A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-06 / 27. szám
25 éves CSEMADOK A CSEMADOK jövőre ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1948 februári győzelme új történelmi fordulatot jelentett, s lehetővé tette, hogy létrejöjjön a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Egyesülete. A szervezet 1949-ben alakult meg, hogy segítse a csehszlovákiai magyar dolgozók kulturális felemelkedését, s hozzájáruljon hazánk népeinek közeledéséhez. A mégtett nagy utat azok az akadályok is bizonyítják, melyeket le kellett küzdenie. Említést érdemel például, hogy már a kezdetben mennyi nehézségbe ütközött a helyi szervezetek létrehozása. A CSEMADOK-nak ugyanis nem lehettek a tagjai azok. akik reszlovakizáltak. (Mint ismeretes, a reszlovakizálást azóta már a párt hivatalos dokumentumban is elítélte.) A másik akadály pedig az volt, hogy a szervezeti tagság elismerése a járási művelődésügyi szervek jóváhagyásától függött. Ezzel magyarázható, hogy 1949—50-ben igen vontatottan jöttek létre a helyi szervezetek. Egyes helyeken a község vezetői — helytelenül — azzal fékezték a CSEMADOK megalakulását, hogy a lakosságnak csak ki töredéke vallja magát magyarnak, tehát a szervezetnek amúgy sem lenne kellő számú tagja. 'A létrejövő új szervezeteknek viszont ébereknek kellett lenniük olyanokkal szemben, akik a CSEMADOK-ot a „sérelmek megbosszulására“ szerették volna felhasználni. Persze az is előfordult, hogy az eltúlzott éberség bizalmatlansággá, gyanúsítgatássá fajult; nemegyszer becsületes embereket vádoltak meg igazságtalanul. Ebben az időszakban a CSEMADOK munkája főleg az öntevékeny színjátszó mozgalom szervezésére irányult. Persze itt is voltak akadályok. Kevés volt a magyar színdarab, ezek közül is sokat nem lehetett színre hozni. Nem volt irányítani, nevelni tudó magyar értelmiség és hiányuk érződött a szervezet munkájában. A színjátszás mellett a CSEMADOK nagy segítséget nyújtott a magyar oktatásnyelvű iskolák szervezésében. Szorosan együttműködött az Iskolaügyi Megbízotti Hivatallal a magyar pedagógushiány megoldásában, ami az iskolák megalakulásának fő problémája volt. A helyi szervezetek napirenden tartották azt a kérdést, hogy a magyar lakosság számarányának megfelelően legyen képviselve a helyi, járási, kerületi párt- és állami szervekben. így sokan már ebben az időben is akarva-akaratlanul bizonyos érdekvédelmi jelleget láttak a CSEMADOK-ban. 1949 —1950-ben a városok és falvak többségében megalakultak a helyi szervezetek és a tagság száma meghaladta a 40 ezret. Fokozatosan megszűntek a bevezetőben említett akadályok, s mindenki saját belátása szerint tagja lehetett a szervezetnek. Megalakultak a járási és kerületi bizottságok, létrejött a szervezetek céltudatos irányítása, javult a módszertani segítség, és állandóan bővült a különböző segédanyagok kiadása. Napról napra fejlődött a színjátszómozgalom, és gombamódra szaporodtak a tánccsoportok. A CSEMADOK fokozatosan rátért a népművelési munkára, évente sok ezer előadást tartottak a helyi szervezetek különböző politikai, gazdasági és kulturális témákról. Megkezdték működésüket az olvasókörök, sor került sikeres író-olvasó találkozók és vitaestek megtartására Vagyis tömegessé vált a CSEMADOK munkája. Növekedtek az igények a rendezvények színvonalát illetően is. A színjátszó és tánccsoportok vezetői rövidebb-hosszabb iskolázásokon vettek részt, és lehetővé vált a különböző csoportok segédanyagokkal való ellátása. Ez jelentősen hozzájárult a kulturális-népnevelő munka elmélyítéséhez. A műsorpolitika kialakításánál, tehát a színdarabok kiválasztásánál és a táncok koreográfiáinál akadnak nézeteltérések, a népieskedő és konzervatív stílus szószólói vitába keveredtek a korszerűségre törekvő elképzelésekkel. Ennek ellenére a mozgalom erősödött és a csoportok fejlődtek. A CSEMADOK nagy gondot fordított arra is, hogy a magyar dolgozók megismerjék a magyar és a szlovák nép hagyományait, különösen azokat, melyek a két népet összekötik, és amelyek a közös ellenséggel vívott közös harcban születtek. A népnevelő munka kibontakozásán még erősen érződött a magyar értelmiség hiánya, annak ellenére, hogy az itt maradt magyar értelmiség egy része, és a fiatal, születő értelmiség jelentős hányada — különösen a pedagógusok — nagyon aktívan dolgozott a CSEMADOK-ban, és lényegében nekik köszönhető, hogy a CSEMADOK viszonylag rövid idő alatt