A Hét 1974/1 (19. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-08 / 6. szám
LENIN Prágúban Vlagyimir lljicsnek édesanyjához és másokhoz címzett leveleiben is szerepel. Modrááekkel 1901 tavaszán, Le> nin második prágai útja idején, Nagyezsda Konsztantyinovna Krupszkaja Is találkozott. Egy évtizeddel később, 1912-ben Lenin éppen Prágát választotta az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt kongresszus-jelentőségű konferenciájának színhelyéül. E város azért felelt meg, mert mór ismerte a cseh elvtársakat, akikről tudta, hogy segítségüket nem tagadják meg, s azonkívül ott nem éltek nagyobb számban oroszok, akik veszélyesek lehettek volna az illegálisan összegyűlő küldöttek számára. Párizsban 1911. november 1-én kelt Lenin német nyelvű levele, A Nemec elvtárshoz, amelyben tanácsát és segítségét kéri az OSZDMP Prágában megvalósítandó konferenciájának dolgában; 20—25 küldött részvételével számol és körülbelül egy hétre tervezi. „Legfontosabb számunkra az egész dolog tökéletesen konspirativ alapon való megszervezésének lehetősége. Senkinek, semmiféle szervezetnek nem szabad róla tudnia (A konferencia szociáldemokrata, az európai törvények szerint tehát legális, de a küldöttek többségének nincs útlevele és nem adhatja meg valódi nevét.)“ Amit a prágai konferenciáról tudunk, azt Lenin életének és művének szovjet és csehszlovák kutatói, elemzői a Szovjetunió Kommunista Pártjának dokumentumaiból, Vlagyimir lljics írásaiból és a kortársak visszaemlékezéseiből rekonstruálták. A konferencia, amelynek Lenin volt az irányitó szelleme, megtisztította a pártot a mensevlk likvidátoroktól és a bolsevikokat még szilárdabb egységbe tömörítette. A feltételezettnél hosszabb ideig tartott: 1912. január 18-tól 30-ig. Cseh részről Jácym Havlenát, egy kipróbált cseh elvtársat bíztak meg a konferencia előkészítésével, szervezésével és lefolyása zavartalanságának biztosításával. Az ő részletes visszaemlékezéseinek alapján állították V. I. Lenin a prágai konferencián — M. Sladky festménye őszén a Szikra című lappal összefüggésben. Az újság megalapításának gondolatával mór szibériai száműzetésében foglalkozott a nagy forradalmár. „Szikrából támad a láng" — így zárul a gyekabristák válasza Puskinnak, s így lett neve Szikra a lapnak, amelyről Lenin azt mondotta, hogy nem csak kollektív propagátort és kollektív agitátort, hanem kollektív organizátort, szervezőt is lát benne. Es Dr. Meyer (Lenin fedőneve) prágai küldetése az volt, hogy biztosítsa a külföldön kiadott pártlap továbbjuttatását Prágán át a cári Oroszországba. Azt, hogy sikeresen végezte dolgát, megbízható forrásból tudjuk: a prágai rendőrségnek a lap egyik száma és más anyagok lefoglalásáról szóló jelentéséből. Ekkortájt Münchenben élt Lenin, de rokonainak írott leveleiben Prágát jelöli meg tartózkodási helyéül, hogy megtévessze a cári titkosrendőrséget. Levelezése valóban a cseh fővároson át halad, hónapokon át közvetíti Frantisek Modrácek, a „Próvo lidu" nyomdájának egy munkása, akinek a címe A prágai Lenin-múzeum Fél évszázaddal ezelőtt távozott az élők sorából a nemzetközi proletariátus nagy vezére, akit* országunkhoz is élő kapcsolatok és emlékek számtalan szála fűz. Oravskó Polhora közelében a Babia Gorára kapaszkodott fel Lengyelország felől. Opaván, Petr Bezruc városában, a hagyomány szerint trockistákkal folytatott harcai egyikét vívta meg s előre megmondta, hogy a történelem neki ad majd igazat. Am nem csupán a hagyomány, hanem a párttörténet is sok olyan emlékezetes mozzanatot jegyez fel, amelyek hazánk munkásosztályának nemzetközi kapcsolatairól tanúskodnak Vlagyimir lljics Lenin illegális útjainak, tevékenységének támogatása ill. megvalósítása révén. Erre vonatkozólag a legtöbb adatot Lenin prágai tartózkodásairól derítették fel. Lenin több ízben járt Prágában. így először első emigrációja alatt, 1900 helyre a prágai Népház Lenin-termét 1945-ben. A cseh szociáldemokrata munkásság pártháza, ahol 1911-től 1920-ig a marxista sajtó szerkesztősége és nyomdája is működött, két évtizede Európa egyik legjelentősebb párttörténeti múzeuma a Lenin-múzeum. Hatalmas méretei, kiállítási termeinek sokasága, az összegyűjtött anyag gazdagsága magával ragad és bámulatba ejt. Azok, akik e múzeumban tanulni akarnak, többször is elmennek, hogy szakaszról szakaszra tanulmányozzák a nemzetközi munkásmozgalom kialakulását és történetét, Lenin történelmi szerepét a proletariátus győzelemre vitelében és a földkerekség kommunistáinak Internacionalista egységre való törekvését. (»• gr) Csontos Vilmos verse: Én csak ballagok Hiába feszül vitorlám vászna; A szél szárnyai mozdulatlanok. Sok futó perc, hogy ne vesszen kárba, Porban és sárban tovább ballagok. Volt idő, mikor nyerítő vihar Égette belém villámok jelét, S röpített a vágyam szárnyaival, Meg-meg érintve Mindenség egét. Vihar múltával ki is figyel rám? — Pedig a villám tűz-sebe sajog ... Alszik a szellő vitorlás vásznán, — Homlokomon jel, — s én csak ballagok. V. Pribyl felvétele Testamentum Testamentumként hagyta az apám: Sohase hagyjam cserben a népem. Érte, miatta szólaljon a szám, — Csorba esett egykor népem igazán, Munkálkodjam: elmúljon e szégyenI Mint értelmes, s szófogadó gyermek, Az életemet arra áldozom, — Karom kevés, — lángját a lelkemnek Rásugárzom az útra, hol mennek; Fényben ragyogjon végig az a nyom. S azt a nyomot véres szenny ne érje, Örökké tiszta, s járható legyen, Munkájával most írja törvénybe Népem, mint jogát, s azt várja érte, Hogy rá testvérszív dobbanás felel. Testamentumod örökség, apám: Sohase hagyom cserben a népem. Velük maradok, értük szói a szám, Amíg az élet fényét szórja rám, S ez nem feladat: kötelességem!
