A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-27 / 30. szám

ten dolgozunk. Így elegendő pihenő adódik, és a munka is megállás nél­kül folyik. — Hogy vannak megelégedve az ellátással? — Napjában többször is frissítő italokat szállítanak ki ide a föl­dekre, ebédre pedig — szintén fel­váltva — bemegyünk a faluba, ahol jó kiadós ebédet kapunk. — Mint az aratási munkák köz­vetlen résztvevői és végzői, hogy lát­ják az aratás megszervezését? — Mindnyájunk legfőbb érdeke — mondja Bese Dezső, — hogy a gabona minél előbb a magtárakban kerül­jön. Ezért a gépállomások vezetői, túlzott igyekezetből gyakran a kel­leténél több kombájnt állítanak munkába egyes gabonatáblákban, s ez kissé keresztezi a kombájnosok sze­mélyes vállalásait. Mert az, hogy ha egy akkora területen, amit egy kom­bájn is learathat, egy nap alatt ket­tőt vagy hármat állítanak munká­ba, visszamaradást jelent, az egy kombájnra eső teljesítmény szem­pontjából. Ezért a munkatempó fo­kozásával szeretnénk minél előbb ölvégezni az itteni munkát, és a jö­vő héten már valahol Pferov és Olomouc környékén aratjuk, csépel­jük majd a gabonát... 1973. július ö. az Okánikovói Efsz­­ben is megkezdték az előaratást. A kaszálógépek még a kombájnok megérkezése előtt körülvágják a ga­bonatáblákat, hogy a kombájnok számára biztosítsák a gyors és folya­matos munkát. Az okánikovói gabonaföldeken Szabó Sándor és Jaúy Jozef kezdték meg az aratást. ‘ A szerecsenfeketére barnult Szabó Sándor és Jafty József megállítják az aratógépet és kérdésünkre el­mondják, hogy a szövetkezet gabo­naföldjeinek nagy része az ország­utak mentén fekszik, s a meleg, szá­raz időben nagy gondot okoz a tűz­védelem. — Hogy védekeznek a tűz ellen? — Szervezett tűzoltói szolgálatot tartunk. De nagyon fontos, hogy a mezőgazdasági dolgozók, de a gabo­natáblák mellett elhaladó utasok is személyes felelősségüknek tekintsék az óvatosságot, a tűzkár elleni véde­kezést, hiszen az ország jövő évi ke­nyérellátásáról van szó ... — Hány hektárról fognak gabonát betakarítani? ■— Megközelítőleg háromszáz hek­tárnyi gabona vár betakarításra •— mondja Szabó Sándor —, s ha az időjárás nem húzza át a számítá­sainkat, a szövetkezet hamarosan teljesíti beadási kötelezettségét. A komáromi járásban megindult aratási munkálatok azt mutatják, hogy a szövetkezet az állami gazda­ságok és a gépállomások dolgozói, megértették és felelősséggel teljesítik a rájuk bízott feladatokat. Most már csak az a fontos, hogy a járás föld­jeiről a tervezett gabona idejében magtárakba kerüljön. FÜLÖP ANTAL Prandl Sándor felvételei Jalsovszky Béla és Farkas Boldizsár új szlovák rekord eléré­sére tettek kötelezettségvállalást. Az idei aratás első kalászai. Péntek István a a kombájnisták országos versenyén tavalyelőtt első, tavaly pedig a második helyen végzett. szervezet vezetősége, de különösen Pásztor István elnök és Rozsnyó József vezetőségi tag minden támogatást megad nekünk. Legközelebbi tervünk a helyi szervezet anyagi helyzetének megjavítá­sa. Ezt nem csupán a tagsági díjak fegyelmezett kifizetésével akarjuk elérni, hanem például úgy is, hogy az aratásban bfigádmunkával kívánunk segíteni a mezőgazdaságnak és a munkánkért kapott pénzt részben a CSEMADOK helyi szer­vezete szákházának restaurálására, berendezésé­nek felújítására, részben pedig tanulmányi ki­­rádulások költségeinek fedezésére kívánjuk for­dítani. —További terveik? — Természetesen vannak további terveink is, melyek talán az eddig elmondottaknál jobban il­leszkednek a CSEMADOK programjába. Szeret­nénk fellendíteni a fiatal CSEMADOK-tagok kul­turális tevékenységét. Valamikor az ipolysági helyi szervezetben igen tevékeny színjátszó együttes működött. Egyelőre nem tudjuk, sike­rül-e ennek a tevékenységét felújítanunk, egy esztrád-csoport szervezését azonban máris el­kezdtük. Énekkart, és tánckart szervezünk és az őszi hónapok folyamán már szeretnénk bemutat­kozni a közönségnek. Sokan vagyunk és ha ösz­­szefogunk, remélhetően nem marad el az ered­mény. Hiszen a fiatalok, ha nem is ilyen örven­detesen nagy számban, mint most, de már eddig is több alkalommal sikeresen bekapcsolódtak a CSEMADOK munkájába, irodalmi színpadunk pedig már országos hírnévre tett szert. — Végezetül mondjon magáról is valamit! — Diáklány vagyok, a jövő tanévben fogok érettségizni a magyar oktatásnyelvű gimnázium­ban. A jó tanulók közé tartozom. Sok minden érdekel. Szeretek népdalokat és táncdalokat éne­kelni. Az idén fejeztem be tízéves tanulmányi idő után a zeneiskolát, ahol zongorázni tanul­tam, de két évig gitározni is. Az iskolában sok tisztségem van, mindet nagyon szívesen látom el. Tagja vagyok a múlt tanévben alakult Szovjet­barát Klubnak és mór több alkalommal fellép­tem a klub rendezvényein mint zongorista és énekes. A Honvédelmi Sportszövetség iskolai szer­vezetében is sportfelelős vagyok, ugyanis nagyon szeretek sportolni. A téli hónapokban Budapestre járok át műkorcsolyaedzésekre, nyáron úszással és atlétikával foglalkozom, kedvenc számaim a távol- és magasugrás, stafétafutás. Megköszönjük Telekes Adrinak a szíves tájé- 4 koztatóst. Személyében lelkes és sokoldalú kis­­* lányt, ifjú CSEMADOK-tagot ismertünk meg. És Adri nincs egyedül. A CSEMADOK ipolysági he­lyi szervezetében csatasorba álltak a fiatalok­­százai. A csehszlovákiai magyar kulturális élet harcosai, fáklyavivői akarnak lenni. Nagyon szép feladatot tűztek maguk elé. Szívből kívánjuk, hogy Adri és a többiek sok-sok győzelmet aras­sanak a kultúra, a kulturális munka, a szép ma­gyar szó terjesztésének frontján. Sági Tóth Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom