A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-12-07 / 49. szám

MAGYAR FILMCSILLAGOK DRAHOTA ANDREA HALASZ JUDIT PIROS ILDIKÓ VENCZEL VERA NAGY GABOR A svájci filmek sikere Filmművészet? Svájcban? Néhány éve még maga a feltételezés is megmosolyogtatott. Azóta a hatmillió lakosú, négy nyelvet beszélő ország­ban — melyben épp a nyelvi nehézségek miatt mind a gyártás, mind pedig a forgalmazás már eleve problematikus — filmgyártás, sőt filmmű­vészet született, sajátos stílus alakult ki, egyéni látásmód, a valóság megközelítésének és feldol­gozásának igénye keres kifejezési lehetőséget. A svájci filmművészet központja Genf. Itt dol­gozik Alain Tanner, Claude Goretta és Michel Soutter. Az ő nevükhöz fűződik a svájci film­művészet megteremtése. Az „ötök csoportjához tartoznak, amely nem szövetkezet, nem közös kereskedelmi érdekeltségű társaság, még csak nem is azonos látásmódot tükröző csoportosulás. Mindössze érdekszövetség a televízióval, a gyár­tókkal szemben. Goretta és Tanner Lindsay An­­dersonna) Londonban tanulta a filmkészítést. Soutter mint Goretta asszisztense kezdte. Mind­hárman dolgoztak a televízióban, készítettek ri­portokat, dokumentumfilmeket, állandó kapcso­latot tartottak fenn a valósággal. Tanner első filmje, a Charles élve vagy halva hihetetlen gyorsasággal készült. Már mérsékelt sikere is lehetővé tette, hogy rendezőjének kö­vetkező filmje. A szalamandra a mozihálózatban kerüljön bemutatásra. A film Párizsban, Portu­gáliában, az Egyesült Államokban egyaránt si­kert aratott. Goretta két filmet (A bolond, Az esküvő nap­ja), Soutter öt filmet (köztük a Fogakkal a hol­dat, Hasis) rendezett. Mindhárman kis költségvetésű filmekkel kezd­ték, és alkalmazkodniok kellett — sokkal inkább, mint bármely más országban a kezdő rendezők­nek — a szigorúan meghatározott forgatási idő­höz. Mindhárman részt vettek egy újfajta gyár­tási technika kikísérletezésében/ amelynek célja volt: minél több filmet csinálni, lehetővé tenni a rendezői mesterség gyakorlását. A svájci film eredetiségét többek között az szolgáltatja, hogy 16-os hangosított felvevőgéppel forgatnak. A svájci rendezők türelmetlenül vár­ják az új, könnyű 35 mm-es Mitchell-kamerák piacra dobását, melyek mindössze tíz-egynéhány kilogrammot nyomnak majd, teljesen hangtala­nul, zaj nélkül működnek, és teljes mozgási sza­badságot biztosítanak a felvételeknél. A svájci filmek sikere — például a Szalamand­ra tizenhat héten át volt műsoron — nagyobb lehetőségekhez juttatta a rendezőket. Soutter, a legelszántabb filmrendező abban reménykedik, hogy egy napon majd 35 mm-es filmet forgat­hat, de eddigi munkamódszerét — a könnyed, szabad forgatási stílust — nem adja föl. A svájci film valódi jelentőségét talán az a tény adja, hogy példaként szolgálhat más orszá­gok számára, ahol még nem létezik filmgyártás, és amelyek még nem tudták leküzdeni a nagy filmgyártó nemzetek kulturális imperializmusát. MIT LÁTUNK A MOZIKBAN? IOE HILL Svéd szines film Rendezte: Bo Eiderberg A kitűnő filmalkotást a Cannes-i Nem zetközi Filmfesztiválon díjjal tüntették ki. Az első világháború előtti Svédország­ban nagy volt a nyomor, a munkanélkü­liség. Sokan vándoroltak ki a tengeren­túlra, hogy munkát, megélhetést keres­senek. Joe Hill, a fiatal svéd munkás is az Egyesült Államokba hajózott, de ott egyik csalódását a másik követte. Be­kapcsolódott a munkósszervezet harcá­ba. Munkástársaival harcolt a kizsák­mányolok aljas tervei ellen. Az emberi méltóságért, a munkásság jogaiért küz­dő svéd munkást raffinólt módszerekkel belekeverték egy rablógyilkosságba, ár tatlanul halálra ítélték, 1915-ben agyon ióttek, HÁRMAN AZ ÚTON Csehszlovák színes film — Rendező: O. Lipsky A prágai televízió ismert triója, a „Há­rom férfi a kunyhóban" című tévé-szeriái főszereplői: a nagyapó, az apa és az unoka, Jaroslav Dietl filmjében nyugat­csehországi kirándulásra utaznak, ahol egy kitűnően dolgozó szövetkezetei lá­togatnak meg, a helyszínen gyűjtenek tapasztalatokat. A kitűnő filmvígjáték minden bizonnyal elnyeri a közönség tetszését. Másfél órás kellemes szórako­zást nyújt. AZ ÉJSZAKA SZÉPEI Felújított francia filmvigjáték — Főszereplő: Gérard Philip — Rendezte: René Clair. Claudio, a fiatal és nagyon szegény zenetanító egy kisvárosban él. Egyhan­gú, unalmas életét utálja, álmaiban találja élete örömét, gyönyöreit, melyek annyira lekötik, hogy még a kötelessé­geiről is megfeledkezik. Almaiban nagy és veszélyes kalandokat él át, ünnepelt, híres művész, akit a legszebb nők hal­moznak el szerelmükkel. Almai egyre jobban gyötrik, és nagyon örül annak, amikor végre valóban egy kedves és egyszerű kislánnyal ismerkedik meg, akibe beleszeret. Alomvilágától, mely éjszakánként üldözte végre megszaba­dul . . . A BÜSZKE KIRALYKISASSZONY 3ozena Némcová meséje alapján készült csehszlovák mesefilm — Rendezte: Boíivoj Zeman A legsikeresebb csehszlovák mesefilm felújított premierjét nemcsak a gyere­kek, de a felnőttek is nagy érdeklődés­sel várják. ... Hol volt, hol nem volt, volt egy­­zer egy ország — szól a mese —, ahol m a király, de gonosz tanácsadói uralkodtak. A népet sanyargatták, u ki rály egyetlen lányát, a gyönyörű király­kisasszonyt mindennel elhalmozták, ké­nyeztették. A büszke királykisasszony minden kérőjét kikosorazta. Oly büszke volt, hogy Miroslavval, a szomszédos ország királyával még a cipellőjének a zsinórját sem akarta megköttetni. Mi­roslav cselhez folyamodott. Kertésznek állt be az udvarhoz. Álruhában dolgo­zott, gyönyörűen énekelt. A büszke királykisasszony beleszeretett, teljesen megváltozott. ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom