A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-28 / 52. szám
■ wBffla UJ UTAK #•# Azt már régóta tudom, hogy az ország első egységes földművesszövetkezete Túrán (Tőrén) alakult meg, azt azonban, hogy az ország első állami gazdasága melyik volt, csak a közelmúltban tudtam meg. S bizony meglepett, hogy itt a Bodrogköz kellős közepén van az a nevezetes hely, Szomotoron, ahol 1948 október 15-én megalakult az országban az első állami gazdaság. S ennek bizony már huszonöt éve. . A negyedszázados jubileum alkalmából felkerestem a gazdaságot, hogy elbeszélgessek az emberekkel, hogy lássam honnan indultak, hova Jutottak el, s hogy merre tartanak. A gazdaság igazgatója, Palágyi Sándor több mint húsz esztendeje, 1950 óta dolgozik a gazdaságban; 1980-tól igazgató. Így őt kértem meg, mint a legilletékesebbet, hogy mondja el, milyen körülmények között kezdtek el gazdálkodni. — Ha nem éltem volna meg mindazt, ami itt történt, ha valaki csak úgy poharazgatás közben mesélné, el sem hinném. A Bodrogköz lápos, mocsaras, vadvizes terület volt. Itt, ahol ma az állami gazdaság van, nagyon szegényen éltek az emberek. Ha azt mondom, hogy félfeudális körülmények között, alig túlzók. A földterület kisebb gazdaságokra tagolódott, s a gazdák cselédeket tartottak, akik fáért, terményért, „petróért“ dolgoztak. Pénzt szinte nem is láttak. A gazdaság megalakítása után ezért a legfontosabb teendőnk az emberek nevelése, felvilágosítása volt. Az első 10—15 évben felszámoltuk a kis majorokat, kialakítottuk a gazdasági központokat, ugyanakkor ezalatt az idő alatt a legfontosabb teendőnk az állandó üzemi iskoláztatás volt. S ma, gazdasági eredményeink mellett a legnagyobb eredményeként azt a változást könyvelhetjük el, amit dolgozóink átformálásában, gondolkodásmódjában elértünk. Mégpedig azért tartom ezt a legnagyobb eredménynek, mert a nép, amely itt él és dolgozik, ma minden tekintetben eléri az országos színvonalat. Korszerű lakásokban élnek. Az a félfeudális állapot, amely az indulás előtt uralkodott, eltűnt, nyoma se maradt. A fiatalok a régi tanyákra, apró majorokra nem is emlékeznek, A gazdasághoz tartozó falvak utcáit portalanítottuk, minden faluban építettünk kultúrházat, s a hatvanas években minden falut vízművesltettünk. A gazdaság dolgozóinak lakóházak építésére több mint hárommillió korona stabilizációs kölcsönt adott. Ebből 121 új ház épült és 150 lakást felújítottak, illetve átépítettek. A gazdaságban lakásprobléma nincs. HUSZONÖT ÉV A SZAMOK TÜKRÉBEN Hogy valójában mit s mennyit változott ez a táj az elmúlt huszonöt év alatt, hogy Keresztúr, Körtvélyes, Nagykövesd, Szomotor, Bodrog, Kisújlak és Vécs népe hogyan gyarapodott, azt a gazdaság termelékenységét, eredményeit jelző számadatok jelzik a legpontosabban. Balog István mérnök, a gazdaság üzemgazdásza sorolja rendre az adatokat. — Alapnak mi már csak az 1955- ös eredményeket vesszük. A korábbiak úgy nagyjában-egészében ezzel megegyeznek, Eszerint 1955-ben gabonafélékből az átlagos hektárhozam 20 mázsa volt. De azért akad itt korábbi adat is. Például 1953-ban áltagosan 18 mázsás hektárhozamot ért el a gazdaság. Ehhez annyit tennék csak hozzá, hogy 1955-ig ez volt a legmagasabb hektárhozam. 1955-ben a munkatermelékenység értéke egy dolgozóra számítva 14 683 korona volt, és a dolgozók átlagkeresete 11 304 koronát ért el. Hogy a különbséget érzékeltethessem, megkértem Balog elvtársat, nézze meg ugyanezeket az adatokat az 1973-as esztendő tükrében. — Az az egy hónap, mely még előttünk van — mondja — aligha változtat az adatokon. Eszerint az idén a munkatermelékenység értéke ugyancsak egy dolgozóra számítva 74 811 korona, s az átlagkereset az idén eléri a 28 000 koronát. Az 1955- ös évhez viszonyítva a termelékenység több mint az ötszörösére, az átÜJ LEHETŐSÉGEK lagkereset pedig több mint a kétszeresére emelkedett. Még egy lényeges mutató, de ez már az utolsó öt évre vonatkozik; az utolsó öt évben a gazdaság tiszta bevétele 69 százalékkal növekedett. Mindehhez még a következőket tenném hozzá. A Szomotori Állami Gazdaságban 480 az állandó dolgozók száma. A dolgozók 33 százaléka párttag. A gazdaságban tíz szocialista brigád tevékenykedik. Hatan kaptak különböző reszortkitüntetéseket az elmúlt időszakban. A gazdaság 1982-ben megkapta a „CSKP XII. kongresszusa üzeme“, 1984-ben pedig „Az SZNF 20. évfordulója üzeme“ címet. TÁVLATOK A gazdaság gazdálkodásának jellege bizonyos fokon eltér az általános helyzettől. Ugyanis a Szomotori AG a kezdet kezdetétől magtermesztő gazdaságként szerepel. Ez a tény döntően meghatározta s meghatározza a gazdálkodás hogyanját és mikéntjét. Egyszerűen a rentabilitás kérdése itt nem ugyanaz, mint más, egyéb irányban szakosított üzemeknél. A termelés elsődleges meghatározója itt ugyanis a társadalmi szükséglet. A gazdaság 3116 hektár területen gazdálkodik, ebből 2230 a szántó. Négy központtal és hét gazdasági udvarral rendelkezik. Búzát, árpát, kukoricát, cukorrépát és aprómagvakat termelnek, illetve szaporítanak. Az idei termés nemcsak a gazdaság történetében, de azt hiszem bodrogközi viszonylatban is rekordot jelent, hiszen búzából az átlagos hektárhozam 52,85, árpából pedig 44,95 mázsa volt. Ezek a számok már a Csallóközben is jelentenek valamit. A magtermesztés és a szaporítás, főleg az aprómagvak termelése nem valami kifizetődő. De mivel megvan ró a társadalmi igény, foglalkozniok kell ezek termesztésével, illetve szaporításával is. A búza, az árpa mellett főleg lóherét, lucernát, és zöldségféléket termelnek magra. Az egész vetésterület mintegy kilencven százalékát használják erre. A gazdaság állattenyésztése tejtermelésre, valamint sertés- és marhahizlalásra van beállítva. A gazdaságfejlesztés távlatait az öntözéses gazdálkodás kiterjesztése jelenti. A tervek szerint 1980-ig kell elkészülni az öntözőrendszernek. Pontosabban a talaj rekultivációjának 1400 hektáron. Ugyanis ezen a területen az öntözőrendszer már megépült, de a vízelvezetés kérdését annak idején ezzel egyszerre nem végezték el. Jelenleg e terület alagcsövezése van folyamatban 56 milliós költséggel, amelynek 70 százaléka állami beruházás. A talaj teljes rekultivációja mellett fokozott gondot fordítanak a talajerőgazdálkodásra is. Az idén már hektáronként 320 kiló tiszta tápanyagot juttattak a talajba. A gazdaság vezetői szerint lényegesen meg keli változtatni a jövőben a géppark öszszetételét, mégpedig olyan módon, hogy el kell választani az árumozgatást a konkrét mezőgazdasági munkáktól. Ugyanis arra a megállapításra jutottak, hogy a traktorral történő árumozgatás ma már nem kifizetődő. Ezért a gazdaságban az elkövetkező években az árumozgatásra, szállításra kizárólag teherautókat, a talajmunkákra pedig nagy teljesítményű traktorokat fognak alkalmazni. A negyedszázados jubileumát ünneplő állami gazdaságban nem állt meg az idő, a gazdaság vezetői és dolgozói nem elégedettek az eddigi eredményekkel. Üj utakat, lehetőségeket keresnek a termelékenység fokozására. S ez így rendjén való. Az első állami gazdaságnak huszonöt év elteltével is az eljkik között a helye.-gi-