komoly kulturális tényezővé vált. Hiányát éreztük és érezzük a műszaki értelmiség bekapcsolódásának szervezetünk munkájába. Ez talán abból is adódik, hogy az értelmiségnek ez a rétege beállítottságánál fogva más irányú érdeklődést tanúsít. Megítélésünk szerint velük közösen megteremthetnénk a CSEMADOK-ban egyfajta, az ő számukra is vonzó tevékenység lehetőségét, érdeklődési körüknek megfelelően. A CSEMADOK sohasem idegenkedett az értelmiségtől, mint ahogy ezzel egy időben a szervezet vezetőségét vádolták, sőt tudatában van annak, hogy az értelmiségiek munkája a szervezetben nélkülözhetetlen. A CSEMADOK munkájával egyre nagyobb megbecsülést vívott ki mind a lakosság, mind a párt és állami szervek előtt. 1968-ban azonban a CSEMADOK munkájában is bizonyos törés állt be. A kritikus években lezajlott eseményeket értékelve el kell mondanunk, hogy az elkövetett tévedéseknek és hibáknak megvoltak a CSEMADOK-on kívüli objektív okai is, de ugyanakkor megvoltak szövetségünkön belül is azok az erők, melyek az adott politikai helyzetet kihasználva nacionalista elképzeléseket igyekeztek érvényesíteni. Sok megoldatlan probléma vetődött fel a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatban. Ez a problémakör már az 1962-ben megtartott közgyűlésen is jelentkezett, még inkább felerősödött azonban az 1966-ban megtartott IX. közgyűlésen. Az elhangzott felszólalások, illetve a problémák felvetése, a beadványok mind a megoldásra tett javaslatok voltak. Ezt a célt kívánta szolgálni a CSEMADOK 1968 márciusi állásfoglalása is. Erről a szervezet értékelésekor a következőket állapították meg: „Ha valóban kommunista módon értékeljük a márciusi állásfoglalás tartalmát, akkor leszögezhetjük, hogy ez nem pártellenes és nem szocialista-ellenes, azonban tartalmaz néhány irreális javaslatot, mint például viszonylag egységes nemzetiségi járások létrehozását és az ún. diszkriminációs törvények eltörlésének javaslatát. Maga az állásfoglalás kidolgozásának ténye önmagában nem volt hiba, amennyiben az segédanyagul szolgált volna a pártszervek részére." Mint ismeretes, az állásfoglalás leközlése áldatlan vitát váltott ki a sajtóban, s ez egyre inkább elmérgesítette a helyzetet. 1968 júniusában a Központi Bizottság dunaszerdahelyi ülésén változásokat eszközöl az elnök személyében és az elnökség összetételében. Ilyen körülmények közepette éri a CSEMADOK-ot augusztus 21-e. S bár a szövetséges csapatok internacionalista segítsége véget vetett a jobboldali, nacionalista erők tevékenységének, az akkori hisztérikus légkörben a CSEMADOK vezető szervei több olyan határozatot fogadtak el, melyeket tartalmuk miatt később vissza kellett vonni. A csehszlovákiai magyar dolgozók döntő többsége azonban úgy fogadta a szövetséges csapatokat, mint testvéreket, dolgozóink ennek a meggyőződésüknek különböző formában tanújeleit is adták. Ha lassú ütemben is, és annak ellenére, hogy a rendkívüli X. országos közgyűlés elfogadott egy helytelen, később hatályon kívül helyezett programot, fokozatosan mégis megindult a konszolidáció folyamata, amely megteremtette az aktív szervezeti és kulturális munka feltételeit. Az elmúlt időszak problémái, a nemzetiségi kérdés túlzott előtérbe kerülése hatással voltak a CSEMADOK egész népművelési és népművészeti tevékenységére. Ezeken a területeken valamelyest csökkent az aktivitás, így a konszolidáció után az volt az elsőrendű feladat, hogy szervezeteinket e munkaszakaszon aktivizáljuk. Visszatértünk azokhoz a kulturális és népművelési feladatokhoz, melyek szövetségünk jellegéből adódnak, és összhangban vannak az állami művelődéspolitika célkitűzéseivel. Ez az igyekezet ma már eredményeket mutathat fel, de az aktivitás terén még mindig van mit tenni. Pártunk központi bizottsága, levonva az 1968— 69-es évek tanulságait, megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a kulturális front valamennyi szervezete és intézménye a jövőben minden erejét maradék nélkül a szocializmus és a dolgozó nép ügyének szolgálatába állítsa. Ennek alapján, mint ismeretes, az SZLKP KB Elnökségének határozata értelmében valamennyi kulturális és művészeti szövetség, tehát a CSEMADOK is. 1971. január 1-től a Szlovák Szocialista Köztársaság Művelődésügyi Minisztériumának irányításával végzi munkáját. Ezáltal a kulturális fronton megerősödött az állami szervek befolyása és felelőssége, s az állami művelődéspolitika maradéktalan érvényesítése a kulturális élet minden területén biztosítva van. Szervezetünk számára a minisztérium minden feltételt biztosít, hogy a CSEMADOK küldetéséből eredő feladatait maradéktalanul teljesítse. Minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy az állami művelődéspolitika végrehajtásának keretében nemzetiségi kultúránkat fejlesszük. A párt- és állami szervek elismerik szövetségünk társadalmi jelentőségét, szervezetünk tekintélyét. Ezt bizonyítják a szövetségünk szervezeti és kulturális életére vonatkozó következő adatok is. Ma a CSEMADOK-nak 530 helyi szervezete van, több mint 62 ezer taggal. Minden járásban népművelési szakbizottság irányítja és szervezi az évente különböző időszerű témákkal foglalkozó több mint ezer előadást. Aktívan és rendszeresen működik csaknem 50 irodalmi színpad, melyek jelentős feladatot teljesítenek az irodalom népszerűsítése terén. E feladat teljesítéséhez kapcsolódnak az irodalmi estek, az író-olvasó találkozók, melyek száma évente 150—200-ra tehető. Az irodalmi emléknapok rendezése nagy mértékben hozzájárul a haladó irodalmi hagyományok ápolásához. A CSEMADOK munkájának egyik legnagyobb, tömegeket vonzó rendezvénye az évi 30—35 járási népművészeti fesztivál, az 55—60 CSEMADOK-nap és a számtalan emléknap, melyeket országszerte rendeznek. Nagy jelentőségűek országos rendezvényeink: a népdalénekesek és éneklő csoportok „Tavaszi szél vizet áraszt. .seregszemléje, a gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepély, a zselízi Országos Népművészeti Fesztivál, a Népművelési Intézettel közösen rendezett Jókai Napok Komáromban és a Kodály-napok Galántán. Ezek a rendezvények tanúbizonyságot tesznek nemzetiségi kultúránk fejlődéséről, szeretetéről, ápolásáról sok tízezres közönség előtt. Szervezetünk keretében jelenleg kb. 240 színjátszó csoport és 130—140 esztrádcsoport fejt ki aktív tevékenységet. Az évente megtartott előadások száma csaknem eléri az ezret. Jelentősen aktivizálódtak a felnőtt énekkarok, ami nagymértékben hozzájárul a csehszlovákiai magyar kórusmozgalom fejlődéséhez. Ezt az eredményt elsősorban a Csehszlovákiai Magyar Tanitók Központi Énekkara jó működésének aktív, dalszerető tagjainak köszönhetjük, akik közül 24-en működnek mint kórusvezetők az egyes járásokban. A CSEMADOK szervezetei keretében jelenleg 38 énekkar fejt ki aktív tevékenységet. Ezt az alkalmat szeretném felhasználni arra is, hogy köszöntsem a CSMTKE-t 10 éves jubileumán, és további sikereket kívánjak nekik dalkultúránk ápolásában. Szervezetünk életében művészeti vonalon a táncmozgalom indult el elsőnek, és eddigi működésével is jelentős eredményeket ért el. Jelenleg a CSEMADOK-ban csaknem 100 népi együttes és tánccsoport. valamint 20 folklórcsoport fejt ki tevékenységet. Ezek között van néhány kiváló élegyüttes, de a többi csoport művészi szintje is állandóan emelkedik. Elismerőleg kell szólnunk a Szőttes Népművészeti Csoport munkájáról, amely példaképül szolgál az amatőr együtteseknek az eredeti anyag feldolgozását, pódiumra állítását illetőleg, s ezzel hozzájárul a hazai magyar népművészeti csoportok, együttesek sajátos arculatának kialakulásához. Dicséret illeti a Szőttes minden egyes tagját, hogy áldozatkész munkájukkal nagy mértékben segítik népi táncmozgalmunk fejlődését. Az együttesek és csoportok művészi színvonalának emelése érdekében foglalkozunk népi hagyományaink rendszeres és tudományos igényű gyűjtésével. A CSEMADOK legfontosabb feladatának tartja, hogy kulturális-népnevelő munkájával hozzájáruljon a tagság és a magyar dolgozók tudományos világnézetének kialakításához, a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség gyakorlati érvényesítéséhez. Feladatunknak tartjuk a könyv propagálásának minden formáját, az irodalom népszerűsítését. Mindent megteszünk a jövőben is sajátos, nemzetiségi kultúránk további hatékony fejlesztéséért. A CSEMADOK huszonöt éves hagyományaihoz méltón küldetésünket abban is látjuk, hogy tevékenységünkkel hatékonyan hozzájáruljunk a hazánk nemzetei és nemzetiségei közötti barátság és testvéri együttélés elmélyítéséhez, népeink erkölcsi s politikai egységének szüntelen erősítéséhez. Szeretnénk, ha szervezetünk megalakulásáról, problémáiról, munkájáról szólnának mindazok, akik ott voltak bölcsőjénél s részt vettek célkitűzéseink valóraváltásában akkor is és ma is. VARGA BÉLA a CSEMADOK KB vezető titkára
