A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-14 / 50. szám
A szovjet Diesel-gyártás fellegvára A Jaroszlavli Motorgyár Diesel-motorcsalád gyártását kezdte meg. A motorokat 90 %-ig szabványosították, vagyis alkatrészeik legnagyobb része csereszabatos. Ezeket a motorokat nagy teherbírású tehergépkocsikba építik be. Az első ötéves terv időszakában a minőség javítása, a gyártmányok tartósságának növelése érdekében végrehajtották a termelő-berendezések komplex rekonstrukcióját. A jelenlegi jaroszlavli motorok — rendeltetésükből és a terheléstől függően — 3—0 ezer órát üzemelnek a nagyjavításig. A korszerűsítés eredményeképpen öt év alatt 336 millió rubelt takarítottak meg, ugyanakkor a motorok garanciális ideje 70 %-kal nőtt, a reklamációk száma pedig egynegyedére csökkent. A gyár vezetősége az elkövetkező időszakban a termelés irányításának automatizálását, s ezzel a Diesel-motor-gyártás többszörösére való növelését tervezi. Elhatározták, hogy Tutajevóban fióküzemet létesítenek, továbbá nagy létszámú tervezőirodát szerveznek. A gyári tervezők már több motor változatának terveivel elkészültek ; ezeket a motorokat az épülő Kámai Autógyár tehergépkocsijaiba építik be. AZ AUTÓPIAC ÚJDONSÁGAI Az európai autógyárak ii megkezdték a kétüléses kis sportkocsik szériagyártását. A kiskocsik a városi forgalomban is nagyszerűen beváltak. Parkolásuk lényegesebben könnyebb, mint a nagy kocsiké, és a kisebb garázsokban is könnyen elférnek. Az alábbiakban két új típusú sportkocsit mutatunk be: A torinói Fiat gyárban készül a Flat X 1/9-es típusú kétüléses, egyszerű, de nagyon szép karosszériával ellátott sportkocsi. A 75 lóerős, 1290 köbcentiméter űrtartalmú farmotorral 180 km/ó végsebesség érhető el. A nyugatnémetországi BMW gépkocslgyórnak nagy hagyománya van a sportkocsik gyártásában. A BMW 507 típus az Idei autószalónok egyik szenzációja volt. A 150 lóerős, háromliteres űrtartalmú motorral 220 km/ó maximális sebesség érhető el. A fogyasztás 100 km-re 20 literi I). CD w m m • AMIT AZ AUTÓVEZETŐ NEM VESZ ÉSZRE. Balesetek után gyakran panaszkodnak a vezetők, hogy nem látták a veszélyt okozó járművet, ami szó szerint meg is felel a valóságnak, á legújabb típusú kamerával végzett vizsgálatok szerint. A szerkezetet film- vagy televíziókamerával kapcsolhatják össze, amely megörökíti mindazt, amit a vezető szeme az adott pillanatban észlelt. • PRÁGA 33 ÜTKERESZTEZŐDÉ SÉN — amelyeket korszerű jelzőberendezéssel láttak el — a balesetek száma 43 százalékkal csökkent. Különösen kedvezően alakult a gyalogosok okozta balesetek előfordulása. A biztonságosabb közlekedés e csomópontokon évi 2,5 millió korona megtakarítást jelent. • UNIVERZÁLIS PORLASZTÓ. Egy amerikai mérnök merőben újfajta mechanikus porlasztót talált fel, amellyel bármilyen folyadék az eddiginél sokkal finomabb és egyenletesebb cseppekké porlasztható. Az eddigi, legkülönfélébb célokra szerkesztett porlasztók közös hiányossága az, hogy a porlasztóit folyadék cseppnagysága egyenetlen. Az új porlasztó fúvókája elé helyezett cső kiöblösödésében egy üveggömb van, amelyet keskeny rések rovátkolnak: Ha sűrített levegőt fújtatnak az üveggömbbe, a levegő a rések fölötti folyadékhártyát magával ragadja, és igen finom szemcsékké porlasztja szét. • BIZTONSÁGI ÖVVEL kell ellátni az elkövetkező két év folyamán a Szovjetunióban valamennyi személyautót. Az új rendelet a gépkocsik fokozott műszaki ellenőrzését is elrendeli. • Útkímélő autögumi-szög. Üj típusú csúszásgátló autógumi-szöget állít elő a svéd Fagersta Seco AB. A téli időszakban a svéd autósok fele használ szöges gumikat. Ez évi 22 millió dollár kárt okoz az utakban. A hagyományos merev szögekkel szemben az új típus három fő része: egy gumlrugó, az ezen nyugvó cementált karbidszög és az ezeket körülvevő műanyag tok. Az úttal érintkezve a szög műanyag házába nyomódik vissza, majd visszaugrik. Ehhez mindössze 5 kp erő szükséges (a hagyományos megoldásoknál 20—40 kp), így a fémszög nem károsítja az útfelületet. Az új szög úttartást és fékezési szempontból is felveszi a versenyt a hagyományos szögekkel, a zajhatása pedig észrevehetően kisebb. • A SZÍNES ÚTBURKOLAT jobban felkelti a gépkocsivezetők figyelmét, mint a jelzőtáblák — mutatta ki egy kísérlet, amelyet az Egyesült Államokban végeztek. A Szovjetunióban is sikeresen alkalmazzák a „Dorsil“ nevű színezhető aszfaltozási anyagot, amely kopásálló, kedvező fékhatást mutat fel, éjjel pedig jó fényvisszaverő hatást vált ki. Az új anyagot elsősorban a besorolási sorrend jelölésére, elágazások, kereszteződések, gyalogátjárók építésénél kívánják felhasználni. A kerékpár volt az első tömegben gyártott, emberi közlekedésre alkalmas jármű és lényeges szerepet játszott a gépkocsi, sőt a repülőgép korai fejlődésében. Ilyen módon közvetve fontos szociális és gazdasági változásokhoz járult hozzá, és mint személyszállító jármű, ma is vitathatatlan előnyei vannak. A KONSTRUKCIÓ KIALAKULÁSA Bár a kereket több mint ötezer éve használják személyszállításra, az első pedálhajtású kerékpár csak körülbelül százéves múltra tekinthet vissza. Az 1. képen bemutatott kerékpár. 1870-ből származik, hajtása az első kerékagyhoz mereven csatlakozó pedálokkal történt, akárcsak a mai gyermektriciklik esetében. Ezt az Angliában készült járművet „highwheeler“ (nagykerekű) elnevezéssel illették, mert a pedálhajtású első kerék átmérője körülbelül másfél méter(!) volt azért, hogy egy pedálfordulattal nagy távolságot lehessen megtenni. A kerekek küllői huzalból készültek, fekvésük radiális volt, így nehezen bírták a pedálok által a kerékagyra gyakorolt torziós igénybevételt. A felszállás mai szemmel nézve bizony akrobatikus ügyességet igényelt, ezt a típust annak idején mégis elterjedten használták. A felszállás nehézségét a 2. képen látható, 1881-ben készített angol kerékpáron úgy küszöbölték ki, hogy a nagy hajtott kerék hátra került, s emelőrendszerű taposószerkezettel lehetett hajtani. A ma már csak teherszállításra használt triciklik a múlt század végén főleg a nők körében hódítottak, minthogy hosszú szoknyában is lehetővé tették a kerékpározást — még Viktória királynő is használt triciklit királyi parkjában. A MAI KERÉKPÁR Ma ismert végső formájában a kerékpár 1885-ben jelent meg. Ez
