A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-12-07 / 49. szám

KÉPES HÍRADÓ Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Indira Gandhi asszony miniszterelnök meghivásáro hivatalos baráti látogatást tett Indiában. Látogatása sorár. Leonyid Brezsnyev egy magnólia facsemetét ültetett le a Mahatma Gandhi emlékművéhez vezető díszsétányon. Az ENSZ-csapatok képviselőinek felügyelete alatt a Közel-Keleten rendszeressé váltak Egyiptom és Izrael katonai képviselőinek találkozói. CSTK felvételek A szocialista brigádok megalakulásának 15. évfordulója alkalmából emléktáblát lepleztek le a tuchlovicei Nősek tárna udvarán. 15 éve ebből a tárnából indult el a szocialista brigádmozgalom. A levicei (lévai) V. I. Lenin Pamutipari Vállalat dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulójának tiszteletére tett csaknem másfél millió korona értékű kötelezettség­vállalásukat december elejére sikerrel teljesítették. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat luceneci (losonci) üzemének dolgozói 260 százalékra teljesítették a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulójának tiszteletére tett kötelezettség­vállalásukat. barätsäg Ázsia BÉKÉJE ÉRDEKÉBEN A szovjet —indiai barátság és együttműködés bensőséges szellemét tükrözi az a rendkívül szí­vélyes fogadtatás, amellyel Leonyid Brezsnyevet fogadták Delhiben, India fővárosában. A delhi-i főútvonalakon már a látogatást megelőző na­pokban megjelentek a több színnyomású pla­kátok Leonyid Brezsnyev és Indira Gandhi arc­képével, a szovjet politikai vezetést és a két nép barátságát éltető feliratokkal. A látogatás küszöbén nyilvánosságra került közvéleménykutatási adatok szerint ma az in­diaiak szemében a Szovjetunió a legnépszerűbb külföldi ország. Nem véletlen, hogy elszigete­lődtek és kudarcot vallottak azok a próbálkozá­sok, amelyek e bensőséges barátságot próbál­ták megzavarni. Politikai megfigyelők kiemelik, hogy mind szovjet, mind indiai részről úgy lát­ják: a két ország 1971 augusztusában kötött szerződése kiállta az idők próbáját és jó alap a kapcsolatok további fejlesztéséhez. S ez az ázsiai béke és biztonság kétségtelenül jelentős tényezője. Indiai lapok a látogatás során utal­tak rá, hogy a mostani legmagasabb szintű szovjet—indiai párbeszéd alkalmat ad arra is, hogy Delhiben első kézből tájékozódjanak a Szovjetunió nagy visszhangot keltett koncepció­járól az ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. Ami a közvetlen kétoldalú kapcsolatokat illeti, mindkét fővárosban utaltak arra, hogy Leonyid Brezsnyev látogatása elmélyíti a Szovjetunió és India gazdasági együttműködését. Erre mutat az a tény is, hogy Bajbakov miniszterelnök­helyettes, a Szovjet Állami Tervbizottság elnöke már a látogatás előtt megérkezett India fővá­rosába. Ebből a megfigyelők arra következtet­nek, hogy a több mint hetven szovjet közremű­ködéssel felépült és részben még épülő objek­tum mellett további ipari kooperációra kerül majd sor. Leonyid Brezsnyev látogatását az egész vilá­gon nagy figyelemmel kísérték. Az indiai fővá­ros szállodáit valósággal ellepték a külföldi újságírók, rádió- és televízióriportérek, akik na­ponta továbbították hazájukba a látogatás eseményeit. A világ figyelme Leonyid Brezsnyev indiai látogatása mellett továbbra is nagy érdeklődés­sel kísérte a közel-keleti eseményeket. Sajnos napjaink e legsúlyosabb nemzetközi problémá­jának megoldása csigalassúsággal halad előre. Ennek a megállapításnak az sem mond ellent, hogy befejeződött az egyiptomi —izraeli fogoly­csere, s gyakorivá vált a hírekben gyakran sze­replő 101-es kilométerkőnél felállított sátorban Gamazi egyiptomi és Jariv izraeli táborngk megbeszélése. A fogolycsere azonban csak egyik pontja volt a két fél képviselői november 11-én aláírt meg­állapodásának. A hat pont közül a két legfon­tosabb, a Biztonsági Tanács felhívásával össz­hangban, az október 22-i tűzszüneti vonal hely­reállítását, illetve a békekonferencia haladék­talan előkészítését írta elő. Izrael azonban a mai napig kitért .mind a tűzszüneti vonalak helyreállítása, mind pedig a békekonferencia megkezdése elől. A jelek szerint az érdekelt arab országok azonban nem engedik magukat befolyásolni és előkészületeket tesznek a békekonferencia mi­előbbi megtartására. E célt szolgálja az algé­riai fővárosban összehívott arab csúcstalálkozó is, amelyről Irak és Líbia távol tartotta magát. E magatartás természetesen nem használ az arab egységnek, amelyre az imperialista körök­kel szemben továbbra is szükség van. E körökre éppen az olajembargó ügyében hozott egysé­ges döntés gyakorolt a rendezést is mozgásba hozó kedvező hatást. A siker érdekében az arab államoknak ezt az utat kell továbbra is járniuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom