterv főbb pontjai? — Járási bizottságunk az új esztendőre szóló feladatok meghatározásánál abból az alapvető követelményből indult ki, hogy mindennapi munkánk minőségének folyamatos javításával biztosítanunk kell az idei év valóban sokrétű teendőit. Munkatervünkben igen fontos helyet foglal el az SZNF 30. és a CSEMADOK megalakulása 25. évfordulójának méltó megünneplése, az erre való alapos felkészülés. Célunk, hogy helyi szervezeteinkben bővítsük az SZNF jelentőségéről és internacionalista vonatkozásairól szóló ismeretterjesztő előadások számát. A felkelés témakörével kapcsolatban irodalmi vitaesteket is szervezünk; ezek alkalmas kiegészítői lesznek a „Ki tud többet az SZNF-ről?“ címen megtartásra kerülő vetélkedőnek. A CSEMADOK küszöbön ájló jubileuma kapcsán helyi szervezeteink mindegyikében ünnepi taggyűlést tervezünk; járási bizottságunk ünnepi ülésén pedig emlékplakettel, elismerő oklevelekkel fogjuk jutalmazni szövetségünk alapító és érdemes tagjait. Az elmúlt két és fél évtized sokrétű munkájának számos érdekes mozzanatát „A CSEMADOK 25 éve'1 című kiállítás eleveníti majd fel, és az ünnepségsorozat szerves része lesz egy népművészeti tárgyú kiállítás is. Természetesen, járási bizottságunk számos többi akciója is — így például a színjátszó csoportok, az irodalmi színpadok és a néptánc-csoportok egész évi munkája — az 1974- es esztendő kettős jubileuma jegyében zajlik majd. B. M. P. Tanulságos bemutató A GÖMÖR NÉPI EGYÜTTES ÚJ MŰSORA Hé, évet vérétől, „„ér. « a bemutató, és a hét év alatt sok minden megváltozott a CSEMADOK Rimavská Sobota-i (rimaszombati) helyi szervezetének Gömör népi együttesében. 1964—1968 között a Gömör népi együttes a legjobbak közé tartozott. Az együttes művészeti vezetőjének és koreográfusának: Kamarás Imrének kiválásával az együttest is nehezen pótolható veszteség érte. 1989- ben a csoportot Adám Lajos próbálta újraéleszteni, amit sok nehézség leküzdése előzött meg. Elkezdődik a nagy munka, új táncosok toborzása, próbaterem hajszolása és sok más szervezési teendő. Mert ez nálunk gyakorta így van; ha valaki koreográfus, tánckarvezető akar lenni, keressen táncosokat, akiket majd taníthat, ha ahhoz próbateremre van szüksége, keressen magának, és így tovább. Mert az együttes mór csak akkor büszkeség a fenntartó szervnek, ha készen áll és sikereket is arat. Az 1970-es Zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon az együttes már újra életjelt adott magáról, de művészileg még messze távol maradt egykori önmagától. De ez sem szegi kedvét Adám Lajosnak, és az 1971- es Országos Népművészeti Fesztivál koreográfiái pályázatára benevez a Tardoskeddi találkozó című kompozíciójával, ami még nem hozza meg a várt sikert. Ugyanígy az 1972-es pályázatra benevezett Gömöri esték c. alkotása sem. 1973-ban a XVIII. Zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon az együttes elnyeri a megosztott III. dijat, a fesztivál koreográfiái pályázatán pedig Adám Lajos: Bodrogközi csárdás című kompozícióját a zsűri II. díjjal jutalmazta. Ezen már lemérhetők az együttes hároméves munkájának eredményei. Ezek az elismerések lelkesítik az együttes vezetőjét, aki úgy érzi, hogy az együttes megérett arra, hogy új bemutatóval zárja a sikeres 1973-as esztendőt. 1973. december 1-én a Rimaszombati Járási Művelődési Központ megtelt a népművészetet kedvelő közönséggel, hogy végignézze a Gömör népi együttes 1973-as bemutatóját. Nem mindig egyezik meg a néző és a szakember véleménye, mert mindketten más-más szemszögből szemlélik a bemutatót, Hozzám a szakember szemszöge áll közelebb, úgyhogy itt most szakmai véleményemet kívánom kifejteni. A bemutatón a tánckar és az' énekkar is fellépett. Szerintem az utóbbi vitte el a pálmát. Az énekkar Lévay Tibor karnagy vezetésével nem első ízben bizonyította szakmai felkészültségét és tehetségét. Az együttes énekkara egyébként már az 1972-es galántai Kodály-napokon is bizonyított: megszerezte az aranykoszorú minősítést. Most is igyekeztek gazdag repertoárjuk legjobb számait bemutatni. Műsorukban Kodály és Bartók művei mellett, helyet kaptak szlovák, cseh és szovjet zeneszerzők is mint Sosztakovics, Suchoft, Schneider-Trnavsky és mások. Véleményem szerint az énekkar megérett arra, hogy önálló hangversenyeket is tartson. Az együttes tánckara a bemutatón hat tánckompozicióval szerepelt. Az együttes koreográfusának három önálló alkotásán (Tardoskeddi találkozó, Gömöri esték, Bodrogközi csárdás) kívül műsorára tűzte Kamarás Imre Cigánytánc-át (Adám Lajos át-A GÖMÖR NÉPI EGYÜTTES tavaly is sikerrel vendégszerepeit a Gombaszögi Dal- és Táncünnepélyen
