A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-06 / 27. szám
A SZORGALMAS MUNKA GYÜMÖLCSE A KULTÚRA FÄKLYAVIVÖI Bély község kulturális élete az utóbbi hónapokban örvendetesen fejlődik, amit az 1973. május 12-én megrendezett nagyszerű vidám, zenés esztrádműsor is bizonyított, örömmel tapasztaljuk, hogy a bélyi közönség a kultúra támogatásából újból jelesre vizsgázott. A telt ház buzdító légkört teremt és a kultúra terjesztőit újabb és újabb kulturális rendezvény megszervezésére ösztönzi. Ügy érzem, hogy a CSEMADOK bélyi helyi csoportja méltó akar lenni a nem oly túl régi önmagához. A bélyi kulturális élet régebben is szerte az egész Bodrogközben híres volt. Kultúrcsoportjaink, színjátszóink a hazai bemutatkozásokon kívül nagyon sok községet meglátogattak, és derekasan vállalták a kultúra terjesztésének nehéz, lemondásokkal járó, de mindig szép és nemes feladatát. Ismeretes, hogy sikeres vendégszereplésre csak az a kultúrcsoport képes, amelynek tehetségét, rátermettségét otthon, saját közönsége előtt van módja bizonyítani. Nagy örömmel állapíthatjuk meg, hogy községünk közönsége a kulturális rendezvények látogatásával szereplőinknek ezt a módot és lehetőséget újból és újból biztosítják. A május 12-ei esztrádműsor sikere újabb kitartó munkára, szorgalmas gyakorlásra buzdítja a szereplőket. Az esztrádműsor igazi fénypontja a CSEMADOK helyi szervezete tánccsoportjának bemutatkozása volt. Igaz, hogy a nőnapi ünnepségek alkalmából már adtak egy kis ízelítőt tudásukból, de az igazi bemutató mégis május 12-én volt, mikor a műsor keretében összesen négy táncot adtak elő és nagyszerű produkciójukat méltán jutalmazta vastapssal a lelkes közönség. Tánccsoportunk meghívást kapott a borsi Rákóczi parkban május 27-én megrendezett békeünnepélyre is. Lelkes lányaink és fiaink Szebellainé Szivolics Rozália vezetésével valóban alkotó módon használták ki a téli és tavaszi estéket, és csodálatos ügyességgel, kecses bájjal adták elő mind JÖL SZÓRAKOZTAK A CSEMADOK nánai helyi szervezet rendezésében vidám esztrádműsort láttunk. Rendezői a helybeli tanítók. Szereplői pedig csupa fiatalok, akik tudásuk legjavát nyújtották az egyes jelenetekben. Bár szokatlan időpontban került a műsor megrendezésre (a legnagyobb munkaidőben), ennek ellenére a terem is megtelt olyan közönséggel, akiknek elfoglaltságuk mellett szívügyük a művelődés, a tömegszervezetek támogatása. A műsorban előadott két szovjet jelenet: Lev Mitrofanov: Hazatérés időszerű témája lebilincselte a köa négy táncukat. Ennyi tánc betanulása és ily színvonalon való előadása valóban csak szívós, kitartó szorgalmas munka eredménye lehet. Nagyon helyesen döntött a község CSEMADOK szervezetének vezetősége, amikor a táncosruhák anyagának megvásárlását megszavazta. Minden dicséretet megérdemelnek a bélyi varróasszonyok is — Szivolics Jánosné, Horváth Ferencné, Kótka Gyuláné, Pásztor Péterné és Téglás Istvánná —, akik a ruhák megvarrását díjtalanul vállalták. Az esztrádműsor a Legénycsábító leánytánccal vette kezdetét, utána Puskár Antalné, Matyi Ferencné és Lázár Jánosné csak kevesek által ismert és lassan feledésbe merülő régi dalokat énekeltek. A szülő mindig jeles című rövid jelenetet Simkó Vince és Varga János adták elő hitelesen. A jelenetből kiderül, hogy a bizonyítványosztás az egyik diáknak örömöt, a másiknak keserű csalódást okozhat. A húsvéti locsolkodó páros eselekméhyes tánc egyik legkedvesebb népszokásunkat, a locsolkodást eleveníti meg nagyon bájosan és kedvesen. A táncot a Fő az optimizmus című tréfás jelenet követte; ezt Egri