A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)

1973-11-30 / 48. szám

Viliam Záborsky V. I. Lenin szerepében Immár több esztendős hagyo­mány, hogy abratislavai Hviez­­doslav Színház általában egy­­egy szovjet színművel nyitja meg az új évad bemutatóinak sorát, ezzel is gazdagítva a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év-, fordulójának ünnepségeit és a cseh­szlovák-szovjet barátság hónapjá­nak rendezvénysorozatát. Az elmúlt években így került a Szlovák Nem­zeti Színház prózai együttesének szín­padára Arbuzov Irkutszki története, Popov Családja, Visnyevszkij Opti­mista tragédiája vagy Osztrovszkij Viharja, hogy csupán e „sorozat“ leg­emlékezetesebb premierjeit említ­sem. .. A színház dramaturgiájának ha­tározott, célratörő vonalvezetését iga­zoló törekvés ez, hiszen mind a klasszikus, mind a kortárs szovjet szerzők drámai alkotásainak bemuta­tása távolról sem pusztán az újkori világtörténelem legjelentősebb mér­földkövére emélkeztet. Ellenkezőleg: ezen évadnyitó bemutatók mindegyi­ke — túllépve a hagyománytisztelet szabta korlátokon — 1917 októberé­nek nemes gondolatait, az akkori sorsdöntő események pátoszát hozza emberközelbe, s a színpadon ábrázolt emberi sorsokon, jellemeken keresz­tül az Októberi Forradalom napja­inkra vonatkozó, ma is élő öröksé­gét idézi — a színészek és a közön­ség számára egyaránt. Ez idén Szavva Artyimovics Dan­­gulov: Elismerés című színművének műsorra tűzésével érdekes, tartalmá­ban újszerű vonással gazdagodott a Hviezdoslav Színház ez irányú törek­véseinek skálája, mert a regényíró gyanánt és jó tollú publicistaként egyaránt népszerű szerző újszerű színpadi megfogalmazásban villantja elénk a forradalmat: a puskák, ágyúk, a katonák világának szokvá­nyos ábrázolása helyett, a forrada­lomban született, Lenin vezette szovjet állam első, legnehezebb kül­politikai lépéseit s ezek irányítóját állítja pergő cselekményének közép­pontjába. Az Elismerés így tartalmi gazdagodás mellett, egyben figye­lemreméltó dramaturgiai előre lé­pést is jelent. Dangulov azonban — aki eredeti hivatását tekintve saját­maga is diplomata — távolról sem elégszik meg a szovjethatalom létre­jöttét követő első időszak egysíkú, pusztán elbeszélő jellegű ábrázolásá­val, hanem a gyakorlati diplomácia két ellentétes pólusára támaszkodva, hiteles konfliktusra építi színművé­nek cselekményét. A régi, udvarias­­kodó mosollyal palástolt, konven­ciókkal és hamis előítéletekkel teli, a bankok és börzék zárt ajtói mö­gött zajló „ügyvitellel“ szemben az újonnan alakult szovjet állam nyílt, őszinte, álarc nélküli, a széles nyil­vánosság véleményének figyelembe­vételével születő döntések diplomá­ciája áll, melynek fő célja a béke; a tétje pedig nem egyéb, mint hogy a világ többi országa is elismerje a földkerekség első szocialista álla­mát. .. Ennek az 56 esztendővel ezelőtt született, minőségében újszerű kül­politikának megteremtője és irányí­tója a valóságban, s így Dangulov színművében is, Lenin! Az Elismerés fő motívumainak egyike az embe­rekért, a szocialista külpolitikai szemlélet fáklyavivőiért folytatott nehéz harc. Dangulov jellemábrázo-A FORRADALOM — diplomataszemmel Sxavva Dangulov: Elismerés • Lenint és a fiatal sxovjet állam első hónapjainak döntö diplomáciai harcát idéxö sxínmü bemutatója Bratislavában ló, helyzetteremtő képességeit dicsé­ri, hogy a hasonló tartalmi töltetű drámák íratlan szabályaival ellen­tétben, a színmű központi alakja ugyan nem Lenin, de a főhős: az egykori cári diplomata Nyikolaj Repnyin vívódása, tettei és elhatá­rozásai mögött mégis szinte szünte­lenül ott érezzük Lenint a színpa­don. Nyílt szuggesztivitásával fárad­ságot nem ismerve formálta munka­társainak helyes politikai meggyőző^ dését. Az Elismerésben így nemcsak a forradalom vezéralakja, nem csu­pán államférfi és külpolitikus, ha­nem az érvek és ellenérvek kristá­lyosodó párharcában vérbeli diploma­tává is fejlődik. Sőt, kivételes politi­kai érzéke révén, fokozatosan a fiatal szovjet diplomácia pedagógusává vá­lik. Tibor Rakovsky rendezői felfogá­sának lényege a színmű gondolati és tartalmi időszerűségének közvetíté­se, illetve a cselekmény néhol túlsá­gosan epikus vonásainak tompítása volt. A darab színpadi kompozíció­ját egyszerűen, lényegre tapintóan. tiszta kifejezési eszközökkel építette föl. A látványos és patatikus külső­ségek eszközeit mellőzve, inkább az egyes figurák belső, rejtett drámai feszültségét hangsúlyozzák ki rende­zői megoldásai. Ladislav Vychodil díszlettervezővel a már-már filmsze­rűen pergő képváltozások szcénikai buktatóit ötletesen megoldva, na­gyon célszerű, jelzett játékteret biz­tosított a színészeknek. A főszerepekben és a kisebb epi­zódszerepekben egyaránt, úgyszólván kivétel nélkül egy sor hiteles, apró részleteiben is kidolgozott, jó telje­sítményt láthatunk. Vívódást és ké­telkedést, megnyerő rokonszenvet tükröző, gazdagon árnyalt alakítás Mikulás Huba Nikolaj Repnyinje. Lendületes, gesztusaiban és beszédé­ben egyaránt közvetlen alakítást Csicserin és Nyikolaj Repnyin pár­beszéde (E. Romanéík és M. Huba) Viliam Zábdrsky Lenin szerepében. Ladislav Chudik Ilja Repnylnje az est legemlékezetesebb színészi élmé­nye. Nagyszerűen oldotta meg a ma­radi diplomáciai szemlélet képvise­lőjének kulcsszerepét. Kitűnően si­került, asszonyi szenvedéllyel for­mált alakítás Zdena Grúberová Anasztáziája. A többi szereplő közül elsősorban Elő Romanéík (Csicserin), Ctibor Filéík (Rudkevics), Hana Me­­liéková (Jegorovna), Martin Gregor (Bekasz) és Gustáv Valach (Francis) nevét kell megemlíteni. Igen hatáso­sak voltak Ludmila PurkyAová ízlé­ses kosztümjei. Az Elismerés bemutatásával a kor­társ szovjet drámairodalom egyik ér­dekes, figyelemreméltó alkotásával gazdagodott a szlovák színházi élet. Dangulov regénye színpadi változa­tának egyetlen sorát sem kezdte ki az idő... Ellenkezőleg: igazolta! BORSAI M. PÉTER (J. Vavro felv.) KERESZTREJTVÉNY 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17] 18 19 20 21 22 23 2^ 25 26 27 28 1 29 30 ■ 51 ■ U 33 34 35 36 2 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 . ■ 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 |o4 K 65 66 1111« K 67 68 1 ■ 69 "*1 7 KAFFKA MARGIT halálának 55. évfordulója alkalmából „Állomások“ c. regényéből idézünk a függőleges 1, 7, és 13. számú sorban. VÍZSZINTES SOROK: 1. A házasság védőistennője az óko­ri görög mitológiában. 4. Jellegzetes. 10. Áramforrás. 14. Francia művészet. 16. Hármas korona. 18. Birka. 19. A ga­­lántai autók jelzése. 20. Félmillió. 22. Időegység. 23. A munka és az energia egysége. 25. Derékátfogó. 26. Egy le­vágott szelet. 28. Hazai labdarúgó-csa­pat. 30. A régi germánok főistene. 31. Az egérfélék egyik neme. 32. Gabona­nemű. 33. Égési termék. 35. Európai nép (é. h.). 37. Területmérték. 39. Buz­dító szócska. 40. Teknőrész. 42. Csőcse­lék angolul. 43. Helyrag. 44. Város Ju­goszláviában. 46. Hova. 46. Szlovákiai magyar képes hetilap. 49. Angol hossz­­mérték. 50. Svájci város és kanton. 51. Lom ikerszava. 52. Hód betűi felcse­rélve. 54. Zsákmány. 56. Kanalaz. 58. A. 0. 59. Literátus. 61. A. L. Y. 62. Há­rom olaszul. 64. Sportág. 65. Nagy szülő. 67. Söre. 69. A mélybe. FÜGGŐLEGES SOROK: 2. Korszak. 3. Részvénytársaság. 5. A technikai atmoszféra rövidítése. 6. Fo­lyó spanyolul. 8. Eladási értéke. 9. Nát­rium vegyjele. 11. Visszaül! 12. Ener­gia. 15. A nagy távon közlekedő mo­torgépkocsik nemzetközi jelzése. 17. Eszével felfog. 20. ... Lescaut. 21. Sík. 23. ... tied, övé Jókai regény címe. 24. A Pál utcai fiúk egyik szereplője. 26. Mely személyek. 27, Gyümölcsíz. 28. Folyó Ausztriában. 29. Nem egészen ritka. 34. Düledező épület. 36. Férfinév. 38. Alarm. 40. Föld latinul. 41. ... Gyu­la, magyar iró. 43. Borzalmas. 45. Ke­vert sor. 46. M. E. P. 47. Korszak. 48. Hímzésben van! 53. Okmány. 55. Vá­ros Algériában. 57. Senki franciául. 59. Fohász. 60. Folyó a Szovjetunióban. 62. Nem ott (ford.). 63. Móka. 65. Mellék­­épület. 66. Alumínium vegyjele. 67. Izomszalag. 68. Régi római pénz. Beküldendő a függőleges 1, 7, és 13. számú sorok megfejtése lapunk megje­lenésétől számított 6 napon belül. Az előző rejtvény helyes megfejté­se: ........ Nem az énekes szüli a dalt:/ a dal szüli az énekesét. . .“

Next

/
Oldalképek
Tartalom