A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-12-07 / 49. szám
MAGYAR FILMCSILLAGOK DRAHOTA ANDREA HALASZ JUDIT PIROS ILDIKÓ VENCZEL VERA NAGY GABOR A svájci filmek sikere Filmművészet? Svájcban? Néhány éve még maga a feltételezés is megmosolyogtatott. Azóta a hatmillió lakosú, négy nyelvet beszélő országban — melyben épp a nyelvi nehézségek miatt mind a gyártás, mind pedig a forgalmazás már eleve problematikus — filmgyártás, sőt filmművészet született, sajátos stílus alakult ki, egyéni látásmód, a valóság megközelítésének és feldolgozásának igénye keres kifejezési lehetőséget. A svájci filmművészet központja Genf. Itt dolgozik Alain Tanner, Claude Goretta és Michel Soutter. Az ő nevükhöz fűződik a svájci filmművészet megteremtése. Az „ötök csoportjához tartoznak, amely nem szövetkezet, nem közös kereskedelmi érdekeltségű társaság, még csak nem is azonos látásmódot tükröző csoportosulás. Mindössze érdekszövetség a televízióval, a gyártókkal szemben. Goretta és Tanner Lindsay Andersonna) Londonban tanulta a filmkészítést. Soutter mint Goretta asszisztense kezdte. Mindhárman dolgoztak a televízióban, készítettek riportokat, dokumentumfilmeket, állandó kapcsolatot tartottak fenn a valósággal. Tanner első filmje, a Charles élve vagy halva hihetetlen gyorsasággal készült. Már mérsékelt sikere is lehetővé tette, hogy rendezőjének következő filmje. A szalamandra a mozihálózatban kerüljön bemutatásra. A film Párizsban, Portugáliában, az Egyesült Államokban egyaránt sikert aratott. Goretta két filmet (A bolond, Az esküvő napja), Soutter öt filmet (köztük a Fogakkal a holdat, Hasis) rendezett. Mindhárman kis költségvetésű filmekkel kezdték, és alkalmazkodniok kellett — sokkal inkább, mint bármely más országban a kezdő rendezőknek — a szigorúan meghatározott forgatási időhöz. Mindhárman részt vettek egy újfajta gyártási technika kikísérletezésében/ amelynek célja volt: minél több filmet csinálni, lehetővé tenni a rendezői mesterség gyakorlását. A svájci film eredetiségét többek között az szolgáltatja, hogy 16-os hangosított felvevőgéppel forgatnak. A svájci rendezők türelmetlenül várják az új, könnyű 35 mm-es Mitchell-kamerák piacra dobását, melyek mindössze tíz-egynéhány kilogrammot nyomnak majd, teljesen hangtalanul, zaj nélkül működnek, és teljes mozgási szabadságot biztosítanak a felvételeknél. A svájci filmek sikere — például a Szalamandra tizenhat héten át volt műsoron — nagyobb lehetőségekhez juttatta a rendezőket. Soutter, a legelszántabb filmrendező abban reménykedik, hogy egy napon majd 35 mm-es filmet forgathat, de eddigi munkamódszerét — a könnyed, szabad forgatási stílust — nem adja föl. A svájci film valódi jelentőségét talán az a tény adja, hogy példaként szolgálhat más országok számára, ahol még nem létezik filmgyártás, és amelyek még nem tudták leküzdeni a nagy filmgyártó nemzetek kulturális imperializmusát. MIT LÁTUNK A MOZIKBAN? IOE HILL Svéd szines film Rendezte: Bo Eiderberg A kitűnő filmalkotást a Cannes-i Nem zetközi Filmfesztiválon díjjal tüntették ki. Az első világháború előtti Svédországban nagy volt a nyomor, a munkanélküliség. Sokan vándoroltak ki a tengerentúlra, hogy munkát, megélhetést keressenek. Joe Hill, a fiatal svéd munkás is az Egyesült Államokba hajózott, de ott egyik csalódását a másik követte. Bekapcsolódott a munkósszervezet harcába. Munkástársaival harcolt a kizsákmányolok aljas tervei ellen. Az emberi méltóságért, a munkásság jogaiért küzdő svéd munkást raffinólt módszerekkel belekeverték egy rablógyilkosságba, ár tatlanul halálra ítélték, 1915-ben agyon ióttek, HÁRMAN AZ ÚTON Csehszlovák színes film — Rendező: O. Lipsky A prágai televízió ismert triója, a „Három férfi a kunyhóban" című tévé-szeriái főszereplői: a nagyapó, az apa és az unoka, Jaroslav Dietl filmjében nyugatcsehországi kirándulásra utaznak, ahol egy kitűnően dolgozó szövetkezetei látogatnak meg, a helyszínen gyűjtenek tapasztalatokat. A kitűnő filmvígjáték minden bizonnyal elnyeri a közönség tetszését. Másfél órás kellemes szórakozást nyújt. AZ ÉJSZAKA SZÉPEI Felújított francia filmvigjáték — Főszereplő: Gérard Philip — Rendezte: René Clair. Claudio, a fiatal és nagyon szegény zenetanító egy kisvárosban él. Egyhangú, unalmas életét utálja, álmaiban találja élete örömét, gyönyöreit, melyek annyira lekötik, hogy még a kötelességeiről is megfeledkezik. Almaiban nagy és veszélyes kalandokat él át, ünnepelt, híres művész, akit a legszebb nők halmoznak el szerelmükkel. Almai egyre jobban gyötrik, és nagyon örül annak, amikor végre valóban egy kedves és egyszerű kislánnyal ismerkedik meg, akibe beleszeret. Alomvilágától, mely éjszakánként üldözte végre megszabadul . . . A BÜSZKE KIRALYKISASSZONY 3ozena Némcová meséje alapján készült csehszlovák mesefilm — Rendezte: Boíivoj Zeman A legsikeresebb csehszlovák mesefilm felújított premierjét nemcsak a gyerekek, de a felnőttek is nagy érdeklődéssel várják. ... Hol volt, hol nem volt, volt egyzer egy ország — szól a mese —, ahol m a király, de gonosz tanácsadói uralkodtak. A népet sanyargatták, u ki rály egyetlen lányát, a gyönyörű királykisasszonyt mindennel elhalmozták, kényeztették. A büszke királykisasszony minden kérőjét kikosorazta. Oly büszke volt, hogy Miroslavval, a szomszédos ország királyával még a cipellőjének a zsinórját sem akarta megköttetni. Miroslav cselhez folyamodott. Kertésznek állt be az udvarhoz. Álruhában dolgozott, gyönyörűen énekelt. A büszke királykisasszony beleszeretett, teljesen megváltozott. ..
