A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-27 / 30. szám
Elsőtől a tizedikig 1945 őszén London egyik nagy hangversenyterme, az Albert-Hall körül is sok volt még a rom, de bent az épületben az ifjúság első világkonferenciájának résztvevői már a holnapról tárgyaltak. 1945. október 29. és november 10. között 63 ország több mint 30 millió fiataljának képviseletében 1437 küldött és 148 megfigyelő az ifjúság nemzetközi együttműködésének megszervezéséről tanácskozott. Az öt kontinens fiatalságának képviselői azért gyűltek össze, hogy a béke fenntartásának, a felnövekvő nemzedék boldogságának nevében egyetlen hatalmas nemzetközi szervezetbe tömöritsék a különböző politikai nézeteket valló, különböző felekezetű, nemzetiségű és fajú fiatalokat. A londoni ülés záróakkordjaként felhangzott a békéért és a haladásért küzdő fiatalok fogadalma: ...... Esküszünk, hogy az egész világon megteremtjük a különböző fajú, színű, nemzetiségű és felekezetű fiatalok egységét, eltüntetjük a Földről a fasizmus minden maradványát, megteremtjük a világ népeinek őszinte és nemzetközi barátságát, fenntartjuk az igazságos és tartós békét, felszámoljuk a nyomort, az ínséget és a kényszerű henyélést. Eljöttünk, hogy hitet tegyünk az egész ifjúság egysége mellett, hogy megemlékezzünk a harcban elesett társainkról, és megesküdjünk, hogy az ifjúság dolgos keze, alkotó elméje és lelkesedése sohasem esik többé áldozatul egy háborúnak.“ I. PRÁGA A londoni világkonferencián hozott ha«■n/|7 tározat első „követ-IÜ4'/ kezménye“ a prágai Világifjúsági Találkozó. Két évvel a második világháború befejezése után, a békének örvendő, Európát romjaiból újjáépítő fiatalok találkoztak itt a többi kontinens ifjúságának küldötteivel, ismerkedtek egymással, s tettek ismét fogadalmat — békében akarnak élni. Hetvenegy ország ifjúsági szervezetének képviseletében 17 000 fiú és lány gyűlt össze a csehszlovák fővárosban. Az öt kontinens fiatalságával együtt énekelte Prága népe Novikov békedalát: „Egy a jelszónk, a béke ...“, mely később a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség himnusza lett. II. BUDAPEST 1949 1949. augusztus 14 és 28 között 15 napon át tartott a budapesti Világifjúsági és Diáktalálkozó, amelyen 84 országból 10 371 fiatal vett részt. Budapest 15 színházában 42 ország fiataljai 112 kulturális műsort mutattak be. Három nemzetközi rendezvényt szabadtéren, az Előrepályán tartottak meg. A filmszínházakban 116 dokumentumfilmet vetítettek a VIT napjaiban. A nemzetközi kulturális versenyen 23 ország 2000 művésze szerepelt. A fesztivállal egyidőben rendezett Főiskolai Világbajnokságon 16 ország közel ezer sportolója versengett az érmekért. III. BERLIN 1951 IV. BUKAREST A III. Világifjúsági és Diáktalálkozón 26 000 fiatal vett részt 104 országból. A fesztivál két hete alatt 200 baráti" találkozót tartottak a különböző delegációk között. A VIT megnyitóján a berlini Walter Ulbricht Stadionban a világ különböző részeiből öszszesereglett fiatal és Németország mindkét I részéből Berlinbe ér-, kezett 100 000 ifjú és leány vett részt. A záróünnepélyen, a Marx—Engels téren Berlin egész lakossága gyönyörködött a színpompás tűzijátékban. A berlini VIT alatt 259 nemzetközi műsort mutattak be több mint kétmillió néző előtt. Az 51 nemzetközi kulturális programnak 33 000 nézője volt. A VIT- tel párhuzamosan rendezték a Főiskolai Világbajnokságot, amely a helsinki olimpia előhírnöke volt. A IV. Világifjúsági és Diáktalálkozóra 30 000 <|Qr*o ifjú és leány érkezett l«f«JJ 111 országból. A VIT ideje alatt, naponta 30—30 ezer román fiatal vett részt a bukaresti programokon. A különböző delegációk 198 találkozón cserélték ki tapasztalataikat, 17 alkalommal gyűltek össze az azonos foglalkozású, szakmájú fiatalok. A fesztivál alkalmával rendezték meg Bukarestben az „Augusztus 23“ Stadionban és különböző sportlétesítményekben 18 sportágban 54 ország 4366 fiatal sportolójának részvételével az ifjúság baráti sportversenyeit. A versenyek színvonalára jellemző, hogy az ifjú sportolók öt új világ- és Európa-rekordot, valamint 93 nemzeti csúcsot állítottak fel. « V. VARSÓ 1955 38 filmelőadást, 12 3 szakmai találkozót, 40 kirándulást. 