A Hét 1973/2 (18. évfolyam, 27-52. szám)
1973-11-30 / 48. szám
MIT LÁTUNK A MOZIKBAN? A VÖLGY Szlovák színes film Rendezte Stefan Ulier A Szlovák Nemzeti Felkelés egyik drámai történetét örökíti meg a kitűnően rendezett film, mely azt mondja el, hogy a második világégés legszörnyübb napjoiban miért vállalta a megpróbáltatások és szenvedések sorozatát egy fiatal szlovák katona, miért harcolt a megszálló nácik ellen, miért lett partizán. MÉG EGY UGRÁS ... Szovjet színes film — Rendezte Valerij Kremnyev Az érdekes és egyben nagyon tanulságos film egy sportoló, atléta pályafutását meséli el, aki nagyszerű eredménnyel megjavította a magasugrás világcsúcsát, majd egy autóbaleset során oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy az orvosok lemondtak további pályafutásáról. A fiatal szovjet sportoló azonban lelkes és kitartó edzések után ismét rajthoz áll . . . A film egyik érdekessége, hogy a forgatókönyvet Valerij Brumel, a világhírű magasugró világrekorder irta az ő élettörténetét filmesítették meg. NÁSZÚT- ESKÜVŐ ELŐTT .. . Nyugatnémet színes film - Rendezte Kurt Hoffmann Claire és Wolf, a két fiatal berlini szerelmes esküvőjük előtt egy kisvárosba, Rheinshergbe utaznak. A szerelmes fiatalokat nagy megértéssel fogadják. Miért utaztak a szerelmesek éppen Rheinsbergbe, és miért keveredtek ott kalandba, bonyodalmakba ezt meséli el a nézőknek az ötletes, jól rendezett film. HÁROM DIÓ HAMUPIPŐKÉNEK Csehszlovák —NDR kooprodukciós film Rendezte Václav Vorlícek A Bozena Némcová ismert meséje alapján készült mesefilmet a Gyermekfilm-fesztivál keretében mutatják be. A nagy költséggel készült mesefilmben Libuse Safranková és Pavol Trávnícek játsszák a főszerepet. A kitünően rendezett és nagyszerű kiállítással készült mesefilm minden valószínűség szerint nemcsak a gyermekek, de a felnőttek tetszését is elnyeri. / Jelenei a Forradalmi Mexikó című történelmi filmből A mexikói film Csehszlovákiában a „Mexikói filmnapokon" nagy sikerrel mutatták be a mexikói filmgyártás legjobb alkotásait. Prágában, Brnóban és Bratislavában egy héten át minden szempontból érdekes és jól összeállított kis fesztiválon a mozilátogató közönség megismerhette azokat a mexikói filmeket, melyek szerte a világon elismerést arattak. Bizonyára olvasóink közül is sokan látták a mexikói filmeket, de csak kevesen tudják azt, hogyan kezdték sikeres munkájukat a mexikói filmesek. 1968. október 2-án sortűz dördült a Tlatelolco téren. Egész éjjel szüntelenül tüntettek az egyetemisták Gustavo Diaz Ordaz elnök politikája ellen. A filmfőiskola hallgatói az El Grito című filmben örökítették meg a drámai eseményeket. A szenzácihóhajhászás legcsekélyebb jele nélkül idézik fel a júliustól októberig tartó folyamatot, a forradalmi érzést, a több mint félmillió mexikói hangtalan menetét, melyet sortűz zár le. Az eseményeknek az a vége, hogy új elnök, Luis Echeverria Alvaroz kerül az ország élére 1970 decemberében, és ez a dátum egy. új politikai irányzat kezdetét jelzi. Mexikóban az állam szigorú felügyeletet gyakorol a filmgyártás felett, és a teljes filmipart ellenőrzi, mely nagyon sokban emlékeztet a régi Hollywoodra, egyfajta államosított Hollywood az egész filmgyártás. A piramis csúcspontján a filmipart finanszírozó bank elnöke áll. A bank állami intézmény, amely a belügyminiszter alá tartozik. A mexikói filmipar tényleges irányítója a bank vezérigazgatója, aki a filmipar három idegközpontját, a gyártást, a forgalmazást és a moziüzemeltetést szervezi. Jelenleg nem más, mint az elnök fivére, Rodolfo Echeverria Alvarez, aki valaha színész volt, tehát jól ismeri a szakmát. Feltett szándéka a mexikói filmipar átszervezése, új tehetségek felfedezése, a minőségi filmek számának növelése egy olyan filmgyártásban, mely átlag évente mintegy hetven filmet produkál. Az új vezérigazgató kinevezésével a filmipar struktúrájában változás történt. Az első kategóriában dolgozó rendezőket képviseli Felipe Cazals és Arturo Ripstein. Felipe Cazals A viszály almáját készítette. A film három csavargóról szól, akiket egy ember negölésére béreltek fel. A filmet Carlos Fuentes írta, és a mexikói történelem izgalmas korszakát, a forradalom éveit idézi. Arturo Ripstein A tisztaság kastélya című filmet rendezte. Az ideges ritmusú film egy tizenöt évre bezárt család történetét mondja el. A független gyártók és rendezők közül figyelemre méltó Alberto Joskowitz El Cambio című filmje, mely két fiatalember vidéki vakációzását meséli el. Szinte valamennyi mexikói film színes. Jól érezhető rajtuk az európai vagy amerikai hatás. A mexikói filmek legjobbjai kétséget kizáróan a dokumentumfilmek. A nálunk bemutatott mexikói filmek közül vitathatatlanul a Reed-Mexico insurgente, a Forradalmi Mexikó aratta a legnagyobb sikert. Paul Leduc készítette, és a fekete-fehérben készült film jelentőségét az a tény adja, hogy a műben a mexikói forradalom nem mint legenda, hanem mint történelem került filmre.