Magdolna, Sztankó Miklós és Dankó István adták elő jó humorérzékkel, a közönség nagy derülésére. A harmadik tánc a Páros csárdás volt. Hogy megnyerte a közönség tetszését, azt a szűnni nem akaró vastaps is bizonyítja. A Hetes ikrek című jelenetet Bálint István és felesége formálták meg élethűen és kacagtatóan. A jelenetből kiderül, hogy egy egyszerű fagyialtos csengettyű micsoda bonyodalmakat okozhat, ha az ember túl hiszékeny és hamar elhiszi, hogy világcsúcsot döntött meg. A másfélórás esztrádműsort a tánccsoport a Kopogós csárdással zárta. A tánccsoport számait Krejza Ferenc kísérte harmonikán. A műsor után bál következett, melyet a szülők leírhatatlan örömére a tánccsoport tagjai díszpalotással nyitottak meg. MAG GYULA zönséget. Itt a legfiatalabb szereplőről Horváth Janikáról elmondhatjuk, hogy szép teljesítményt nyújtott. Köszönetét érdemelnek mindazon fiatalok is akik szülőfalujuktól távol dolgoznak és tanulnak és mégis helytálltak. Ilyenek voltak: Fazekas Valéria, Nágel Erzsébet és Pohóri István valamint a helybeli szereplők: Annus Margit, Németh Mária, Jansó Júlia, Urbán Márta, Csesznak Katalin, Jantesík Márta, Dudok József, Gyekes Zoltán, Madien Béla, Hindi Árpád, Szviték Sándor, Száraz Gyula, akik szereplésére továbbra is számítunk, mert ifjúságunk fellépése bizonyítja, hogy a műkedvelés hasznos időtöltés. HAJTMAN BÉLÁNÉ Június első szombatján mutatkozott be a búcsi kultúrházban a CSEMADOK helyi szervezetének Lant Irodalmi Színpada. Kmeczkó Mihály Íme az ember című összeállítását tűzték műsorukra, modern megoldásban. Az összeállítás Madách Imre Az ember tragédiája 9., 10. és 11. képe alapján készült. A rendezők Szobiné Kerekes Eszter és Szobi Kálmán, már nyolcadik éve tevékenykednek az irodalmi színpad műfajában. Ennek ellenére nem kis izgalommal lesték: hogyan fogadja a közönség az új bemutatkozást. Az elindulás óta eddig még minden évben hoztak valami újat. Munkájuk sikerét több elismerő oklevél bizonyítja. Az elmúlt évben A börtön fája és az asszonyok című összeállítással a járási fesztiválon nemcsak sikeresen szerepeltek, de kétezer korona díjat is nyertek. A tavalyi Jókai-napokon pedig a zsűri különdíját és a CSEMADOK KB kétezer koronás jutalmát kapták. Tavaly ősszel eljutottak Balassagyarmatra, ahol szintén jól szerepeltek. Itt elnyerték „A legjobb színpadi beszéd“ díját, valamint a Népművelési Propagandairoda különdíját. A mostani összeállítással az idei Jókai-napokon szerepelnek majd. Ennek kapcsán és a látottak alapján elbeszélgettünk a rendező házaspárral eddigi munkájukról, ill. az elkövetkező időszak terveiről. Irodalmi körből fejlesztették ki a mostani irodalmi színpadot. A műsor begyakorlása előtt mindig megbeszélik az összeállítás alapgondolatát s valamint a kivitelezéssel kapcsolatos elképzeléseiket a szereplőkkel. Eddigi műsoraikban mindig komoly témát dolgoztak fel. Jelenleg 13 szereplője van az említett összeállításnak. Több a leányszereplő, mint a fiú. Fiúk csak annyian vannak, mennyi a megformált szerepekhez elengedhetetlenül szükséges. Pedig a kórusba is jó lenne néhány! Nagyon nehéz a munka, mert a legtöbb szereplő csak a hét végén jár haza. Jelenlegi szereplőik ugyanis egy kivételével valamennyien főiskolások, illetve gimnazisták. Az említett nehézségek ellenére is egy jól összekovácsolódott együttest ismerhettünk meg. Fegyelmezett előadásukkal, valamint szép beszédükkel méltán kiérdemelték, hogy az idei országos szemlén is ott legyenek. Tervezik, hogy eddigi legjobb műsoraikból ízelítőt adva és A honismereti A CSEMADOK luéeneci (losonci) járási bizottságának néprajzi szakbizottsága ez évi első munkaértekezletét májusban tartotta Filakovóban (Füleken). Dr. Szakó László elnök beszámolójában értékelte az eddig végzett munkát és felvázolta a további feladatokat. Beszámolt az Országos Néprajzi Bizottság közgyűléséről, amely új vezetőséget választott. A munkaértekezlet elhatározta, hogy a szakbizottság a jövőben három csoportban fog működni. Az első csoport Ágoston Tibor tanár vezetésével a honismereti feladatokkal fog foglalkozni. A második csoport Vassányi Aurélné tanító vezetésével a népmesék, balladák, népzene és a népdal gyűjtését fogja irányítani. A néprajzi csoport Vass József tanár vezetésével fog működni. Elhatározták továbbá, hogy a jövőben a csoportvezetők Dr. Szakó egy vidámabb összeállítással ellátogatnak a környező falvakba is. így akarják népszerűsíteni az irodalmi színpadi mozgalmat. Ez minden bizonyára sikerülni is fog. Búcson az efsz vezetősége már több éve lelkes támogatója a kultúrának. Szövetkezeti klub alakult náluk már jó pár éve, szinte elsőként a járásban. Segítik a tömegszervezetek munkáját. Egyetlen helyi szervezetnek sem kell teremdíjt fizetnie, ha valamilyen előadást tart. Ez szép anyagi támogatást jelent, nem is beszélve arról, hogy a hnb és az efsz vezetősége igen lelkes támogatója a kulturális rendezvényeknek. Retkes Lajos efsz elnökkel mindig „szót lehet érteni“, ha valamilyen rendezvényről, ill, ennek patronálásáról van szó. így került sor most is az irodalmi színpad bemutatkozása után a „Nagy érvfordulók“ országos irodalmi vetélkedő komáromi járási döntőjére Búcson. A járási döntőn a nagykesziek és a búcsiak indultak 2—2 csapattal. A versenyzők alapos felkészültségről tettek tanúságot. A játékmester Szobi Kálmán, a zsűri elnöke pedig Izsák Lajos, a CSEMADOK járási elnökségének tagja volt. A vetélkedő szervezése és lebonyolítása minden dicséretet megérdemel. Magas színvonalú gördülékeny műsort láttunk. A fiatalok nagyon lelkesen küzdöttek. Bebizonyították, hogy ismerik a magyar irodalom nagyjainak életét és munkásságát. A búcsi csapat tagjai közül Tárnok Gizella olyan hoszszú idézetet mondott Petőfi Sándor Apostol című művéből, s olyan szinten, ami már színészi teljesítménynek is beillett. A versenyben 29 ponttal az első helyen a nagykeszi leánycsapat (Polli áczky Katalin, Nagy Edit, Jeney Mária) végzett. A 2. számú búcsi leánycsapat (Tárnok Gizella, Papp Júlia, Szabó Zsuzsa) — 23 ponttal lett a második. Harmadik a búcsi vegyescsapat 10 ponttal, negyedik pedig a bátorkeszi fiúcsapat 9 ponttal. Az eredményhirdetés után minden versenyző emléklapot kapott. A két első helyezett csapat minden egyes tagja egv-egy Petőfi kötetet kapott ajándékba, amelyet Szabados Péter, a CSEMADOK járási bizottságának titkára adott át a versenyzőkkör munkájáról László elnök vezetése mellett havonta találkoznak, míg a néprajzi szakbizottság tagjai negyedévenként ülnek majd össze. A második csoport által felgyűjtött anyagot ez év októberében már feldolgozzák. Az idén novemberben pedig néprajzi kiállítást nyitnak meg, s ennek ideje alatt a szakbizottság szemináriumot is szervez. A munkaértekezlet többek között foglalkozott a távlati tervekkel. így az SZNF 30. évfordulója alkalmából Nógrády Sándor emlék-szobát szeretnének berendezni, s ugyanakkor a füleki születésű partizánparancsnok mellszobrát is szeretnék leleplezni. Ennek megvalósítására már történtek lépések és a szakbizottság az előkészítéssel, majd a kivitelezéssel együttjáró munkában legjobb tudása szerint közre fog működni. S. L. nek. Kurucz Nándorné