30 000 leány és fiú érkezett Varsóba az V. Világifjúsági és Diáktalálkozóra. A fővárosba utazott 140 000 lengyel fiatal. Rendeztek nemzetközi kultúrversenyt, nemzetközi aratóünnepet, lányok napját. A bőségre jellemző, hogy egyetlen nap 270 különböző programot bonyolítottak le, köztük 33 nemzeti műsort, 4 nemzeti gálaműsort, 6 nemzetközi műsort, 6 koncertet, utcabált, 68 sportversenyt, 25 delegáció közti találkozót, VI. MOSZKVA 1957 A VI. Világifjúsági és Diáktalálkozó házigazdája, Moszkva, nagy szeretettel fogadta a 131 ország 34 000 fiatalt magába foglaló küldöttségét. Ez a fesztivál volt a VIT-ek történetében a leghatalmasabb. Reprezentatív és népes delegációk érkeztek minden földrészről, különösen Ázsiából és Afrikából, ahol nagy visszhangra találtak a fesztivál eszméi. A fesztivál felkeltette sok, világszerte ismert közéleti személyiség érdeklődését is. A moszkvai fesztivál felejthetetlen napjaiban minden külföldi fiatal meggyőződhetett arról, hogy kevés olyan ország van a világon, amelynek népét és fiatalságát olyan mélyen áthatná a béke és barátság gondolata, mint a Szovjetunió. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy 25 000 fiatal vett részt a Kremlben rendezett álarcos karneválon, 200 ezren táncoltak a Lomonoszov Egyetem előtti utcabálon, 10 ezer lampionos hajó vonult fel a Moszkva folyón rendezett karneválon. VII. BECS Első Ízben rendezték a fesztivált kapitalis- 1 nrn ta ország fővárosában. I UDci A VIT ellenségei sok mindennel próbálkoztak, hogy lehetetlenné tegyék a találkozó megrendezését. Minden mesterkedés kudarcba fulladt. 117 ország küldöttei eljutottak az osztrák fővárosba és néhány nap alatt meghódították Bécs lakóinak szívét. Ezrek és ezrek nézték a karnevált a Práterban, a békemenetet a Ringen, hallgatták a Heldenplatzon, hogyan énekel Paul Robeson az ifjúságnak, s tapsoltak a szabad Kuba küldötteinek. 54 ország 64 tánccsoportja, 19 jazz-zenekara, 12 népi zenekara, 7 színházi együttese, 8 cirkusz-együttese szórakoztatta a VIT külföldi résztvevőit és Bécs lakosait. A VII. Világifjúsági Találkozó a várakozáson felül sikerült. HELSINKI 1962 Erre a találkozóra még nagyon sokan emlékeznek, hiszen néhány látványos eseményét a televízió is közvetítette. Helsinki két dologban adott újat: Először került sor a fesztivál rendezvényeire tengerparti városban — azaz, először bővült a program hajókirándulásokkal, vízi-karneválokkal. A másik új vonás — a VIT „vidékre költözött“, pontosabban szólva a program egy részét vidéki városokban rendezték. A helsinki VIT-en több mint 18 ezer fiatal vett részt 137 ország képviseletében. A fesztivál eseményeiről 500 újságíró, rádió- és tv-riporter tájékoztatta a nagyvilágot. Ott volt lapunk munkatársa is. IX. SZÓFIA A IX. Világifjúsági Találkozóra a bolgár 1QCQ fővárosban, Szófiában I «IDO került sor. 142 országból 13 000 fiatal utazott Bulgáriába. Több száz találkozó, szeminárium, gyárlátogatás zajlott le, de valamennyinek a fő jelszava a Vietnam melletti szolidaritás volt. A delegációk többsége itt adta át azokat az ajándékokat (kórházi felszerelés, gyógyszer, kerékpárok stb.), amelyek árát országuk fiataljai gyűjtötték össze. A szófiai fesztivál világhírű vendégei — hogy csak a szovjetek közül említsünk néhányat: Militon Kantarija, aki a Vörös Hadsereg katonájaként a Reichstag tetejére kitűzte a győzelem lobogóját, Alekszej és Zoja Kozmodemjanszkaja édesanyja, Valentyina Tyereskova űrhajósnő és sokan mások. hét, 8