A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-12-07 / 49. szám

~ A HÉT VENDEGE Dr. JÁN BENCURA, a Szlovák Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke TÖRTÉNELMI TŰKÖR DECEMBER 10 e 90 éve. 1883-ban született And­rej Januarievics Visinszkij szov­jet közéleti személyiség, diploma­ta, jogtudós, egyetemi tanár, a Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának tagja. 1933—35 között a Szovjetunió legfőbb ügyészének helyettese. 193Í—39-ben legfőbb ügyésze volt. 1939-től a Népbiz­tosok Tanácsának, majd Mi­nisztertanácsának elnökhelyettese, külügyminiszterhelvettes, később külügyminiszter. 1953—54-ben a Szovjetunió állandó képviselője volt az ENSZ-ben. Tudományos tevékenységet — amely a szemé­lyi kultusz káros következményeit mutatja — különösen az állam- és jogelmélet, az államjog. a nem zetközi jog és a büntetőjog terű létén fejtett ki. DECEMBER 11 • 170 éve, 1803-ban születet' Hector Berlioz nagy francia zene­szerző, zenekritikus. Orvosnak készült, de zenei pályára lépett. Hazájában hosszú időn belül nem talált igazi elismerésre. Külföldi hangversenyútjai során azonban nagy sikereket aratott. 1843-ban egyik németországi utazása alatt barátságot kötött Liszttel, aki ze­néjének lelkes hive lett. Két pes­ti hangversenyén a Rákóczi-in­­duló zenekari feldolgozásával óriási sikert aratott. Szimfonikus művészete a romantika új nagy korszakát kezdeményezte, jelentős mértékben hatott Lisztre és Wag­­nerra. Fő művei: Fantasztikus szimfónia; Harold Itáliában; Ró­meó és Júlia; Requiem; Te Deum: Faust elkárhozása; amelybe bele­­szőttc a Rákóczi-indulót; Benve­­nutto Cellini, opera; A trójaiak opera stb. • 90 éve. 1863-ban született Ro­bert Koch nagy német bakterio­lógus, a korszerű tudományos bakteriológia egyik megalapítója. Kidolgozta a baktériumok tiszta tenyészetének előállítási módsze­rét. a baktériumok tárgylemezen történő festését, meghatározta a bakteriológia állatkísérletek alap­elveit. Felfedezte az anthrax-ba­­cilus póraképzését a tuberkulózis­­baktériumot és a kolera-vibriót. Mindezzel lehetőséget teremtett sok fertőző betegség elleni ered­ményes védekezésre. 1905-ben or­vosi Nobel-díjjal tüntették ki. DECEMBER 15 • 45 éve. 1938-ban hunyt el Va­­lerij Pavlovics Cskalov, kiváló szovjet repülő. Beljakuvval és Baidukovval együtt 1937. júniu­sában 63 óra 25 perc alatt Moszk­vából az Északi-sarkon keresztül a kanadai Vancouverbe repült. 1938-ban próbarepülés közben le­zuhant. DECEMBER 16 • 75 éve. 1898-ban született Jan Smrek szlovák költő és műfor­dító. újságíró. Az Elán című avantgárd folyóirat alapítója és hosszú ideig szerkesztője. Orosz, francia, magyar (Petőfi, Ady, Jó­zsef Attila) műfordításai jelentő­sek. Élet. Legtöbbet használt, legérté­kesebb, legdrágább szavaink egyi­ke. Vannak emberek, akik az életü­ket jó és hasznos ügyekért kockáz­tatják. Ugyanakkor élnek közöttünk olyanok is, akik viselkedése, maga­tartása összeegyeztethetetlen a szo­cialista ember erkölcsével és törvé­nyeivel. Vannak emberek, akik nem képesek értékelni a saját életüket és még kevésbé mások életét. Em­bertelen tetteket követnek el, me­lyek polgártársaik egészségét, életét veszélyeztetik, tehát bűncselekmé­nyekké minősülnek. A törvénybe üt­köző cselekmények megítélésénél bíróságainké a szó, aminek kimon­dása a gyakorlatban nem is olyan egyszerű. Ezért is kértük fel erre a beszélgetésre dr. Ján Benőura elv­társat, az SZSZK Legfelsőbb Bíró­ságának elnökét. Milyen az arány a fent említett bűncselekmények és egyéb bűn­tettek között? A törvényszéki statisztika adatai szerint megállapíthatjuk, hogy a Szlovákiában 1970—1972-ben fel­derített bűncselekmények számban legnagyobb csoportját éppen azok a bűnesetek képviselik, amelyek durván sértik a polgári együttélést, illetve amelyek az emberek élete és egészsége ellen irányulnak. Míg például 1970-ben ezek a bűncse­lekmények az összes bűnesetek 19,5 százalékát tették ki, 1972-ben már 24,7 százalék volt ez az arány. Az emberélet és a testi épség ellen elkövetett bűnesetek, főleg az em­berölések száma az utóbbi években csökkent. Ennek ellenére, tekintet­tel e bűnesetek társadalmi veszélyé­re, a jelenlegi helyzettel nem lehe­tünk elégedettek. Szocialista társa­dalmunk valamennyi állampolgárá­nak erkölcsi kötelessége, hogy har­coljon az ilyen egyének emberhez méltatlan tevékenysége ellen, hogy segítő kezet nyújtson eme kóros tünet megszüntetéséhez. Igényes, de nem teljesíthetetlen feladat ez. Az szükséges hozzá, hogy ne nézzük közönnyel az ilyen igények felelőtlenségét, az emberi élet, az emberek testi épsége ellen irányuló tevékenységét — sem ott­hon a családban, sem a nyilvános­ságon. Hisz miképpen folytathat­nánk sikeres harcot az ilyen bűnte­vékenységgel szemben, ha sokszor maguk a károsultak titkolják ezeket a törvénybe ütköző tetteket. Nem ritka az olyan eset, hogy a köny­­nyebb vagy súlyosabb következmé­nyekkel járó testi sértés, amit a fe­leség, a gyermek vagy más valaki elszenved, csak az orvosnál derül ki. A károsult csak ekkor kezdi tu­datosítani, hogy a férj vagy más személy által elkövetett cselekmény éppen, mert senki nem szegül elle­ne, nem vet neki gátat, szabadon folyhat tovább, pusztíthatja a leg­nagyobb emberi értékeket, az em­beri egészséget és életet. Nem fizetünk hát túl nagy adót azzal, hogy közönyösen elnézzük néhány egyén embertelen, em­berhez nem méltó viselkedését? Igen, nagy árat fizetünk érte, s hangsúlyozottan ki kell jelente­nünk, hogy ebben maguk a káro­sultak is hibásak. Mégpedig azzal, hogy ezeket az elítélendő cseleke­deteket nem jelentik, nem tesznek panaszt az illetékes szerveknél, illetve a közbiztonsági szervnél, az ügyészségen vagy bíróságon, ame­lyek megfelelő intézkedéseket foga­natosíthatnának. Megértjük a hely­zetüket, azt, hogy a károsultak az igazságot gyakran igyekeznek el­titkolni, s nem szívesen tárják a nyilvánosság elé. Csakhogy tudato­­sítaniok kellene, milyen kockázatot vállalnak, mekkora veszélynek teszik ki saját magukat és polgártársai­kat. Ezzel kapcsolatban ki akarom jelenteni, hogy a fenti bűntevékeny­ség elleni harcban nincsenek ma­gukra hagyatva, hogy egész társa­dalmunk mellettük áll. Büntetőjo­gunk lehetővé teszi, hogy szigorúan és igazságosan megbüntessünk mindenkit, akik ilyen társadalom­ellenes bűntettet elkövetnek. A köz­­biztonsági szervek, ügyészségek és bíróságok, amelyekre dolgozóink az államhatalmi eszközöket ruházták, mindennapi tevékenységükben ál­lampolgáraink zavartalan és nyu­godt életének bebiztosításán fára­doznak. Közös törekvésük, hogy gyorsan és határozottan leleplez­zék a bűntettek elkövetőit. Munká­juk sikere jelentős mértékben állampolgáraink aktív együttműkö­désen. segitokészségén múlik. Ezért nuyyia éltékelünk minden segítő­­szándékot. A családi veszekedések, a meg nem értés nem egy esetben tra­gikusan végződnek. Mi lehet ennek az oka? Az ilyen bűncselekmények oka és ösztönzője az emberek brutális, lobbanékony, agresszív hajlamán kívül leggyakrabban oz alkohol. A családi és egyéb veszekedések után az ilyen emberek gyakran kocsmákba, kávéházakba, vendég­lőkbe futnak s abban a tévhitük­ben, hogy az alkohol majd csilla­pítja haragjukat, bánatukat vagy gyűlöletüket, mértéktelenül inni kezdenek. Csakhogy tekintettel jel­lemükre és természetükre, az alko­hol nemhogy segítene rajtuk, in­kább árt nekik. Sőt nemcsak nekik, hanem az egész társadalomnak. Ezt azoknak is tudniok kellene, akik az alkoholfogyasztást számukra le­hetővé teszik s ezzel közvetlenül vagy közvetve különféle, sokszor tragikus kimenetelű bűntettek elkö­vetését segítik elő. Ezért kívánatos felébreszteni az emberek és az egész társadalom felelősségét a legdrágább emberi érték, az embe­ri élet védelmének az érdekében. Fokozni kellene tevékenységüket az antialkoholista testületeknek, nem­zeti bizottságoknak, iskoláknak, társadalmi szervezeteknek és más intézményeknek. Az embereket tisz­tességes, egymást megértő, a szo­cialista haza polgáraihoz méltó tár­sadalmi életre kell nevelni. S ez válasz arra is, hol keressük a kiutat a jelenlegi helyzetből . . . — zs — A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az OBZOR kiadóvállalat gondozásában. Főszerkesztő: Major Ágoston. Főszerkesztő­­helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: főszerkesztő: 341-34, főszerkesztő-helyettes: 328-64, szerkesz­tőség: 328-65. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, übchodná u. 7. —Postafiók: C. 398. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedíció tlaée. 884 19 Bratislava. Gottwaldovo nám. 18 VII. Nyomja a Vychodosiovenské Uaéiarne, n. p. Kosi­ce. Előfizetési díj negyedévre 39,— Kés, fél évre 78,— Kés, egész évre 156,— Kés. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél­­kézbesítő. INDEX: 454 32. Nyilvántartási s’zám: SÜTI 6/46. Címlapunkon Rácz János, a 24. oldalon Prandl Sándor felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom